Lattmann Tamás nemzetközi jogász arra világított rá, hogy Semjén Zsolt aligha tudta Budapesten kezdeményezni a törvényjavaslat kivételes tárgyalását, ha éppen Iránban volt. A Miniszterelnökség szerint nem történt hiba, Semjén korábban írta alá, csak nem azt a dátumot írták az iratra.
Érdekes jogi problémára hívta fel a figyelmet a CEU-törvény elfogadásával kapcsolatban Lattmann Tamás nemzetközi jogász, aki nemrég az ellenzék miniszterelnök-jelölti posztjára is bejelentkezett.
Lattmann tehát nyilvánvalóan politikai céllal világított rá erre a hibára, ugyanakkor érdemes alaposabban megnézni, okozhatja-e jogi szempontból az egész törvény bukását.
Lattmann a Facebook-bejegyzésében egész pontosan azt a kivételes sürgősségi indítványt találta problémásnak, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes írt alá a parlamenti dokumentum szerint április 3-án Budapesten. Ebben kezdeményezte Semjén Kövér Lászlónál azon a hétfőn, hogy 24 órán belül, azaz kedden már határozzanak is a felsőoktatási törvény módosításáról, vagyis a CEU-s törvényjavaslatról.
A parlamenti többség ezt a kivételességet meg is szavazta, majd másnap a törvényt is elfogadta. A parlamenti jegyzőkönyv szerint egyik szavazásnál sem volt jelen Semjén, ami nem véletlen: a hírek szerint ugyanis ekkor éppen Teheránban tárgyalt Magyarország és Irán együttműködéséről.
Semjén hivatalos útjáról annyit tudunk a hírügynökségi forrásokból, hogy április 1-én az iráni hírügynökség már fényképes tudósítást közölt a magyar delegáció érkezéséről és tárgyalásáról. Egy héttel később pedig Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke közölte az MTI-vel az iráni tárgyalás mérlegét.
Ebből következtetünk tehát arra, hogy Semjén április 3-án is Iránban volt. Csakhogy a hivatalos parlamenti dokumentumon az szerepel, hogy Semjén Budapesten szignálta a kivételes eljárást sürgető indítványt. A 3-ast kézzel írták be a dátumhoz, és elképzelhető, hogy valaki utólag, aznap kanyarította oda a számot.
Tartalmi értelemben ez kekeckedésnek tűnik, hiszen a kormány és a parlamenti többség egyértelmű akarata volt, hogy sürgősséggel tárgyalják a javaslatot. Jogi értelemben viszont ez közokirat-hamisítás, hiszen nem az indítványozó írta a papírra a dátumot.
Lattmann éppen ezért jut arra a következtetésre, hogy ez az eljárási hiba érvénytelenítheti a sürgősséget, tehát szerinte magát a sürgősséggel elfogadott törvényt sem fogadták el törvényesen.
Ezt persze majd az Alkotmánybíróságnak kell eldöntenie. Nem példa nélkül álló viszont, hogy eljárási hiba miatt mondja ki a testület ezt az úgynevezett közjogi érvénytelenséget. Pontosan ezt történt korábban az egyházügyi törvénnyel korábban, amelyet eljárási hiba miatt kaszált el az Ab.
A másik kérdés, hogy valaki tesz-e feljelentést közokirat-hamisítás miatt, és vizsgálja-e majd az ügyészség a bűncselekményt. Korábban az ilyen eseteket visszadobta az ügyészség, ugyanis egy hamis képviselői aláírásnál azt a körülményt nézte, hogy a képviselő előzetes felhatalmazást adott erre.
Csütörtök délután kerestük ezzel a Miniszterelnökséget és Semjén Zsoltot, hogy megtudjuk, pontosan hol és mikor írta alá a kivételességi indítványt, ráírta-e maga a dátumot, és vajon vezethet-e ez közjogi érvénytelenséghez. Amint kapunk választ, frissítjük a cikket.
FRISSÍTÉS!!!
A Miniszterelnökség péntek délben reagált. Eszerint az ügyiratot Semjén Zsolt "2017. március 31. napján írta alá, Budapesten. Az ügyirat kelteként nem az aláírás, hanem a benyújtás napja került feltüntetésre, amelyet semmilyen szabály nem zár ki."
A kivételes eljárást 2017. március 31-én 14 óráig, valamint 2017. április 3-án reggel 8 és 12 óra között állt módjában a Kormánynak kezdeményezni. A kivételes eljárást kezdeményező ügyirat 2017. március 31-én került át miniszterelnök-helyettes úr titkárságára és még aznap vissza az aktát gondozó főosztályhoz - írta a Miniszterelnökség.
Vagyis Semjén pénteken írta alá a dokumentumot, de a benyújtás napját tüntették fel, amikor már nem volt itthon.
Nyitókép: Áder János és Semjén Zsolt a csíksomlyói pünkösdi búcsún (Czeglédi Zsolt/MTI)