„Fontos, hogy a CEU maradjon, az MTA álláspontja az, hogy fontos ennek a jelentős szakmai műhelynek a fenntartása” – foglalt állást a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a legerősebb magyarországi egyetem létét veszélyeztető friss törvénytervezettel kapcsolatban.

Lovász László az mta.hu-n szólalt meg. idézzük:

A CEU nagyon jelentős tudományos centrum, nemzetközi oktatási intézmény. Jó, hogy Budapesten működik. Nagyon fontos a kutatói és oktatói közösség, a szakmai műhelyek, a kutatócsoportok, a tudományos élet egyben tartása.

Az MTA elnöke akár közvetítő szerepet is vállalna. Mint mondta:

„Biztos vagyok benne, hogy a felek megtalálják a zökkenőmentes működést lehetővé tévő megoldást. Az MTA és én magam is szívesen közvetítünk ebben”.

A kormány kedd este adott be módosító javaslatot a felsőoktatási törvényhez, ami formálisan az áldiplomákat adó külföldi egyetemeket szűrné ki, de nagyon súlyosan érintené a Közép-európai Egyetem (CEU) tevékenységét. Palkovics László oktatási államtitkár ugyan arról beszélt, hogy nem CEU-ellenes a törvény, de azt ő is elismerte, hogy csak rájuk vonatkozik az egyik kitétel. A CEU elnök-rektora, Michael Ignatieff is úgy látja, hogy ezzel ellehetetlenítenék a budapesti egyetem működését.

A törvénytervezet mostantól csak akkor engedné meg EU-n kívüli egyetemek magyarországi működését, ha erről nemzetközi szerződés születik – ez feltehetően azt jelenti, hogy a magyar kormány saját hozzájárulásához kötné a CEU további működését. A CEU-nak további súlyos szigorításokkal is szembe kellene néznie. Idáig licencszerződés biztosította, hogy Budapesten az USA-ban is elfogadott diplomát lehessen szerezni, a törvénymódosítás most elvágná ezt a lehetőséget. A törvény azt is előírná, hogy a jövőben az Egyesült Államokban is kell működtetnie kampuszt és képzést a CEU-nak. Most ez nincs így, az intézmény így is a legelőkelőbben rangsorolt felsőoktatási intézmény egész Kelet-Európában. Megnehezítené a működést az is, hogy a nem EU-s országokból érkező oktatók a jövőben nem dolgozhatnának munkavállalási engedély nélkül a budapesti egyetemen. Lehet, hogy az intézménynek nevet is kellene változtatnia, de ez a legkevesebb.

Elég nagy felbolydulást okozott a törvényjavaslat: egyetemi oktatók, kutatók, pártok és hallgatók fejezték ki aggodalmukat és felháborodásukat a lépés miatt. Már a hír másnapján téma lett Brüsszelben is a javaslat. Az oktatásért felelős magyar biztos, Navracsics Tibor azt mondta: „egyelőre tájékozódnak" az ügyben. Az USA budapesti nagykövetsége határozottan állt ki a CEU mellett: az amerikai-magyar kapcsolatok fontos sikertörténeteként az egyetem erős kétpárti támogatást élvez az amerikai kormányban. Közleményük szerint

az Egyesült Államok ellenez bármilyen törekvést, amely veszélyezteti az egyetem működését vagy függetlenségét.

A CEU elleni lépésről a világlapok is beszámoltak. A Washington Post hosszabb cikke a Soros-támogatta civilek és a migránsok elleni kormányzati lépések sorába illeszti a fenyegetést.

A Fidesz és a kormányzat oldaláról Németh Szilárd, valamint – a CEU-n végzett – Kovács Zoltán állt ki az egyetemet nehéz helyzetbe hozó törvénymódosítás mellett. Németh Szilárd csodálkozásának adott hangot, hogy a törvénymódosításból „ilyen nagy perpatvar” lett. Szerinte –bár maga is Soros-egyetemként emlegette az intézményt – magát leplezi le az, aki „Soros-problémát lát a kérdésben”.

Az egyik Soros-alapítvány által indított CEU elleni Fidesz-környéki támadások egy februári Schmidt Mária poszttal váltottak sebességet. Eszerint a CEU „megtestesít mindent, amit megvetésre érdemesnek tartunk. Soros, ma annyit tesz, mint liberális, a liberális annyit, hogy SZDSZ, vagyis utálatos, nemzetietlen, arrogáns és vállalhatatlan.” Írása így fejeződik be:

A demokratikus Magyarország erejét, magabiztosságát és a szabadságjogok iránti elkötelezettségét bizonyítja, hogy nálunk mindezek ellenére, mindezt zavartalanul megteheti.

Borítókép: Bődey János / Index.