Eddig nem hirdetett programot a kétszázezer budapesti aláírást összegyűjtő, hamarosan párttá alakuló Momentum Mozgalom, mi viszont feltettünk pár megosztó kérdést Fekete-Győr András elnöknek, amiből kiderülhet, hogy SZDSZ-utódpártról, ifjúkonzervatívokról, vagy pusztán pragmatikus Orbán-ellenességről van-e szó. Nézze meg, egyetért-e velük.
Összefoglalva: Ne nagyon jöjjenek.
Fekete-Győr válasza szerint a migráció csak szabályozott formában elképzelhető, a menedékkérőket az államnak a vizsgálat erejéig méltányos körülmények között kell felügyelnie és ellenőriznie, "mivel első a saját állampolgárok védelme". Ezt a kihívást viszont a többi EU-s országgal közösen kell kezelni, nem magányosan. A gazdasági bevándorlókkal pedig addig nem tud foglalkozni az ország, amíg a saját kivándorló állampolgárainak nem tudja biztosítani, hogy "kiszámítható, biztonságos és jövőbe tekintő országba térhessenek haza".
EU-s egység kéne, de az emberek támogatásával, mondja a Momentum.
Szerintük adópolitikában, honvédelemben, és energiaügyben például nagyobb uniós koordinációra van szükség, amihez "közvetlenebb demokratikus akarat és támogatás kell". Azt is írta, hogy az EU válságának egyik fő oka, hogy egyes tagállamok, köztük a magyar is inkább keletre tekintenek, márpedig az egyéni érdekek által vezérelt próbálkozások veszélybe sodorják az EU-t és az országokat.
Nagyjából jó úgy, ahogy most van, csak vigyázzunk, ne legyen rosszabb, foglalhatjuk össze röviden az álláspontot.
Eszerint a határon túliak jogai kulcsfontosságúak, azokat nemzetközi egyezmények sora biztosítja, fenntartásukhoz pedig a magyar államnak segítséget kell nyújtania minden olyan esetben, ahol erre szükség van. A saját közigazgatásának kialakítása viszont a szuverén állam dolga, amit a kisebbségek részvételével és jogainak biztosításával kell megtennie.
A kérdést úgy is lefordíthatjuk, hogy középosztály- vagy inkább szegénypárti adórendszer kell? A Momentum inkább az utóbbi felé hajlik: több kulcsot, áfacsökkentést, a legszegényebbek terheinek enyhítését akarják.
A közhelyeken túl (okos adórendszer kell, ami ösztönzi a munkavállalást, de enyhíti a legszegényebb háztartások terheit, és nem átláthatatlanul bonyolult) konkrétumokat, számokat nem árultak el. "További vitát a személyi jövedelemadót illetően arról érdemes folytatni, hogy hány kulcs legyen a rendszerben, és hol húzzuk meg a határt".
Amerika szövetségesünk, amin nem változtat az elnök személye, Oroszországtól viszont el kell távolodni, már csak azért is, hogy befejeződhessen a rendszerváltás, mondja a Momentum.
Az oroszok "zsarolási potenciálját az energiafüggetlenség biztosításával és az ügynökakták nyilvánosságra hozásával fel kell számolni", vélik. A gazdasági együttműködés viszont jöhet, ha az nem megy a demokratikus magyar és európai értékek kárára. "Nem hagyhatjuk, hogy visszakússzanak a gázvezetékeken, az álhírportálokon és a politikai eliten keresztül".
Erre nincs egyértelmű válaszuk.
Azt írták, első lépésként társadalmi vita kell, amihez sokkal több információt kell nyilvánosságra hozni az egészről. A technikai, szakmai kérdésekről pedig a szakma álláspontja alapján kell döntést hozni. Szerintük annyi biztos, hogy a külföldi befolyásszerzési kísérletek elhárítása fontos szempont, és ha ez másképp nem érhető el, mint szerződésbontással, akkor ez is lehet a helyes út, "de ezt egyelőre lehetetlen megítélni".
Röviden: egyelőre igen, de oroszok nélkül.
"Egy olyan energiaforrásról van szó, amely nélkül rövid távon egészen biztosan nem képzelhető el Magyarország energiaellátása". Ehhez egyelőre elég Paks 1, utána szabályozható teljesítményű reaktorokra van szükség. Ebben a válaszban is előkerül az orosz függés: ezt "drasztikusan csökkentenünk kell", az európai energiauniót ki kell teljesíteni, középtávon pedig a megújuló energiaforrások részarányát is nagy mértékben növelni kell, írták.
Inkább globális, mert a nagyobb piac jobb a fogyasztónak és a gyártóknak is, az állam pedig úgy segítse közben a hazai vállalkozásokat, hogy ösztönzi őket a fejlesztésre, ne pedig azzal, hogy ingyen pénzekkel dobálja őket, foglalható össze a válasz.
"Védővám és a vadkapitalizmus között elég sok opció van, az eszközök és az egyensúly kialakítása egyelőre tagállamonként különbözik".
Csakis integrált oktatás, de megújult oktatási rendszerrel.
A heterogén környezetben felnövő gyerekek nyitottabb, elfogadóbb felnőttekké válnak, közben egymást támogatva fejlődhetnek, tanulhatnak, írták. Mindezt már a bölcsődében és az óvodában el kell kezdeni. Ez azonban nem zárja ki a hatékony felzárkóztatást sem. Az integráció lényege éppen az, hogy nem homogén csoportokban folyik a tanítás, hanem, hogy a heterogén közösségek tagjai mind a képességeikhez mért felzárkóztatást kapják.
A mostani szabályozás alapvetően rendben van, de hajszálnyit még enyhítene a Momentum.
Azt írták, egyetértenek azzal, hogy az anya válsághelyzete esetén legyen lehetőség abortuszra. Viszont több állami felvilágosítás, szélesebb rétegeknek elérhető fogamzásgátlás kell, meg kell szüntetni az esemény utáni tabletta vénykötelességét, a rászorulóknak pedig megfizethetővé kell tenni az amúgy költséges abortuszt.
Itt egyértelmű a kiállás a melegek jogai mellett.
Ami az állam szerepét illeti: a válasz szerint az állam előtt minden magyar egyenlő, az egyházak pedig maguk döntik el, hogy kiket adnak össze. "A polgári házasság célja az, hogy az állam elismerje az egyes állampolgárai között meglévő érzelmi, illetve vagyoni kapcsolatot.
A házasság intézménye és az azzal járó jogok tekintetében az állam nem tehet különbséget nemek alapján.
Egyértelmű enyhítésként foglalható össze a Momentum válasza.
Szerintük 1.: a szolgáltató államnak segítenie kell a függőket az egészséges élethez való visszatérésben. Szerintük 2.: az lenne a legjobb, hogy Németországhoz hasonlóan gyógyászati célból, szabályozott keretek között engedélyezzünk a könnyű drogok fogyasztását, 3.: a feketepiaci kereskedelem felszámolása érdekében érdemes vitát folytatni az állami szabályozás mértékéről. "Ennek alapján kell eldönteni, hogy jobban védi-e a piaci minőségellenőrzés a magyarok egészségét, mint a tiltás."
Röviden: igen.
"Bár a fővárosban is sok fejlesztésre lenne szükség, felelős fejlesztéspolitika nem épülhet arra az elvre, hogy mindenki csinálja meg a maga szerencséjét", írták, hozzátéve: ez nem csak szolidaritási kérdés, hanem az ország gazdasági érdekei is ezt kívánják, "ugyanis egymásra vagyunk utalva". "Budapest egy ország szíve, és ahhoz, hogy ép testben működhessen, a legtávolabbi településeket is el kell érnie a vérkeringésével."
Most semmiképp.
"Ez egy éppen felkapott és izgalmas ötlet, de rengeteg érv szól ellene is. Egyelőre nincs rá bizonyíték, hogy ez az elméletben jól hangzó ötlet a gyakorlatban is tényleg működik", írták. Szerintük a finnek kísérleti programjának eredményét mindenképp érdemes megvárni. A megoldást ehelyett egy célzott segélyezési rendszer kialakításában látják.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)