Hiába mondta ki az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága néhány hete, hogy ne utasítsanak ki a magyar hatóságok egy afgán menekültkérőt, a Magyar Helsinki Bizottság úgy értesült, hogy kedden a jogi kötelezettségekre fittyet hányva kitoloncolják az egyik ügyfelüket.

"Ügyfelünket Afganisztánban súlyosan bántalmazták a tálibok, amiért koncerteken gitározott és segédkezett zenekaroknak. Maradandó sérüléseket szenvedett a fején, puskatussal verték. Az afgán férfi Európában keresett menedéket"

– ezekkel a mondatokkal kezdődik a Magyar Helsinki Bizottság közleménye, melyben hosszan bemutatják az afgán menekült útját. A férfi először Bulgáriában keresett menedéket, de ott szörnyű körülmények fogadták. Két zsúfolt táborban is járt, ahol gyakorlatilag éheztetve, poloskákkal teli ágyakon, vagy a földön aludtak a menekültek, ráadásul a rendőrök verték is őket. A Helsinki ügyfelét is többször összeverték.

A férfi másfél hónap után elhagyta Bulgáriát, tavaly októberben érkezett Magyarországra. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) meghallgatta, és megállapította, hogy a menedékkérelmeket szabályozó Dublini Rendelet értelmében vissza kell mennie Bulgáriába, hogy ott bírálják el menedékkérelmét. A jogvédők azt írják, hogy

"A döntést bíróság is helyben hagyta, noha a hivatal eljárása során jogsértéseket követett el. Bár a Dublini Rendelet kötelezi rá, a BMH nem adott lehetőséget neki arra, hogy az afgán férfi beszámoljon arról, mi történt vele Bulgáriában. A BMH-nak kötelessége mindent megtennie annak érdekében, hogy a menedékkérőket ne érhesse kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód. A kérelmező átadása Bulgáriának viszont pontosan ehhez vezetne."

A Helsinki Bizottság 2017 februárjában az ENSZ Emberi Jogok Bizottságához fordult, a kitoloncolás leállítását kérték.

A BMH mégis arról tájékoztatta a férfi jogi képviselőjét, hogy április 11-én, azaz holnap repülővel visszaviszik Bulgáriába. A Helsinki Bizottság hiába fordult a Végh Zsuzsannához, a BMH főigazgatójához, nem kaptak választ. Szerintük a hivatal eljárása súlyosan sérti Magyarország jogi kötelezettségeit, melyeket önként vállalt.

"Az Alaptörvény szerint az ember elidegeníthetetlen és sérthetetlen jogainak védelme az állam elsőrendű kötelezettsége. Az a tény, miszerint az ENSZ-bizottság szerint fennáll annak a veszélye, hogy ügyfelünk embertelen bánásmódnak lenne kitéve Bulgáriában, erősen valószínűsíti, hogy átadásával Magyarország olyan jóvátehetetlen károkat okozna neki, melyeket a kötelezőnek elismert nemzetközi jogok túl saját Alaptörvénye is több helyen tilt. Ez mindenképpen rendkívül súlyos jogsértésnek számít" – zárul a jogvédők közleménye.