Magyarország leghátrányosabb helyzetű térségeiben nézték meg a Magyar Tudományos Akadémia kutatói, milyen körülmények között élnek a szegény, cigány gyerekek. Az átfogó tanulmány nemrég jelent meg “Gyerekesély a végeken” címmel.

Bár a szegregáció fennmaradt, a cigányok lakáskörülményei mégis jelentősen javultak az elmúlt két-három évtizedben. Ennek ellenére továbbra is sokkal rosszabbak, mint a nem cigányoké. A cigány gyerekek, még a hátrányos helyzetű térségekben élő többi szegény gyerekhez viszonyítva is sokkal rosszabb körülmények között nőnek fel.

• a cigány gyerekeknek csak a fele él legalább komfortos lakásban, jó/elfogadható lakásban csak 36 százalékuk, nem zsúfolt lakásban pedig csak 46 százalékuk. Ezek az arányok jóval alacsonyabbak, mint az azonos térségben élő nem cigány gyerekek esetében (78, 65, illetve 82 százalék).

A lakás komfortfokozata és minősége, a lakás zsúfoltsága közvetlenül hat a gyerekek iskolai sikerességére és ezeken keresztül későbbi életesélyeire. Ehhez képest a hátrányos helyzetű kistérségekben élő szegény cigány gyerekek

• közel 18 százalékának nincs saját ágya
• kétharmadának nincs íróasztala
• arra a kérdésre pedig, hogy ha nincs íróasztal, legalább van-e megfelelő hely tanulásra, a cigány gyerekek 8,7 százalékánál nem volt a válasz.

A tanulmány egyik szerzője, Vastagh Zoltán összefüggéseket keresett a gyerekek lakáskörülményei és egészségi problémáik között. Ehhez pár korábbi jelentést is segítségül hívott, mint például azt a 2013-ast, ami szerint Magyarországon mintegy 620 ezer gyerek élt olyan rossz minőségű lakásban, ami a légzőrendszeri megbetegedések és allergiás tünetek kialakulásának esélyét is megsokszorozhatja.

Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére koncentráló kutatás pedig azt mondta ki, hogy a cigány gyerekeknél a szív-és érrendszeri betegségek, az agyi keringési zavarok, a gyomor-és nyombélfekély, a légzőszervi betegségek, az asztma, valamint az idegi-és pszichés betegségek magasabb arányban fordulnak elő, mint a nem cigány gyerekek között. Ráadásul a cigány gyerekek származásuk miatti kirekesztése mentálisan is rosszat tesz az egészségüknek.

Maga Vastagh arra jutott, hogy a vizsgált térségekben nagyobb kockázattal lett keringési betegségük a cigány gyerekeknek, mint a nem cigányoknak. Ennél az egészségi problémánál a rossz lakásminőség növelte a kialakulás esélyét. A légzőszervi betegségeknél szintén a rossz minőségű lakás és a nem megfelelő fűtés növelte az esélyeket.

A tanulmány egy másik fejezete arról szól, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekben élő cigány gyerekek hogyan töltik el a szabadidejüket. Zeller Eszter szerző a következőkre jutott:

• a szegényebb családokban a gyerekek inkább otthon töltik szabadidejüket, ezért nincs lehetőségük különböző képességeik fejlesztésére, a családon, barátokon kívül nem érintkeznek más gyerekekkel. Ez okozhat antiszociális viselkedést, és rossz hatással lehet a tanulmányi eredményre is. Van viszont jó oldala is: mivel gyakran vannak egyedül, szülői irányítás nélkül, megtanulják elfoglalni és szórakoztatni magukat, megalkotják saját játékaikat
• a cigány gyerekek szervezett programokon kisebb eséllyel vesznek részt, mint nem cigány társaik, ugyanez a helyzet a sportolással, a kirándulással és a különórával is. A cigány gyerekek nagyobb eséllyel nem csinálnak semmit sem szabadidejükben, és inkább értelmezik a szabadidő eltöltést csavargásként, mint a nem cigány gyerekek. Viszont tévét kevésbé néznek
• Zeller hozzáteszi azt is, hogy a “cigány szülők a természetes növekedés szellemében” nevelik gyerekeiket, ezért is szervezik meg kevésbé a gyerekek szabadidejét.