Hétfőn jelent meg a kormány honlapján a földművelésügyi minisztérium rendelettervezete
“egyes barlangok védettségének feloldásáról”. A terv konkrétan három barlangra vonatkozik:
A minisztériumi tervezethez csatolt magyarázat szerint egyik sem tartalmaz ásványkiválásokat, morfológiai elemeket vagy más megőrzendő természeti értéket, ezért természetvédelmi szempontból jelentéktelennek minősíthetők.
A magyarázó lap végigveszi a hátteret: Magyarországon a barlangok 1961 óta természetvédelmi oltalom alatt állnak, de 1982 óta lehetőség van a védettség utólagos feloldására. Nálunk viszonylag sok az olyan barlang, aminek nincs közvetlen kapcsolata a felszínnel, ezeket csak akkor fedezik fel, amikor mesterségesen megbontják a felszínt, például bányászat vagy építkezés miatt.
A magyarázat szerint a védettség utólagos levételével feloldható az ilyen esetekben kialakuló érdekellentét a barlang és a "jogszerűen folytatott gazdasági tevékenység" érdeke között. Egy barlang védettségét csak akkor lehet feloldani, ha lezárult az összes vizsgálat, már tudjuk, mekkora a ténylegesen kiterjedése, a tudományos értéke és a természetvédelmi jelentősége, és ezek alapján ki lehet jelenteni, hogy az adott barlang
jelentős természeti értéket még az adott térség viszonylatában sem képvisel; ugyanakkor védelmének fenntartása a jelentőségéhez képest aránytalanul nagy korlátozással járna.
A minisztérium szerint a három szóban forgó barlangnál ez a helyzet. A hatásvizsgálati lap alapján mindössze némi adminisztratív következménnyel számolnak, mégpedig kedvezővel: “A természetvédelmi hatóság adminisztratív terhe csökken, mert a védelem alól feloldott barlangok tekintetében hatósági engedélyezési eljárásokat nem kell lefolytatni.”
A Magyar Állami Természetvédelem honlapján elérhetőek fotók a három barlangról, és néhány alapvető adat is. A két budakalászi sziklahasadék elég kicsi, mindössze 2,5, illetve 3,5 méter hosszúak, a Somlói-úti barlang, amely a Matthias Corvinus Collegium mellett fekszik, 53 méteres.
A budakalászi sziklahasadékok egy mészkőbánya területén vannak. A Stonemine Bányászati és Szolgáltató Kft. 2014 végén kapta meg a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől az áment a bányájuk kapacitásbővítésére. A hatósági határozat a sziklahasadékok sorsára is kitért. Akkor még azt írták elő, hogy a 12. számú sziklahasadék 20 méteres körzetét hagyják meg úgynevezett védőpillérnek, itt nem lehet kitermelés, anyagtárolás, külön engedély nélkül nem mozoghatnak itt munkagépek sem. A 4. számú hasadékról is kimondták, hogy védelméről a bányászat közben gondoskodni kell.
A védelem feloldásáról szóló tervezet most társadalmi egyeztetés alatt van, a véleményeket március 17-ig, péntekig várják a minisztériumban.