A külföldi kapcsolatokat vághatja el vagy a hazai támogatástól foszthatja meg a tervezett törvény a civil szervezeteket. A hivatkozás persze más, de a megkérdezettek csak politikai hangulatkeltést látnak az ügy mögött. Aki nem, legfeljebb azért, mert messze van attól, hogy valaha is 7,2 milliós támogatást kapjon külföldről.
Egyáltalán nem látszik, hogyan járulna hozzá a terrorizmus és a pénzmosás elleni harchoz a civil szervezeteket érintő törvénytervezet, arra viszont biztosan jó,
Főként azzal, hogy nem csak az évenként 7,2 millió forintot meghaladó összegű pénzbeli támogatást, de a vagyoni juttatásokat is tételesen kell jelezni a bíróságnak küldendő listán – ami a bírálók szerint ráadásul később még jó lehet az államnak a civil szervezetek rövid pórázon tartásához.
Az először a 444.hu által ismertetett törvénytervezet az átláthatóság mellett érvel, azt az érzést keltve, hogy eddig a civil szervezetek, alapítványok kusza pénzügyi viszonyok mellett, ellenőrizhetetlenül működtek. Valójában azonban a hatóságok eddig is tökéletesen követhették őket.
A szervezetek adatai eddig is megismerhetők voltak: rendelkezésre állnak a bizonylatok, a könyvelés, a mérleg, közhasznú társaságok esetében a közhasznú tevékenységről szóló jelentés, statisztikai adatok amelyeket le kell adniuk. Beszámolóikat, könyvelésüket, jelentéseiket öt évig őrizniük kell, ezeket a NAV bármikor ellenőrizheti.
„Ellenőrizték is rendszeresen, ha valami hiányosságot találtak pótoltuk, ez volt a megszokott ügymenet” – mondta egy szervezet vezetőjeként névtelenséget kért forrásunk. A névtelenség indokára később rátérünk.
Ha az EU-n kívülről kapnak vagyontárgyat, az átmegy a vámhivatalon keresztül, nyilvántartás készül róla, így ez sem volt korábban sem titok a hatóságok előtt.
„A mérlegek ott vannak a bíróságokon, a neten öt évre visszamenőleg mindenki számára kikereshetők, látható, hogy ki kitől kapott pénzt” – mondta a segélyszervezet ügyvezetője, megjegyezve, hogy az új törvény legfeljebb azt könnyíti, meg, hogy tételesen Soros Györgyre kereshessenek, ellenőrizendő, hogy kinek adott pénzt a kormány mumusa.
A tervezet tart ugyan a terrorizmus növekedésétől ha segélyszervezetről van szó, de ha sport- , vagy egyházhoz köthetően vallási tevékenységhez kötődő alapítványról van szó, akkor mentesül a törvénytervezet által megadott bejelentési kötelezettség alól, így nem kell tartania attól, hogy külföldi támogatást elfogadva "külföldről támogatott szervezetnek" minősülne.
De mit is kell csinálnia a törvénytervezet szerint azoknak, akik külföldről kapnak támogatást, például hat raklap bébiételt?
A 7,2 millió forint túllépése után 15 napon belül a székhely szerinti bíróságon tételesen kell listán jelezniük a támogatást, kitől, mi milyen célra érkezett – bár utóbbi úgyis csak olyan cél lehet, amely az alapítvány tevékenységi körébe esik.
Ezután külföldről támogatott szervezetként veszik nyilvántartásba – innentől kezdve minden külföldi adományáról tételes listát kell leadnia a bíróságon 15 napon belül –, ezt öt éven keresztül jeleznie kell a honlapján, az általa készített kiadványokon, szórólapokon, reklámokban, például, az 1 százalékos felajánlások begyűjtésének idején.
Márpedig ez a billog a sorosozásos kormánypropaganda idején, a pénzmosásra, terrorizmusra hivatkozó törvénnyel nem biztos, hogy a bizalmat növeli a szervezetek iránt.
Politikai rációt látok benne, beleillik a mostani hangulatkeltésbe, az állítsuk meg Brüsszelt vonalba
– mondta egy civil szervezetekkel foglalkozó jogász. Erdélyi István szerint sem juttatja új információhoz a hatóságokat, a kitűzött célt tehát nem világos, hogyan érné el a tervezett törvény.
Azt elvégre nehéz elhinni, hogy az al-Kaida küld a számlára pénzt terrorizmus céljával egy szervezetnek – mellesleg, ha ezt így megtenné, az a mostani jogszabályi keretek között is kiderülne.
Cinikusan azt is megjegyezte valaki, hogy ha egy terrorista szervezet küldené a pénzt egy segélyszervezetnek, attól sem nőne a terrorizmus, hiszen az alapítvány a pénzt csak megfogalmazott céljaira fordíthatná.
Ha a pénzmosás elleni küzdelem célja a kormánynak, akkor is rossz helyen kopogtat a törvénnyel: a kedvezményezett csak azt tudja felírni – és ezt a jelenlegi szabályok mellett meg is kell tennie –, amit az adományozó felír. Ha sárga csekken ad fel külföldről pénzt, és ráírja, hogy Kedves Mikulás Szeretet utca, akkor a kedvezményezett sosem tudja meg, kitől is jött a pénz.
A bankszámlára érkező pénz esetében pedig 3,6 millió forint felett a bank a pénzmosás elleni törvény jegyében maga is leellenőrzi a tranzakciót.
Több megkérdezett szervezet azt mondta, esélyük sincs arra, hogy 7,2 millió forintos támogatást kapjanak, így nem érinti őket a törvény. A Bethesda Kórház Alapítványa 15 éves tapasztalatra hivatkozva mondta, hogy nem lépik át ezt a határt, sem belföldről, sem külföldről.
Bencze János igazgató szerint az átláthatóság erősítése fontos, mert ha egy alapítvány körül botrány keletkezik, az kihat a többi megítélésére is. Az alapítvány vezetője nem érzi úgy, hogy elriasztaná a szervezeteket a tervezett törvény a külföldi adományok elfogadásától, amelyekre kétség kívül szükség lehet, hiszen a működéshez jobb több lábon állni. Bencze szerint a kórházi műszereknél az új eszközök könnyen átlépnék ezt az összeget, de olyanok érkezésére nincs reális esély. Ha lenne, Bencze szerint nem volna nagy ár vállalni a "külföldről finanszírozott szervezet" elnevezést. Ha jönnek eszközök, akkor azok 3-5 éves darabok – bár a használtak szervízigénye miatt ezt annyira nem forszírozzák –, ezek könyvelési értéke a nullához közelít.
A kritikusok szerint felszínes, slendrián törvénytervezet elég sok gyakorlati kérdést is nyitva hagy:
A legfőbb kérdés persze az,hogy ha a terrorizmus elleni harcot, a pénzmosás elleni küzdelmet érdemben láthatóan nem segíti a tervezet, új adatokhoz nem juttatja a hatóságokat, akkor mit is kezdhet az állam a listával, illetve az annak alapján a „külföldről finanszírozott szervezet” kétes címével illetett szervezetekkel?
Csak találgatni lehet, de az biztos, hogy remek lehetőség a szervezetek kézben tartásához, vagy ellehetetlenítéséhez:
A közhasznúság a magyarázat egyébként arra, miért kért névtelenséget az egyik szervezet ügyvezetője:
A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak az kaphatja meg ezt a státuszt, aki alapító okiratában vállalja, hogy pártoktól független szervezetként működik, azoktól támogatást nem fogad el, azoknak nem is ad, és semmilyen politikai tevékenységet nem folytat. Nem kell sok hozzá, hogy a törvénytervezet kritizálását politikai tevékenységnek minősítsék, így elvegyék a közhasznú státuszt.
És van még egy szála a történetnek. A magyar állam ugyanis ilyen-olyan módokon, például a tavaly 60 milliárdot szétosztó Bethlen Gábor Alapkezelővel sok határon túli magyar civil szervezetet támogat. Nemrég írtak ki például egy egymilliárdos keretet direkt erre, ami azt jelenti, hogy csak ez az egy pályázat, ha leosztjuk, épp 138 szervezetnek tudna adni 7,2 millió forintot.
És ha valamelyik szomszédos ország kitalálja, hogy hasonló szabályozást vezet be, csak épp nem a "Soros-", hanem az ottani magyar civilek ellenében, akkor azzal sokan járhatnak rosszul.
Ez olyannyira valós veszély, hogy Lázár János a csütörtöki szokásos kormányinfóján egy erre vonatkozó kérdésre azt mondta,
ennek a kockázatát a törvény vitájában mérlegelni kell, ezt a szempontot végig kell gondolni.