A Tatabányai Törvényszék szerdán kihirdette az ítéletet Á. Anikóra, arra a nőre, aki 2015 tavaszán egy tatai panzió 107-es szobájában meggyilkolta saját, 8 éves kislányát, Laurát. 

Az elsőfokú, nem jogerős ítélet szerint a nő tényleges életfogytiglant kapott. Az utolsó szó jogán arról beszélt, mennyire szerette a lányát, és nem tudja felfogni a történteket. 

(A bírósági tárgyalóteremben elhangzottakról későbbi cikkünkben olvashat részletesen.)

A kislányt a külön élő édesapa nevelte, mert az anyának pszchiátriai- és alkoholproblémái voltak. A gyilkosság akkor történt, amikor a nő helyzete rendeződni látszott, és az apa úgy döntött, a tavaszi szünet öt napját a lányával töltheti. A vádirat szerint az asszonyban elpattant valami, amikor megtudta Laurától, hogy anyunak szólítja az édesapja feleségét, és a család készül végleg kiköltözni Németországba, mégpedig hamarabb, mint amilyen időpontról ő korábban tudott.

Amikor az asszony pere tavaly nyáron elkezdődött, nem próbált tagadni. A bírónak azt állította, hogy a gyilkosságból semmire sem emlékszik, annyira kiütötte magát a marékszámra beszedett nyugtatóval és pezsgővel, vodkával. A vallomását azzal kezdte: " szeretném kérni a halálbüntetésemet ", és később elsírta magát.

A tragédiának voltak előzményei. A nő 2012-ben egy alkalommal azzal fenyegette meg az apát, hogy rendeljen szép fehér koporsót, mert megöli önmagát és Laurát is. Évekkel a tragédia előtt eljárás indult ellene kiskorú veszélyeztetése miatt, de azt idővel megszüntették. Az édesapa a gyilkosság után az Indexnél maga jelentkezett, hogy elmondja Laura történetét, de a bíróságon már úgy érezte, felesleges beszélni. "A gyereket nem fogják feltámasztani, akkor minek ez az egész?" - kérdezte.

(Borítókép: Á. Anikó a Tatabányai Törvényszék előtt 2017. március 29-én. Fotó: Bődey János/Index)