Az Index értesülése szerint áprilisban igen szokatlan feladatot kaptak a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM) az Európai Unió tagállamaiban működő magyar nagykövetségek. Az írásbeli utasítás szerint
A KKM hivatalos válaszában nem tagadta a diplomáciai segítség tényét, azt írták, „igény esetén" támogatást nyújtanak.
Az időzítés is érdekes: ugyanaz a magyar kormány, amelyik idehaza épp hadjáratot indított a külföldről finanszírozott civil szervezetek ellen, ráadásul álcivileknek és külföldről irányítottaknak nevezi őket, aktívan segíti egy álcivil, kormányközeli szervezet külföldi építkezését.
„A szabadság, a biztonság, a nemzeti önrendelkezés és Európa kétezer éves kulturális öröksége iránt megingathatatlanul elkötelezett civil közösségeink szándéknyilatkozatban létrehozták az Európai Civil Együttműködési Tanács nevű kezdeményezést. Az aláírók a CÖF–CÖKA, a Gazeta Polska klubok és a 2011-ben alapított CET (a határon túli magyar ernyőszervezetek) vezetősége. Felek célja továbbá az EU 27 tagállamának nemzeti érzelmű polgári közösségeinek civil mozgalmi és szellemi összefogása, a közjó képviselete, kontinensünk védelme és fejlődése érdekében″ – áll a CÖF–CÖKA vezetőségének 2016. novemberi közleményében.
Az akkor létrehozott Európai Civil Együttműködési Tanács nevű szerveződés az, amihez május közepéig az EU-s tagállamokban működő magyar nagykövetségeknek helyi partnereket kell szerezniük. Hogy megtudjuk, a CÖF pontosan mit tervez külföldön a magyar diplomácia segítségével, felhívtuk Csizmadia Lászlót, a CÖF alapító-szóvivőjét. Az alábbi telefonbeszélgetés zajlott le:
– Jó napot, Csizmadia úr, Panyi Szabolcs vagyok, az Index újságírója.
– Köszönöm az érdeklődést, minden kérdésre megadjuk a választ az OS-ben (magyarázat: az Országos Sajtószolgálatnak küldött közleményben).
– De hát még fel sem tettem a kérdésemet!
Csizmadia letette a telefont.
A KKM-mel egy fokkal tovább jutottunk. Az alábbi kérdéseket küldtük el a külügynek:
1. Valóban kaptak-e EU-s országban működő követségek ilyen utasítást, ha igen, mikor, milyen formában, illetve ki hozta meg az erről szóló politikai döntést?
2. Pontosan mely országok nagykövetségeiről van szó?
3. Magyarországnak milyen külpolitikai érdeke fűződik ahhoz, hogy a magyar diplomácia egy elvileg magyar civil szervezet partnerkeresését támogassa?
4. A CÖF-Európai Civil Együttműködési Tanács részéről ki kereste meg a KKM-et, illetve a KKM részéről ki tárgyalt az említett szervezettel?
5. Az említett magyar szervezet mivel indokolta ezt a külföldi partnerkeresést, miről tájékoztatták a KKM-et, mit terveznek ezekben a külföldi országokban, amihez a segítséget kérték?
Az április 12-én elküldött fenti kérdéseink részletes választ nem kaptunk, a KKM csupán az alábbi rövid magyarázattal reagált április 20-án: „A Külgazdasági és Külügyminisztérium, annak külképviseleti hálózata feladatából fakadóan igény esetén támogatást nyújt a külföldi partnerek, szakterületre lebontott felkutatásában, a kétoldalú kapcsolatok megteremtésében”.
Több, korábban az Orbán-kormányok alatt fontos poszton szolgáló diplomatát is megkérdeztünk az esetről, akik mind abszurdnak és agyrémnek nevezték, hogy magyar diplomaták azzal töltsék munkaidejüket, hogy állami erőforrások felhasználásával ők végezzék el a CÖF helyett annak külföldi hálózatépítését. Tippjük szerint a partnerkeresés célja egyrészt külföldi, az Orbán-kormány melletti szimpátiatüntetések szervezése, illetve – a lengyel nacionalistákhoz hasonlóan – külföldi tüntetők Magyarországra importálása lehet fideszes és állami rendezvényekre.
Külügyes forrásaink szerint az ötlet nyilvánvalóan nem a KKM vezetőinek fejéből pattant ki, hanem a propagandaügyekkel foglalkozó, Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kérését teljesítik. Hogy a kormányzati propaganda mennyire szorosan együttműködik a CÖF-fel, arra pár napja láthattunk szemléletes példát: a TV2 egy olyan CÖF-ös sajtóközleményre hivatkozva gyártott lejárató anyagot több független médiumot támadva, ami valójában meg sem jelent.
Szintén friss, szerdai eset, hogy Szél Bernadett LMP-s frakcióvezető még büntetést is kapott azért, mert a civiltörvény parlamenti vitájában felmutatta a CÖF „teljesen üres″ egyszerűsített beszámolóját. Szél azt akarta szemléltetni, hogy a CÖF gazdálkodása átláthatatlan, azonban a kormány által külföldi érdekek szolgálatával vádolt, Soros Györggyel összefüggésbe hozott szervezetek rengeteg adatot közölnek a pénzügyeikről.
Hogy a CÖF–CÖKA nagy összegű fideszes pénzekből működik, eddig is tudható volt. Csizmadia László nemrég a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta, hogy szervezete az elmúlt években 20-40 millió forintos összegeket kapott a Fidesz pártalapítványától, a Polgári Magyarországért Alapítványtól. A szintlépést az álcivil szervezet és a kormányzat összefonódásában az jelenti, hogy immár állami utasításra magyar közalkalmazottak is bedolgoznak a CÖF–CÖKA-nak.
Update: cikkünk megjelenése után egy nappal a CÖF közleményben jelezte, hogy egy tavaly októberi sajtóanyagban közölték, hogy szerveződni próbálnak más EU-s országokban a nemzeti szuverenitás érdekében. A szervezet hozzátette: "Nem tudunk olyan álláspontot elfogadni, hogy Soros György civil szolgái bármilyen célú külföldi támogatását megvédik, viszont az Európa jövőjéért tenni akaró polgárok kormányzattól igényelt technikai segítségét tilosnak és megvetendőnek bélyegzik."
Borítókép: Huszti István/Index