Kényszerzubbonyba teszik és bezárják a gödi speciális otthon lakóit, akiknek még a sebeiket is kezeletlenül hagyják, írta az Abcúg szerdán. Ez egy nemzetközi civil szervezet, a Mental Disability Advocacy Center vizsgálatából derült ki. A jogsértő körülményekről értesítették a rendőrséget és a kormányt is, de egyelőre nem kaptak választ. Azt követelik, zárják be az összes hasonló intéznényt az országban.

Súlyosan bántalmazzák a gyerekeket és a felnőtteket a gödi, állami fenntartású Topház Speciális Otthonban a Mental Disability Advocacy Center (MDAC) “Kényszerzubbony és elkülönítés” című jelentése szerint. Ahogy szerda délután megírtuk, a 220 fogyatékossággal élő embert gondozó otthonban

• többszörös fogyatékossággal élő embereket tesznek rácsos ágyakba,
• zárt ajtók mögé dugják és fizikailag korlátozzák az embereket,
• kényszerzubbonyt adtak egy fiatal fiúra,
• nyílt sebeket hagynak kezeletlenül,
• a lakókon az alultápláltság jelei mutatkoznak.

A Magyarországon és az Egyesült Királyságban működő MDAC egy nemzetközi kutatás keretében akarta monitorozni a Gödön zajló munkát, de erre nem kaptak engedélyt az Emberi Erőforrások Minisztériumától, pedig közpénzből fenntartott intézményről van szó. A szervezet munkatársai egy alkalommal Széll Bernadett LMP-s országgyűlési képviselővel akartak bemenni az intézménybe, de ekkor is csak Széll kapott belépési engedélyt.

Végül idén április 18-án sikerült bejutniuk. Ekkor azért engedték be őket, mert nem vizsgálódni akartak, hanem olyan embereket kerestek, akiket magukkal vihetnek egy fogyatékossággal kapsolatos brüsszeli konferenciára. Ekkor szembesültek a sokkoló körülményekkel, és döntötték el, hogy külön jelentést adnak ki Gödről. A szervezet úgy tudja, idén az alapvető jogok biztosa is vizsgálódött Gödön, de az ő jelentése még nem készült el.

Az MDAC továbbította a jelentést a rendőrségnek, és remélik, hogy mielőbb megindítják a nyomozást. Az eredményeket a kormánynak is elküldték, de egyelőre nem kaptak választ. “Reméjük, hogy komolyan veszik, és leülnek velünk beszélgetni” – mondta Steve Allen, az MDAC kampányigazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón.

A jelentés alapján a gödi otthon lakóinak az alapvető fizikai, pszichológiai és szociális igényeit sem tudják kielégíteni. Több gyerekkel és felnőttel is találkoztak, akiken tisztán látszottak az alultápláltság jelei. Másokat ágyhoz kötve találtak elsorvadt izomzattal, amit a fizikai aktivitás hiánya is okozhat. Találkoztak egy hároméves gyerekkel is, aki korához képest alulfejlett volt, és ennek látszólag nem volt köze a veleszületett betegségéhez.

A szervezet munkatársai “megdöbbentő higiéniai körülményekkel” találkoztak, több teremben nagyon hideg volt, a falakon, lepedőkön, ajtókon és bútorokon ürüléket és vizeletet találtak. A termekben 40-40 fogyatékkal élő embert szállásoltak el, köztük sokakat, akiknek folyamatos, komplex segítségre van szükségük. A termekre általában két munkatárs jutott, de az is előfordult, hogy csak egy. Az MDAC szerint a dolgozók és a lakók közt csak minimális, felszínes interakció volt, és a gyógyszerosztáson kívül mással nem nagyon törődtek.

Fizikai korlátozással is találkoztak, például amikor valakit a csuklójánál fogva kötöztek az ágyhoz, vagy amikor egy gyereket kényszerzubbonyba tettek. A termeket zárták, némelyikről a kilincset is levették. Több lakóval is találkoztak, akiknek kezeletlenül hagyták a nyílt sebeiket, “egy fiú kezének olyan szaga volt, mint a rothadó húsnak’ – írták. Allen szerint nem tudni, hogy ezeket a sebeket maguknak okozták, vagy valaki más követte el őket.

A gödin kívül még egy állami és néhány egyházi intézményt vizsgáltak, és bár máshol is voltak rossz tapasztalataik, hasonló körülményekkel sehol sem találkoztak. A többi intézményről szóló jelentést jövő héten, május 10-én mutatják be az Európai Parlamentben. A sajtótéjékoztatón azt mondták, más intézményekből is kaptak információt bántalmazásokról, de azokra a helyekre nem sikerült bejutniuk.

Az MDAC azt szeretné elérni, hogy zárják be a gödi otthont, és vizsgálják felül a teljes állami intézményrendszert. Ezen kívül szeretnék, ha az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ellenőrizné, hogyan használták fel az EU-s pénzeket a Topház és más hasonló magyar intézmények esetében, valamint ha az Európai Bizottság megvizsgálná, sérült-e az Európai Unió Alapjogi Chartája.

Mivel szerintük rendszerszintű problémáról van szó, azonnali választ várnak a kormánytól. Azt javasolják:

• biztosítsanak fizikai, pszichológiai és pszichiátriai segítséget az otthon lakóinak,
• zárják be a Topházt és a többi intézetet is, ahol fogyatékossággal élő emberek élnek, és biztosítsák, hogy visszatérhessenek a közösségbe,
• tegyék közzé a Topház számláit, és tisztázzák, mire, mennyi pénzt költöttek, beleértve az EU-s finanszírozást is,
• hozzanak létre kárpótlási alapot és kárpótlási ügynökséget az emberi jogsértések áldozatai számára,
• törvényileg tiltsák a fogyatékossággal élők intézeti elhelyezését, és mindenkinek biztosítsák a független lakhatáshoz való jogot,
• biztosítsák, hogy a rendőrség vizsgálja ki az összes fenti vádat, és vonják felelősségre azokat, akik felelnek érte,
• függesszék fel az összes kormányzati programot, amely az intézeti elhelyezést támogatja, és ezt a pénzt költsék valódi, közösség alapú szolgáltatásokra.

Bár a gödi egy kirívó eset, szerintük ezek a problémák az intézményrendszerből fakadnak, és a kormánynak nemcsak szóban, hanem a tettek szintjén is tennie kellene az intézmények bezárása érdekében. Az üggyel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük az Emberi Erőforrások Minisztréiumának, ha választ kapunk, közöljük. 

Ahogy korábban megírtuk, évek óta zajlik a tömegintézetek kitagolását célzó reform, de a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint ez tele van szakmai hibákkal, és az intézetek továbbra is megmaradnak, csak éppen kisebb létszámúak lesznek. Az MDAC szerint ahelyett, hogy az intézetek kifestésére és fűtésjavításra költik a pénzt, inkább valódi, közösség alapú elhelyezést kellene támogatni.

Az Index korábban fotóriportot készített a Topházban, amiben részletesen bemutattuk az otthonban élők körülményeit.