A tervek szerint 2019-től kilencosztályos általános iskolát vezetnének be Magyarországon, az eddigi Nemzeti alaptantervet pedig radikálisan újragondolják, jelentette be a köznevelési kerekasztal ülése után Palkovics László oktatási államtitkár. Palkovics szerint ezekről a tervekről a múlt héten már a kormányt is tájékoztatták, amely rábólintott az elképzelésekre, de még sok részletet kell tisztázni.
A tervek röviden:
Az oktatási államtitkárság és a köznevelési kerekasztal az elmúlt hónapokban elemezte a lesújtó magyar PISA-eredményeket, a szintén nemzetközi TIMSS-mérés és a magyar kompetenciamérés tanulságait. Erről jelentést készített a kormánynak. Ezek alapján készült új koncepció a magyar oktatás minőségének javítására.
A tervek szerint a kilencosztályos iskola plusz évfolyamát az óvoda és az iskola közötti szakadék áthidalására hoznák létre, ahol felkészítenék a gyerekeket a hatékony tanulásra, hangzott el a köznevelési kerekasztal ülése után. Ezt természetesen felmenő rendszerben vezetnék be, így legkorábban a 2019-ben iskolába lépő korosztályra vonatkozna.
Ehhez új tantermekre, iskolabővítésre és több pedagógusra lesz szükség, ami többletköltségeket is igényel. Palkovics László azt mondta: szeretnék 2019-ben bevezetni az új struktúrát, de csak akkor, ha ehhez minden feltétel megvan, mert nem szeretnének káoszt az oktatásban. A kilencosztályos iskolák ötletéről itt írtunk bővebben.
Nemzetközi mérések alapján jutottak arra, hogy a gyerekeket a legjobban 3–12 éves koruk között lehet fejleszteni. Ebben a szenzitív korban képesek elsajátítani a későbbi tanuláshoz szükséges alapkompetenciákat. Ekkor van lehetőség az olvasási, írási és számolási képességek elmélyítésére, ami minden későbbi tanulás alapja.
A kilencedik évfolyamot azért nem érdemes az iskoláskor végére tenni, mert „aki addig nem tanult meg írni-olvasni-számolni, az már akkor sem fog” – mondta Csépe Valéria pszichológusprofesszor, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos. A miniszteri biztos szerint az első plusz iskolai év nem „átmeneti tároló”, nem szeretnék sem -1., sem nulladik évfolyamnak nevezni. Itt lehet a gyerekeket megfelelően megismertetni a számfogalmakkal, az írás alapjaival, ekkor lehet fejleszteni a tanuláshoz nélkülözhetetlen értelmi, érzelmi, emlékezeti vagy magatartásszabályozó képességeiket.
Az Index kérdésére Palkovics László azt mondta:
meg kell vizsgálni, hogyan érinti a plusz egy évfolyam a most 16 éves korig tartó tankötelezettséget.
Az államtitkár szerint azt is vizsgálják, ez milyen változást jelent a középiskolák, a felsőoktatás és a munkaerőpiac számára.
Az iskolai oktatás alapját jelentő, a minden iskolában elsajátítandó közös tudásanyagot meghatározó Nemzeti alaptantervet nem toldozgatni szeretnék, hanem alapjaiban újragondolni, mondta Csépe Valéria. Ehhez figyelembe vették azokat a sikeres nemzetközi példákat, amelyek összeegyeztethetők a hazai tradíciókkal is. „Megváltozott a környezet, amiben a gyerekek felnőnek és amiben később dolgoznak, ezért új szemléletű tantervre van szükség. A mostani alaptanterv rendszerében és tartalmi illeszkedéseiben komoly hiányosságok vannak” – mondta a professzor.
A Csépe Valéria által elmondott alapelvek az új NAT-ról röviden:
Csépe Valéria külön hangsúlyozta: a Nemzeti alaptanterv megújítását alapvetően szakmai kérdésként fogja fel. Minden érintett véleményét szeretnék kikérni. Fontosnak nevezte azt is, hogy az újítások csak úgy vezethetők be, ha erről a pedagógusokat is meg tudják győzni. A professzor azt mondta:
Látom a támogatást, értem és érzem az ellenállást. Minden szakmai vitának állok elébe.
Mindehhez új szemléletű pedagógusképzésre és -továbbképzésre lesz szükség, mondta Sipos Imre a tanárképzésért felelős miniszteri biztos. Jobban össze kell hangolni az óvópedagógusok és az alsó tagozatos tanítók, illetve az általános iskola felső tagozatán és a középiskolákban dolgozó tanárok képzettségét. A tanárképzésben fontos szempont lesz a gyakorlati, élményszerű tanítási módszerek elsajátítása. A továbbképzéseket a felsőoktatási intézményekhez szeretnénk telepíteni.
A NAT koncepciójának átalakítását már tavasszal bejelentették, azonban a munkálatokról a mai napig semmilyen információ nem szivárgott ki, közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). A CKP-hez csatlakozott 59 szervezet egyikéhez sem érkezett megkeresés a kormány részéről, így nem kérték fel az együttműködésre az osztályfőnökök, magyartanárok, történelemtanárok, könyvtárostanárok, nyelvtanárok, nevelési tanácsadók, szakképzésben dolgozók, SNI-s szülők, roma gyerekekkel foglalkozók, pedagógiai szakértők egyesületeit.
Hiába ígéri az Emmi, hogy a most nyilvánosságra kerülő tervezetet társadalmi vitára bocsátják, ha a koncepcióról magáról nem volt vita, írja a szervezet. „Az »egyeztetés« ebben a közoktatás szempontjából alapvető kérdésben is a NER-ben saját maga hazug karikatúrájává vált folyamatot jelenti: a kész anyagot lehet véleményezni, és ha szerencsénk van – ilyen ritkán szokott lenni –, valamilyen részletkérdésben változtatást lehet elérni” – olvasható közleményükben.