A Magyar Rektori Konferencia a sajtóból értesült az Nftv. módosítását célzó törvényjavaslat benyújtásáról. A javaslat megtárgyalására az MRK elnöke összehívta az elnökséget a hétfői napra, valamint az MRK kezdeményezi a Felsőoktatási Kerekasztal összehívását

– írta közleményében a magyarországi felsőoktatási intézmények legfőbb képviseleti szerve, a Magyar Rektori Konferencia. 

A friss törvényjavaslat szigorítani akarja azokat a szabályokat, amelyek alapján külföldi egyetemek Magyarországon működhetnek. Több feltételt határoznak meg, többek között a következőket: működési engedélyt csak akkor kapnak ezek az intézmények, ha itteni működésük elvi támogatásáról az adott állam és a magyar állam között nemzetközi szerződés születik, a székhely országban is elismerik őket és ott is folytatnak felsőoktatási képzést, programjuk és a diplomájuk Magyarországon államilag elismert felsőoktatási fokozatnak minősül, az itteni oktatási hivatal pedig engedélyezi a működésüket.

A törvényjavaslat több pontja, támasztott feltéttele alapján gyakorlatilag elmondható, hogy ez kifejezetten a CEU működését lehetetlenítené el, vagy nehezítené meg. Orbán Viktor sem nagyon beszélt más egyetemről, amikor felmerült a téma a szokásos rádiós interjújában.

Hogyan lehetetlenítené el a felsőoktatási törvény módosítása a CEU-t?

1. A legfontosabb a legnehezebben érthető pont. Az egyetem ugyanis sajátos módon kettős identitással működik: az USA-ban akkreditált, de ott oktatást nem folytató Central European Universityből (CEU) és a Budapesten fizikailag is létező Közép-európai Egyetemből áll. A gyakorlatban az történik, hogy a Central European University USA-ban akkreditált képzéseit a Közép-európai Egyetem végzi egy licencszerződés alapján. Ez biztosítja, hogy Budapesten az USA-ban is elfogadott diplomát lehet szerezni. Az egyetem emiatt vonzó nagyon sok külföldi számára. Ezt a modellt más egyetemek is alkalmazzák, de a törvénymódosítás most elvágná ezt a lehetőséget, mert kimondaná: ilyen licencszerződést csak az Európai Gazdasági Térség valamely államában szervező egyetemmel lehet kötni, USA-belivel nem.
2. A törvény előírná, hogy az Egyesült Államokban is kell működnie egy kampusznak és képzésnek. Ez komoly költséget róna az egyetemet működtető alapítványra. A CEU szerint ez teljesen szükségtelen, mivel a CEU számára ez semmilyen oktatási előnnyel nem járna.
3. Megnehezítené a működést az is, hogy a nem EU-s országokból, így az USA-ból érkező oktatók a jövőben nem dolgozhatnának munkavállalási engedély nélkül a budapesti egyetemen.
4. Lehet, hogy nevet is kellene változtatni. A törvényjavaslat ugyanis azt tartalmazza, hogy nem egyezhet meg a magyar és a külföldi név. Emiatt vagy a CEU vagy a Közép-európai Egyetem névről kellene lemondani, holott mindkettő hosszú ideje bejáratott a hazai és a nemzetközi felsőoktatásban.
5. Államközi szerződés is kellene, amelyben az USA és Magyarország is elfogadja az egyetem működését. 2004-ben egyébként Magyarország és New York Állam Kormánya között született egy olyan nyilatkozat, ami támogatta a CEU azon célját, hogy az amerikai egyetemi státusz megőrzésével egy időben magyarországi akkreditációt szerezzen.