Újra elkezdte a bírságolást Óbuda-Békásmegyer önkormányzata azokban az esetekben, amikor csak kamerakép áll rendelkezésre, szemlézi az MTI a Magyar Nemzet cikkét. A bírságolást március elején Bús Balázs polgármester függesztette fel, és sürgős jogi állásfoglalást kért az Országos Rendőr-főkapitányságtól.

A polgármester kétszer is Papp Károly országos rendőrfőkapitányhoz fordult, aki azonban türelmet kért. A polgármester végül úgy döntött, újra elkezdik a bírságolást, és megjegyezte a közleményben, hogy a felfüggesztés idején többszörösére nőtt a szabályszegések száma. A Magyar Nemzet azt is írta, hogy információik szerint több kamerát is szabálytalanul, engedélyek nélkül szereltek fel. A lap információját a városházán megerősítették.

A közteresek kamerái és büntetései miatt március végén borult ki Tarlós István főpolgármester látványosan egy sajtótájékoztatón. Akkor egyenesen azt mondta, ne fizessék be az emberek ezeket a túlzó büntetéseket. Majd átkerül a rendőrséghez, és ott rendesen foglalkoznak az üggyel. „Az nem korrekt eljárás, hogy a közterület-felügyelő ül az ülőgumóján az irodában, eszi a szalámis szendvicset, és a kamerafelvétel alapján osztogatja a büntetéseket” – mondta Tarlós.

Az óbudai önkormányzat honlapjára kitett közlemény szerint szabályszegés esetén a közterület-felügyelet is szabhat ki bírságot. A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy a közterület-felügyelőnek nem kell a helyszínen lennie a szabályszegés elkövetésekor. Akár az elkövető, akár a felügyelő (vagy mindkettő) távollétében is kiszabható a bírság, és azt minden esetben az üzembentartónak kell megküldeni.

Az ORFK március 29-én úgy reagált az Indexnek ezzel kapcsolatban, hogy figyelemmel arra, hogy a közterület-felügyelet által használt kamerák nem felelnek meg a külön jogszabály által támasztott követelményeknek, a felvett jármű üzembentartójának objektív felelőssége alapján történő bírságszabás kizárt. A felvétel alapján a közteresek megtehetik a feljelentést, a rendőrségnek kötelessége is lefolytatni a nyomozást, és amennyiben a járművezető személye ismertté válik (magyarán bevallja a tettét), akkor meg lehet bírságolni. Ha nem, akkor az üzembentartóval szemben nem lehet szankciót alkalmazni.