Az elmúlt egy hétben nagypéntek kivételével mindennap zajlott valamilyen demonstráció a kormány ellen Budapest utcáin. Múlt vasárnap még egyértelműen a CEU ellehetetlenítése ellen tiltakoztak több tízezren, és azt akarták a részvételükkel jelezni, hogy nem szeretnék, ha Áder János államfő aláírná a törvényt.
A hét közepén a CEU-törvény aláírása és az elfogadás előtt álló civiltörvény ellen tiltakoztak, erről szólt az élőjelképes tüntetés a Hősök terén. Majd jött a Sándor-palota felé festéket hajító Gulyás Márton elítélése. Így a most szombati demonstráció már sokkal inkább egy általános kormányellenes rendezvény volt, amely már nem egyetlen ügyben fejezte ki a tiltakozását.
Itt olvashatja részletes, percről percre zajló tudósításunkat.
Tízezres tömeget vártak a Szabadság térre, ugyanis a Facebookon 20 ezren jelezték előre részvételüket vagy érdeklődésüket. A tér tudósítóink szerint estére nagyjából megtelt.
Fölösleges végigmennünk, milyen beszédek hangoztak el, a rendezvény nagy részében amúgy is a zene játszotta a főszerepet. A tüntetők egy része érezhetően unta is már egy-két óra után, hogy semmilyen politikai üzenetet nem kapnak a színpadról.
Ezt az igényt azonban végül Gulyás Márton és Varga Gergő este nyolc után kielégítette. A festékdobálásért közmunkára ítélt két tüntető a korábbi felszólalókkal ellentétben erősebb beszédet mondott, amelyre hangos tapssal és skandálásokkal reagált a közönség.
Varga a legnagyobb sikert azzal a megjegyzésével aratta, hogy
a kormány vagy lemond, vagy a dicsőséges pesti nép kirángatja őket a Parlamentből.
Varga azt is mondta, ebben az országban ma csak azok szabadok, akik a Fideszt és a nemzeti együttműködés rendszerét támogatják, és ebben nem akar élni. A festékdobálós akciót pedig úgy értelmezte, hogy "a Sándor-palotát nem találtuk el azzal a festékkel, de a varázstükröt betörtük". Vagyis szerinte sikerült megtörni habonyi átkot.
Az utána színpadra lépő Gulyás Márton beszéde két fontosabb részből állt. Először kitért arra, hogy hogy péntek este olyan cikk jelent meg róla a kormányközeli Riposton, az Origón és a 888-on, amelyek röviden szólva azt feszegették: „buzeráns vagyok-e”. Gulyás teátrálisan a színpadra hívta a cikkek szerzőit, ám senki nem jelent meg.
Ezután kifejtette, hogy a jelenlegi hatalom szemében „buzeránsnak minősül minden kritikus”, a Népszabadságtól kezdve a Tanítanékon át minden közmunkásig vagy akadémikusig, "vagyis az ország döntő többsége, ez a Fidesz-ország".
Gulyás beszédének második fele viszont a jövőbeni terveiről szólt. Szerinte el kell kezdeni végre a professzionális politizálást, és olyan formáció kell, amely „nem a nép kizsákmányolására törekszik”. Viszont amíg ilyen a választási rendszer és a hatalom, addig nincs esély a változásra, a Fidesz fog győzni, a parlament pedig így „színháznak kiváló, népképviseletnek gyalázatos” marad.
Gulyás ezért választási mozgalmat hív életre, amelynek év végére az az egyetlen célja, hogy arányos választási rendszert alakítson ki. A mozgalom előkészületeiről annyit tudhattunk meg, hogy mindenki küldjön e-mailt, aki részt akar venni benne.
Gulyás nemcsak a kormányt támadta beszédében, hanem az ellenzéki pártoknak is nekiment. Szerinte három évig nem tettek semmit, és sétálnak, mint a marhák a vágóhídon, hogy „lemészárolja őket a hatalom”. Szerinte azonban
2018-ban arányos és egyenlő feltételek járnak mindenkinek,
ez még Gyurcsánynak, Vonának vagy Karácsonynak is jár”.
A közönség nagy üdvrivalgással fogadta a mozgalmat, ám nagy kérdés, hogy ebből lesz-e, lehet-e bármi. Hiszen utcáról elég nehéz egy új választási törvényt kialakítani. A Szabadság térről Gulyás beszéde után sokan hazaindultak, ám a tömeg másik fele ott maradt bulizni (és voltak, akik a képviselői irodaházhoz mentek – most éjjel azt érte festékes támadás). Tíz óra előtt pedig már a legkínosabb esküvői lagzis hagyományokat bemutatva vonatozni kezdett elég sok résztvevő.
Este tíz óra után pedig elindult az immár szokásosnak nevezhető bolyongás Budapest utcáin, amely most a korábbiaknál kicsit hamarabb érkezett az Oktogonra. Éjfél előtt valaki bejelentette, hogy átmennek a Deák térre, miután pár rendőr szólt, hogy nem biztosítják a helyszínt az Oktogonon. Több százan sípolva átmentek a Deákra, ahol letáboroztak az egyik kereszteződésben, de nagyjából 500-an még az Oktogonon maradtak.