Miután letartóztatták Simonka György egyik üzlettársát, a Magyar Nemzet kiderítette, hogy egy újabb ügyben indult nyomozás, ami a kormánypárti képviselőt is érinti. A fideszes Tényi István feljelentése alapján indult eljárás, miután a 24.hu beszámolt arról, hogy Simonka rokonsága és ismeretségi körének tagjai egymás között osztották az uniós pénzt, majd az ezért kiszabott bírság miatt a Közbeszerzési Hatóság döntését bíróságon támadták meg. A Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség az ügyben költségvetési csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást, aminek lefolytatásával a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságát bízta meg.
A cikk szerint 2012-ben Magyarország és Románia sajtókapcsolatainak javítására több mint 60 millió forint uniós forrást lehetett felhasználni. A pénzt a Magyarország–Románia határon átnyúló együttműködési programon keresztül terítették szét a két országban. Az összeg fölött rendelkező hazai szervezetek közé pedig bekerült a Simonka Györgyhöz köthető Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány (DBMT) is.
A szervezet kuratóriuma úgy határozott, hogy 24 millió forintért helyben, Pusztaottlakán elindítják a Közös sajtószolgáltatás a határ menti térség jobb informálása érdekében elnevezésű programot. A DBMT vezetői nem írtak ki közbeszerzési pályázatot, hanem úgy döntöttek, hogy helyi vállalkozásokat bíznak meg a munkákkal. Három cégtől kértek ajánlatot. Ezek közül két társaságnak nem sikerült érvényes pályázatot benyújtania, így a nyertes a Simonka család érdekeltségébe tartozó Család-Tour Kft. lett. A társaságban Simonka feleségét, édesanyját is meg lehet találni. Az időközben Likefest, majd Mentor Menedzsment névre váltó vállalkozás az összegért vállalta egyórányi rádióműsor, néhány kiadvány és három médiatréning megszervezését.
Néhány héttel a szerződéskötés után a Közbeszerzési Döntőbizottság egy bejelentés alapján vizsgálatot indított. Az eljárás során pedig fény derült arra, hogy többszörös összeférhetetlenség állt fenn. Az egyik meghívott cég ugyanis benne volt a pályázatot kiíró alapítvány alapítói körében, az alapítvány kuratóriumának egyik tagja pedig a pályázat lebonyolítása idején ügyvezető igazgatója volt a nyertesként kihozott cégnek.
A jogsértés súlyára való tekintettel a hatóság 1,5 millió forintos bírság megfizetésére kötelezte az alapítványt. A döntés indoklása szerint a szervezet annak ellenére hívta meg a cégeket a pályázatra, hogy tudomása volt a többszörös összeférhetetlenségről. A hatóság szerint a társaságokról előre lehetett tudni azt is, hogy alkalmatlanok a kitűzött feladat elvégzésére, így az alapítvány a cégek kiválasztásával is törvényt sértett.
Az alapítvány nem hagyta annyiban a dolgot, és a gyulai bíróságon megtámadta a hatóság döntését. Az elsőfokú bíróság helybenhagyta a jogsértésekre vonatkozó korábbi megállapításokat, de új eljárást kért a Közbeszerzési Döntőbizottságtól.
AZ újabb fordulóban aztán váratlanul eltűnt az összeférhetetlenségre és az alkalmatlanságra vonatkozó tétel, és 300 ezer forintra mérséklődött a büntetés, amit a kisebb, kiírási szabálytalanságok miatt róttak ki. Az alapítvány ezután sem nyugodott bele a döntésbe, és ismét a bírósághoz fordult, azonban már nem tudta tovább csökkenteni a büntetést. Ezt követően most nyomozás indult az ügyben.