Tegnap kihirdetett határozatával az Alkotmánybíróság megsemmisítette a déli határ melletti Ásotthalom novemberi önkormányzati rendeletét. Az iszlám- és melegellenes jogszabály alkotmányos alapjogokat – a lelkiismereti és vallásszabadságot, valamint a véleménynyilvánítás szabadságát – korlátozott volna, ám erre csak az Országgyűlésnek van hatásköre.

Az AB döntése miatt Ásotthalom polgármestere a kormányhoz fordul. Toroczkai László, aki a Jobbik alelnöke is, az Indexnek

történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy három alkotmánybíró is azt írta, az iszlamizáció veszélyt jelent,

és az AB nem az iszlám eszmei, ideológiai vonatkozásai miatt semmisítette meg a törvényt, hanem mert azt nem lehet önkormányzati rendelettel módosítani. (A három alkotmánybíró valóban "nyilvánvaló veszélynek" nevezte Európa iszlamizációját, de ideológiáról nem írtak, csak arról, hogy a testület a muszlim vallás gyakorlásának és nyilvános kellékei használatának törvényi szintű korlátozhatóságáával nem foglalkozott.)

Toroczkai szerint egyértelmű, hogy ebből mi következik: polgármesterként kezdeményezi a kormánynál, hogy az

kezdeményezi a kormánynál, hogy az virulensebb migrációs és iszlamizációs folyamatra adott önvédelmi reakcióként törvényi szinten szabályozzák a kérdést.

Az elkaszált rendelet betiltotta volna a híveket imára hívó müezzinek tevékenységét, és az arc, annak egy része vagy az egész test elfedését. Toroczkai úgy fogalmazott, hogy

a rendelettel így is elérték az elsődleges célt: a figyelem a témára irányult.

Amennyiben a kormány ezt valóban megteszi, kezdeményezni fogja a Jobbik elnökségénél, hogy a párt támogassa a törvényjavaslatot.

A megsemmisített ásotthalmi rendelet a melegházasság, valamint a családról az Alaptörvényben definiálttól eltérő vélemény népszerűsítését is betiltotta volna. Toroczkai szerint ugyan az iszlamizációs és migrációs veszély mellett a "liberális politikai propaganda" rohamos terjedését is nagyon aktuális veszélynek tartja, "villámgyorsan erőszakos helyzet" csak az előbbi miatt alakulhat ki, ezért a liberalizálódás jelentette veszély miatt egyelőre nem kíván lépni.

Azt is elmondta, hogy ha iszlámügyben nem születik törvény, megtalálja a módot, hogy Ásotthalmon más formában, az alapjogokat nem sértve szabályozzák a kérdést.

Toroczkai nemrég a Facebook-on arról posztolt, hogy

Soros egyetemével nem gyáván finomkodni kellene, hanem nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozva betiltani, bezárni, a romjait pedig sóval behinteni.

Ehhez képest a Jobbik tegnap bejelentette, hogy a párt képviselői támogatják a lex CEU Alkotmánybírósági kontrollját: a Jobbik döntésével megvan az indítványhoz szükséges 50 képviselő. Toroczkai erre diplomatikusan annyit mondott, hogy a véleményét leírta, de a demokratikus játékszabályoknak megfelelően a párt döntését elfogadja.

Frissítés, 16.05: Cikkünk első verziójában azt írtuk, hogy ha a kormány nem nyújt be iszlámellenes törvényjavaslatot, Toroczkai a Jobbik elnökségénél fogja ezt kezdeményezni. Ez a közlés  félreértésen alapult, az érintettek és az olvasók elnézését kérjük.