A Semmelweis Egyetem orvosi karán oktatóként és orvosként is dolgozók közül többen meglepődtek amikor februárban kevesebb fizetést kaptak. Mint kiderült, a bonyolult bérezési rendszer miatt csak átmeneti problémáról van szó. Az egyetem gyors döntést hozott és januárig visszamenőleg kompenzálja azt, aki esetleg rosszabbul járt.
Az egyetemen többen kettős szerepben dolgoznak: tanítanak és a klinikán szakorvosként is gyógyítanak. Ők vagy az oktatói, vagy a szakorvosi bértábla alapján kapják a fizetésüket - aszerint, ami kedvezőbb számukra. Magasabb tudományos fokozatnál (docensek, egyetemi tanárok) az oktatók alapbére magasabb az orvosokénál, így ez a jobb megoldás nekik.
A kormány tavaly úgy döntött: már szeptembertől decemberig jelentős bérkiegészítést ad a szakorvosoknak, majd pedig ezt januártól beépíti a bérükbe. A bérkiegészítés erre a négy hónapra viszont azokra is vonatkozott, akik oktatók és szakorvosok is egyben.
Ez egy egyetemi docens esetében bruttó 63 500 forint pluszt, egy egyetemi tanárnál bruttó 107 ezer forintos többletet jelentett. Ez a kiegészítés az oktatóknak viszont idén januártól már nem jár. Az oktatók alapbére idén januártól viszont 5 százalékkal emelkedett. Ennek ellenére is előfordulhatott, hogy valaki februárban meglepve vette tudomásul, hogy kevesebb pénzt kapott.
Kérdésünkre a Semmelweis Egyetem azt közölte: az egészségügyben 2017 januárjában megvalósult béremelés nyomán azoknak az oktatói feladatokat is ellátó szakorvosoknak, akik nem a szakorvosi, hanem a számukra kedvezőbb oktatói bértábla alapján kapják a fizetésüket (egyetemi tanárok, valamint a docensek egy része), nem épült be az illetményükbe az a 2016 nyarától átmeneti, 4 hónapra megállapított bérkiegészítés, amely január elsejétől a garantált szakorvosi illetmény részévé vált.
Ezek az oktatók ugyanakkor megkapták a tavaly év eleji 15 százalékos, majd 2017 év eleji újabb 5 százalékos oktatói béremelést. Ez az emelés ugyanakkor az esetükben kisebb mértékű lehetett a tavalyi év utolsó négy hónapjára megállapított bérkiegészítés összegénél.
Így tehát nem csökken a betegellátásban is résztvevő oktatók fizetése a Semmelweis Egyetemen.
A kormány egyik legfontosabb üzenete most az egészségügyben végrehajtott béremelés. De ez nem megy mindig simán. A fiatal szakorvosok tavalyi béremelésekor is sokan meglepődtek. Ugyan kaptak bruttó 107 ezer forint pluszt, megszűnt viszont az a korábbi nettó 150 ezer forintos ösztöndíjuk, amit éppen az itthon maradásuk érdekében kaptak. Több száz fiatal orvos havi járandósága így csökkent. Többen közülük épp a várható további béremelés miatt nem gondolkodtak külföldi munkavállaláson. A kormány végül azt javasolta, hogy válasszanak: a támogatást vagy az általános alapbéremelést választják a 2017 novemberében esedékes második béremelési lépcsőig.
Tavaly szeptembertől 26,5 százalékos béremelést kaptak a nővérek, asszisztensek, kórházi szakdolgozók, a szakorvosok és a szakgyógyszerészek bére pedig bruttó 107 ezer forinttal emelkedett. A szakdolgozók bére 2017 novemberétől további 12 százalékkal nő, majd 2018-ban és 2019-ben 8-8 százalék lesz a béremelés. A szakorvosok 2017. november 1-jével további bruttó 100 ezer forintos emelést kapnak. A béremelésre idén 82,6 milliárd forintot fordít az állam.
Bár az orvosok 94 százaléka nem ért egyet a hálapénz intézményével, és elismeri, hogy az elmúlt három évben a nettó alapbére jelentősen emelkedett, a Szinapszis Kft. és a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének nem reprezentatív felmérésében 61 százalékuk azt mondta: továbbra is kénytelen elfogadni a hálapénzt.