Egy korábbi ítéletének perújítását kezdeményezte Geréb Ágnes az ügyvédjével, és csütörtökön délelőtt a Fővárosi Ítélőtábla ebben a megújított perben ítéletet hirdetett. A korábban kiszabott két év fogházbüntetést a bíróság helybenhagyta, de öt év próbaidőre felfüggesztette. A korábbi, 2012-es eljárás két otthon született gyerek halála miatt történt, azonban a védelem a másodfokú jogerős ítélet után olyan szakértői véleményt tudott felmutatni, ami az egyik esetben eltérő megállapításokra jutott, mint a korábban használt szakértői dokumentumok. Az új szakértők szerint Geréb mégsem követett el az egyik szülés közben olyan szakmai szabályszegést, ami a maradandó agykárosodással, majd az azt követő halállal közvetlen okozati összefüggésben áll.
A csütörtök délelőtti ítélethirdetésen Geréb Ágnes az utolsó szó jogán saját munkájáról beszélt. „Kronológiai sorrendben sorra veszem a pályafutásom alatt a velem kapcsolatos folyamatos atrocitások büntetéssel is járó pontjait” – fogalmazott. Beszélt arról, hogyan engedett már 1977-ben apákat a szülőszobába, ami akkor még szakmai vétségnek számított, hogy bizonyos szülészeti módszereket már akkor használt, amikor azok még nem voltak a szokás, protokoll részei. Például, hogy otthoni szüléseknél nem vágja el azonnal a köldökzsinórt, vagy húsz percnél is tovább várja a méhlepény természetes megszületését.
A Fővárosi Ítélőtábla 2012. február 10-én jogerősen elítélte Geréb Ágnest foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés, valamint foglalkozás körében elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó gondatlan veszélyeztetés miatt. Két otthon szülés állt az ítélet középpontjában:
A 2012-es ítélettel Geréb két év fogházbüntetést kapott, és tíz évre eltiltották a szülész-nőgyógyász-orvosi, valamint szülésznői foglalkozás gyakorlásától. Közel három hónapot előzetesben töltött, majd házi őrizetben, később pedig lakhelyelhagyási tilalommal élt.
Csütörtökön az utolsó szó jogán elmondott beszéde végén kimondta, véleménye szerint nem felelős a két újszülött halála miatt.
Dr. Gyimesi Ágnes bíró a csütörtöki ítélethirdetésen azt mondta, a bíróság csak az ikerterhesség esetében fogadta el a perújítási kérést, a vállelakadásos esetben elutasították azt, ugyanis ott bebizonyosodott, hogy a kisbabának a szülés során alkalmazott műfogások miatt elszenvedett gerincsérülése valóban hozzájárult szülés közbeni halálához. „A bíróság most az ikerszülésnél azt vizsgálta, hogy az újszülött maradandó fogyatékossága és Geréb Ágnes tevékenysége között ok-okozati összefüggés van-e, vagy más miatt következett be az agyi károsodás: esetleg vírusfertőzésről volt-e szó?” – fogalmazott indoklásában.
A Fővárosi Törvényszék 2015 nyarán tartotta a megismételt eljárás első tárgyalását. A bíróság a megismételt eljárás során kizárólag az új bizonyítékokat vizsgálta. A megismételt eljárás során kizárólag olyan kérdésekben hallgatott meg tanúkat a bíróság, amelyek a perújítás alapjául szolgáló szakértői véleményben írt megállapítások és felmerült új tények hitelességének vizsgálata miatt elengedhetetlenül szükségesek voltak.
A megismételt eljárásban az ügyész a korábbi jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, a védő pedig dr. Geréb Ágnes felmentését kérte. Végül a csütörtöki ítélet szerint módosult az eredeti ítélet: a foglalkozás körében elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó gondatlan veszélyeztetés helyett enyhébb bűncselekményt, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést állapított meg a bíróság az ikerszülés ügyében.
A másik, vállelakadással járó szülésnél viszont helyben hagyták az eredeti ítéletet és maradt a foglalkozás körében elkövetett halált okozó veszélyeztetés bűncselekménye. Így az új ítélet értelmében maradt ugyan a két év fogház büntetés, azonban
A bíró indoklásában kifejtette, hogy Geréb Ágnes már azzal megszegte foglalkozása szabályait, hogy otthon szülés keretein belül vállalt ikerszülést, amelynél ráadásul bizonyos tárgyi feltételek is hiányoztak. A bíróság szerint Geréb Ágnes megvalósította a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményét, mivel az élet sérelmének lehetősége fennállt ennél az ikerszülésnél a megfelelő személyzet és a tárgyi feltételek hiánya miatt. Viszont a perújítás során arra jutott a bíróság, hogy nem lehet megállapítani, hogy a kisfiú agyi károsodása, majd a bekövetkezett maradandó fogyatékossága összefüggésbe hozható Geréb Ágnes ténykedésével.
Geréb Ágnes és védője 2014-ben és 2016 áprilisában nyújtott be két perújítási indítványt a Fővárosi Ítélőtáblához a 2012-es jogerős ítéletben szereplő, fenti két üggyel kapcsolatban.
A perújítást olyan új igazságügyi orvosszakértői szakvéleményre alapozták, ami a jogerős ítéletben elfogadott szakvéleményektől eltérő tartalmú volt. Az ügy jogerős befejezését követően ugyanis a védelem felkérésére új szakvélemény készült, ami ugyanazokat a vizsgálati anyagokat használta fel, azonban az ügy szempontjából több lényeges körülménnyel kapcsolatban a korábbi szakvéleményekkel ellentétes tartalmú megállapításokra jutott. Az új szakértői vélemény szerint Geréb a fenti két esetben mégsem követett el olyan szakmai szabályszegést, ami a halálesetekkel közvetlen okozati összefüggésben áll.
A büntetőeljárásról szóló törvény értelmében a bíróság jogerős ítéletével szemben akkor van helye perújításnak, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy:
Az ügyész azért fog fellebbezni, hogy a bíróság mindkét perújítási kérést utasítsa el, védője pedig felmentésért, illetve az elutasított perújítás elfogadása érdekében fog fellebbezni.