A jövő évi választás előtti utolsó ünnepnapnak nevezte Gyurcsány Ferenc a DK május elsejei rendezvényét, amelyen üzent Orbánnak, Mészárosnak de a baloldalnak is. Néhol viszont Orbánnal érvelve ment Orbánnak.
A volt kormányfő szerint lehet bizakodni abban, „hogy egy év múlva ilyenkor Magyarországnak új, demokratikus kormánya lesz.”
Ha Orbán Viktor Napóleon lett volna, akkor ma Waterloot győzelemként ünnepelnénk – idézte Kuncze Gábort Gyurcsány, bár az üzenet félreérthető, hiszen azt is jelentheti, hogy ha Orbán lett volna ott 1814-ben, akkor győzelemre viszi seregeit az összefogott európai erőkkel szemben. Persze Gyurcsány nyilván arra gondolt, hogy a kormányfő azt is kimagyarázná, ahogyan teszi a brüsszeli útjainak értelmezéseikor is.
„Ünnepelteti magát a miniszterelnök, aki állítása szerint megfutamította Brüsszelt, miközben az igazi sallert nem ő adta, hanem ő kapta. Ő, és nem Magyarország. És nem azért kapta, mert viszket a tenyerünk. Neki viszket. Menjen el dermatológushoz” – mondta kamillás vizet javasolva megnyugtatásul.
Nem elég az Orbán takarodj. Ezt sok más miniszterelnök is megkapta
– mondta, magát külön nem említve. A DK elnöke szerint az elszegényedett, békétlenné vált, megosztott országban több kell az „idegen hatalmakat kiszolgáló” Orbán megállítására.
„Mutassák meg a magyar polgárok, hogy ők az erősebbek.” Egy módon, demokratikus keretek között szembeszállva lehet meghátrálásra kényszeríteni Orbánt. „Miénk a többség, Orbán vonulj vissza, mert ha nem, mi fogunk visszaszorítani.”
A beszéd a szociális résznél furcsa fordulatot vett, mert úgy követelt Európát, ahogyan az Orábntól sem volna idegen: „Szeretnénk, ha a magyaroknak a toszkánok, bajorok, burgenlandiak élete színvonala járna.” Az országot nem Záhony, hanem hegyeshalom felé elhagyó fiatalok képe ugyan még egyértelmű kritikája volt a keleti szélre vágyó kormányfőnek, de a folytatás ismét lehetett volna Orbán: a magyar fiatalok „tudják, hogy ők semmivel nem kevesebbek, mint a britek, franciák, portugálok, spanyolok, írek. ... Nem akarunk Európa olcsójánosai lenni, nem akarunk másodosztályú polgárai lenni. ... Nem fogadjuk e,hogy ugyanazért a munkáért töredékbért kapjanak a magyarok. ... Olyan nyomást kell gyakorolni a munkavállalókra hogy az ország versenyképessége úgy nőjön, hogy ugyanazt a bért kifizesse, mint nyugati munkavállalóknak.” Olyan munkaadókra van szükség, akik ezt a kétségtelen terhet képesek elviselni és belekalkulálni a működésbe.
„A magyar kormány hajlandó úgy megállapítani a minimálbért, enged dolgoztatni embereket, kevesebbért, mint a kormány által megállapított megélhetési minimum. Ez kizsákmányolás” – mondta Gyurcsány, aki szerint Orbán valójában a munkaadók oldalán áll, ezt készítette elő a munka törvénykönyvének módosítása is, amit végül visszavont a kormány.
Miután stabil, érezhetően az infláció felett, hosszú távon érdemben növekedő béreket ígért, megállapodást a munkaadókkal a munkavállalók oldalán álló kormány közvetítésével, gyorsan relativizálta is az elhangzottakat azzal, hogy nem akar udvarolni a választóknak, mert felelőtlen ellenzékből csak felelőtlen kormány lehet, így csak tartható ígéreteket tehet.
„Nem szegődtem Mészáros Lőrinc tanácsadójának, de kénytelen vagyok figyelmeztetni: Iványi Gábor megkeresztelte Orbán gyermekeit, mára Iványi Orbán ellensége. Soros taníttatta Orbánt, mára Soros György Orbán Viktor ellensége, Simicska Lajos éveken keresztül finanszírozta Orbánt és pártját, mára Simicska Orbán ellensége.”
„Mészáros ma Orbán strómanja, holnapra olyan sorsra juthat, mint a többiek.
Ne legyél Orbán Viktor barátja, mert földönfutó leszel.”
Az egyébként Botka Lászlónak épp saját nagy befizetett adójával visszavágó Gyurcsány hallhatóan néhol az MSZP kormányfőjelöltjére kontrázott rá szociálisan érzékeny beszédével.
Kiemelte a dolgozói szegénységet, a már szinte nem is létező szakszervezetek erőtlenségét.
Kiállt azért, hogy a legalapvetőbb szociális jog alkotmányba kerüljenek: ingyenes internet, hozzáférés „pár liter vízhez, villanyláámpányi energiához, épphogy langyot csináló gázhoz.” „Ne féljenek attól, hogy kommunizmust akarunk. Csak azt, hogy a legszegényebbeknek legalább ne állatként kelljen élniük.”
"Orbán a munkavállalók júdása” – jelentette ki, de hogy ne lehessen lekommunistázni, hozzátette:
„Május elseje nem kommunista ünnep. Nem Kádár ünnepe. Nem a szocializmusból itt maradt rekvizítum. Arról szól, hogy meg kell becsülni a munkást, a melóst, az alkalmazottat. Nem akarunk visszatérni Horthy világába, az urak, cselédek, szolgák világába. Nem akarjuk, hogy a tudás csak kevesek kiváltsága legyen. Nem akarjuk, hogy földönfutók legyünk saját hazánkban”.
Gyurcsány szerint Orbán keresztény-konzervatív átnevelő tábort akar csinálni az országból, gondolkodó, tanult emberekből álló társadalom helyett, de az idő nem Orbánnak dolgozik, mert „a liberális, demokrata ifjúság egy európai, polgári, szabad, demokratikus Magyarországban hisz”, és elutasítják az egyetemeket bezárató, civileket megbélyegző Orbánt.
Többször visszajött a negyedik köztársaság motívuma, a szociálisan érzékeny, európai értékrendű ország, amely nem kér „a magyart közepesen jól beszélő és az erő nyelvén értő” Orbánból.
Gyurcsány hisz az Európai Egyesült Államokban. „Jobban bízom Macronban és Merkelben, mint Orbánban. Jobban hiszek az Európai Központi Banknak, mint az egyenes és fényes tekintetű Matolcsy Györgynek. Jobban bízom a központi Európai Ügyészségben, mint Polt Péterben, aki nem legfőbb ügyész, hanem a gazemberek védelmezője.”
Igaz, az említett francia független elnökjelölt, Emmanuel Macron szerint az EU-t alapjaiban kell megreformálni, különben meg van a veszélye a frexitnek, azaz Franciaország kilépésének.
Gyurcsány szerint az unalmas monológokat előadó ripacs Orbánnal szemben a demokratikus ellenzék kétségtelenül többféle utat jár MSZP-től Együttön, Párbeszéden, Momán, LMP-n, Momentumon át a Kétfarkú Kutya Pártig. A felsorolásból egyébként nem meglepő módon kimaradt a Jobbik.
Gyurcsány szerint azonban ha vannak is valós viták ezek között a pártok között, akkor is lesz együttműködés, mert egyetértenek a legfontosabban: „hogy az egypárti alkotmány keretei között a demokratáknak együtt kell működniük, ez nem köthető semmilyen előfeltételhez.
Együtt fogunk működni, minden választókerületben egy demokratikus ellenfele lesz Orbánnak, ha törik, ha szakad.
– mondta:
Zugló legutóbbi, fideszes időközi önkormányzati választásának példáját hozva arra, hogy összefogással legyőzhető a Fidesz, ahogyan ez a legutóbbi négy időközi választáson meg is történt. „Valamennyi helyi választáson rosszabbul szerepelt a kormánypárt, mint 3-4 éve. Ne higgyen Orbán a közvélemény-kutatásnak, mert úgy jár, mint 2002-ben. Miniszterelnök úr, most is veszíteni fogsz!” – ígérte Gyurcsány, megemlítve, hogy Orbán ha ma lenne 18 éves, nem lenne esélye, hogy jogásznak tanuljon.
„Jobban jártunk volna, ha az apja munkáját követi. A kőbányászat az ő igazi világa. A kő szereti, ha megtörik, mi nem.”
Végül megüzente: az ellenzék Magyarországán nem kell tartaniuk semmitől az eltérően gondolkodóknak, „mi nem gondoljunk bezárni a Pázmány Péter Katolikus egyetemet csak azért, mert az ottani szellemiség mást képvisel. Ne míkvánjuk hatlamunk alá hajtani a sajtót, mert jót tesz a hatalomnak, ha szembesítik azzal, hol hibázik. Igen, fogunk hibázni, de a nyilvánosság dolga, hogy szóljon.”