Kétemeletes, szép, új sárga ház egy erdő közepén Karancsalján, előtte egy tábla hirdeti, hogy az unió segítségével újult meg az épület. Falusi szálláshelyként üzemel, 34 millió vissza nem térítendő pénzt adott rá az EU.
Most ezt a házat 53,5 millióért árulják. A tulajdonosa megkeresésünkre azt mondta, nem vált be az üzleti terv, nem hoz elég pénzt a minipanzió. Aki megveszi az épületet, annak az EU-s szabályok szerint még néhány évig szálláshelyként kell majd üzemeltetnie. Ő pedig – és ezt mi tesszük hozzá – beljebb van 34 millió közpénzzel.
Vagy egy másik példa: Sajóörösön egy ilyen, gyanúsan családi háznak tűnő épületet épített egy gyanúsan családi házas övezetben 25 milliós támogatással egy cég, amelynek 2013-14-ben a céginfó szerint 0 forint volt a bevétele. A "vendégháznak" máshol nincs nyoma a neten, a megadott telefont pedig senki nem vette fel, amikor hívtuk.
Mindez az izsáki polgármester ügyével együtt tökéletesen megmutatja, hogy miért jó biznisz az EU-s szálláshelypályázat.
Az elnyert pénzből felújított-felépített házat öt évig kell szálláshelyként üzemeltetni (e-kassza nélkül egyébként), ezt hívják fenntartási időszaknak. A tulajdonos persze ekkor is használhatja, kiadhatja ismerősöknek, panzióként eladhatja. De ha megtartja, utána azt csinál vele, amit akar. Ha úgy gondolja, beköltözik, vagy családi házként adja el. És semmi sem kényszeríti rá, hogy nyereséges, vagy akár csak nullszaldós legyen a részben közpénzből épült kis panziója.
Magyarországon összesen 96 olyan egyesület van, amely ezeket a szálláshely-pénzeket és egyéb pályázatokat összefogja. Megpróbáltuk átnézni az általul közölt információkat, hogy nagyjából képet kapjunk arról, kik és mire vettek fel milliókat, tízmilliókat szálláshely címén. Ez nem volt egyszerű, mert nincs egységes közzétételi formula, van, aki részletes excel-fájlokat tesz ki a honlapjára, más összefoglalót, és vannak, akiknél egyáltalán nem találtunk nyerteslistát. Az sem világos általában, hogy pontosan melyik évben volt a döntés.
Nagyjából 400 pályázati eredményt átfésülve azt találtuk, hogy
A gyűjtésünk szerint érintett polgármesterek a mostani és az előző ciklusból nagyrészt függetlenek, de fideszesek is vannak köztük. Nyert például
Nem politikus ugyan, de eszerint a kiadvány szerint 34 millió forintos támogatással csinált vendégházat a horvát határ mellett
(Itt olvashat az együttműködésről, az iskola honlapja szerint azóta már más az igazgató.)
Találtunk olyan pályázatot is, amelyet az illetékes megyei kormányhivatal dolgozója, az állami Szerencsejáték Zrt. munkatársa, vagy egy helyi körjegyző nyert. Vélhetően egyikük sem maga üzemelteti a szálláshelyet öt éven át.
És ezek csak azok a történetek, amelyeknél a pályázatok rövid google-kereséssel egy helyben ismert emberhez köthetők, nincs köztük például a HVG által megírt szuhai ház sztorija, amely szerint a szálláshelyre kapott EU-s pénz közvetett módon Szabó Zsolt államtitkár közelébe vándorolt.
Forgassa el mobilját a következő infografikához!
A nyertesek közül sok érintett politikust megkerestünk. Volt köztük, aki végül nem élt a támogatással, például Rózsafa fideszes polgármestere, vagy Mátraszele független vezetője, aki azt is fontosnak tartotta hozzátenni a válaszához, hogy "büszke vagyok arra, hogy 1990 óta (...) a választók bizalma töretlen személyem iránt, mint ahogy arra is, hogy a végzettségem nem gázszerelő". A többiek nagy általánosságban azt mondták, szabályosan jártak és járnak el, a házak valóban szálláshelyként működnek.
Volt olyan is, akit napokon át nem értünk el telefonon, ami egy szálláshelyét kiadni akaró tulajdonosnál minimum furcsa, és sokan aztán írásos megkeresésünkre sem válaszoltak.
Több olyan támogatásba is belefutottunk, hogy egy párszáz fős településen épült 20-30 milliós támogatással vendégház. Hogy mennyire "jó" biznisz tisztán üzleti alapon nyereségesen üzemeltetni az ilyen falusi szálláshelyeket, arra jó példa az a cég, amely éppen ezzel próbálkozik. A Tőzike Ház Kft. az osztrák határ melletti Csáfordjánosfán nyert 15 milliót, amihez még legalább ugyanennyit hozzátett. A felépített épületben Ausztriába dolgozni átjáró munkások bérelnek szobát, illetve nyáron néha-néha családok is kiveszik.
Állandó bérlők nélkül nem lehet nyereségesen üzemeltetni egy ilyet,
mondta lapunknak Pusker Zsolt, a cég értékesítője. Hozzátette: még egyszer nem vennék fel a támogatást, ha üzleti alapon nézik az egész projektet, annyi vele a macera és ahhoz képest olyan keveset hoz. Ők egyébként kétszer kaptak EU-s ellenőrzést eddig, az előírásokról pedig azt mondta: emelkedő tendenciát kellett produkálni a kiadásban.
Arra a kérdésünkre, hogy vajon ez a vállalkozás mennyiben emeli a magyarországi falusi turizmust, vagyis egybevág-e az EU eredeti szándékával, azt mondta,
Isten tudja.
Mint ahogy az is kérdés, az mennyire segíti a falusi turizmust, hogy például a bikali Puchner kastélyszálló egyik munkatársa is nyert, és a házat a Puchner dolgozóinak adja ki gyakorlatilag munkásszállásként.
Megkerestük a beruházások ellenőrzését végző Magyar Államkincstárt. Kérdésünkre azt írták, a beruházások befejezésekor mindig ellenőrzik, hogy szabályosan ment-e minden. Később is van joguk utólagos és rendkívüli helyszíni ellenőrzésre, ilyenből 2010 óta összesen 68 volt, melyek közül 34 beruházás szólt részben vagy egészben falusi vagy egyéb szálláshely kialakításáról, illetve fejlesztéséről.
írták. A 2016-ban lefolytatott utólagos ellenőrzések jegyzőkönyveinek feldolgozása pedig még nem zárult le, tették hozzá.
A falusi turizmus egyébként nem megy rosszul: A 2015-ös 470 ezres vendégszám után tavaly legalább félmillióan fordultak már meg hivatalosan jegyzett vidéki magánszálláshelyeken, közölte még októberben a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének országos alelnöke.