Вход - olvasható a megkopott cirill betűs felirat a bejáratnál a lassan 25 éve üresen álló egykori észak-pesti kórház hatalmas betonépületének bejáratánál. 1991-ig itt működött a Vörös Hadsereg tisztikórháza. Egy biztonsági őr kísér be minket az épületbe, és odabent a Stalker posztapokaliptikus díszletei között találjuk magunkat. Sötét, hideg, szürke betonfalak mindenfelé. A padlón hatalmas tócsák, amiket csak sasszézva lehet kikerülni. A liftek ajtajai megrozsdásodtak, néhol félig nyitva állnak. A vészjósló látvány az aulába érve csak fokozódik: egy rozsdás vaságy áll a kiszáradt szökőkút közelében.
Pedig ez az épület a nyolcvanas évek közepén az egyik legmodernebb kórházépületnek számított Magyarországon. A 260 ágyas sebészeti pavilon Tomay Tamás és Varga Levente építészeti nívódíjas tervei alapján készült. A négyemeletes betonépület két nagy, felülről megvilágított aulára oszlik, belül körfolyosós elrendezéssel. Kívül fedett mentőfeljáró is épült a súlyos sérültek fogadásához. Az épületet 1985-ben adták át, de nem sokáig működött: a szovjet csapatok kivonulásakor a magyar államnak nem volt pénze megvenni a kórházat, így az oroszok minden orvosi műszert leszereltek és elvittek. Mostanra csak a csupasz falak maradtak.
Illetve nem teljesen. A földszinti közösségi helyiségben még most is látható a Szovjet Kommunista Párt XXVII. kongresszusát éltető vörös betűs felirat, a másik oldalon pedig egy Lenin-idézet, ami miután már sehol nem találtam Lenin-összest, szabad fordításban valami ilyesmit jelent: "Egy jelszavunk kell legyen: ténylegesen elsajátítani a hadtudományokat". Az idők furcsán egymásra tolódtak itt: ezt a helyiséget most raktárnak használják,úgyhogy a Lenin idézet és az SZKP-felirat alatt egy templom vagy kápolna padsorait tárolják.
Az egész helyszín tökéletes díszlete lehetne egy háborús filmnek vagy egy lidércnyomásos sci-finek. Erre nem használják: úgy tudjuk, néha rendőrségi kommandósok szoktak itt gyakorlatokat tartani. Az épület tetejéről ereszkednek le, vagy bent tartanak taktikai kiképzést.
Felmegyünk a kihalt épület második emeletére. A lépcsőház és a korlátok festése néhol még most is olyan jó állapotban van, hogy néhány mai társasház vagy kórház is megirigyelhetné. A sötét és ürességtől kongó folyosón elérünk az egykori étkezdéhez, ahol szintén cirill betűs feliratok jelzik az egykori napirendet. A kórtermeket nem közkatonák tömeges elhelyezésére tervezték: a falakon megmaradt orvoshívók és lámpaaljzatok alapján látszik, hogy négy- vagy hatágyas kórtermek voltak itt, és mindegyikhez erkély is tartozott. Az egyik erkély korlátján most is látható egy katona hátrahagyott üzenete: Murmanszk 90.
A 20 ezer négyzetméteres hatalmas tömbkórház tetejéről nagyszerű kilátás nyílik. Innen is látható, hogy a 7 hektáros területen több múlt század eleji, és néhány szintén a nyolcvanas években épült épület áll. Az egykori Pestújhelyi Munkáskórház egy gyönyörű park közepén épült a múlt század elején szecessziós villákkal, majd a harmincas években Bauhaus-épületekkel. A Vörös Hadsereg 1945-ben sajátította ki a területet, ebből lett a főváros második orosz poliklinikája (Гарнизонная поликлиника, Пештуйхель), ahová később még kilenc, nem éppen esztétikus épületet emeltek.
A tetőről állva velünk szemben például az egykori nővérszálló tömbje látható, odébb egy klasszikus szocialista ábécé. Több épületet mára lebontottak, de a területen nemcsak kórház működött, hanem építettek atom-, vegyi és biológiai támadásnak is ellenálló szervizfolyosókat, bunkereket és légópincét is.
Egy századdal visszalépünk, amikor átmegyünk a betonépület mellett álló gyönyörű szecessziós villába. A területen található régi épületek Baumgarten Sándor és Herczeg Zsigmond tervei alapján az 1900-as évek legelején épültek eredetileg idegszanatóriumnak. Azonnal látszik, hogy ez a szűk folyosókból, kisebb és nagyobb termekből álló zegzugos épület a mai követelmények szerint kórháznak aligha alkalmas, viszont az épület még mostani leromlott állapotában is csodálatos. Az oroszok annak idején ezt is birtokba vették, és itt jóval több mindent hagytak hátra, mint a másik épületben.
Az egyik helyiségben a földön kötszerek, törött végtagok rögzítésére szolgáló sínek, infúziók, gyógyszeres dobozok cirill-betűs Chinoin felirattal, és bontatlan ampullák hevernek. Egy másik helyiségben több kórházi kacsát látni a szemét között, szerencsére tiszta állapotban, és a földön elszórt beteglapokat is. Az egyikből annyit sikerül kisilabizálni, hogy egy 1947-ben született tisztet vettek fel 1989-ben a traumatológiára. A betegdokumentációban még a röntgenfelvételei is megvannak.
Az épületeket körüli parkot szép rendben tartja az önkormányzat. A területet évek óta őrzik. Az épületek közül csak néhányat hasznosítanak, főként raktárnak, de itt fog működni a Bethesda gyermekkórház mosodája is. A bejárat mellett egyetlen épületet használnak aktívan, itt van a XV. kerületi önkormányzat szakrendelője.
A terület hasznosítására számos terv született az elmúlt 25 évben. Az önkormányzat Egészségligetet szeretett volna kialakítani itt rendelőintézetekkel, terápiás és rehabilitációs központokkal, időseket gondozó intézménnyel, köz- és felsőoktatási intézményekkel, sportlétesítményekkel. Egy korábbi terv ennek költségét legalább 26-35 milliárd forintra taksálta, ennyi pénze azonban nem volt az önkormányzatnak.
A megvalósítást nehezíti, hogy a területen 9 épület műemlékvédelem alatt áll. A terület hosszú ideig félig állami, félig önkormányzati tulajdonban volt, majd az állam 2014-ben átadta tulajdonjogát az önkormányzatnak. 2014-ben született egy államközi megállapodás a kínai és a magyar kormány között arról, hogy 2018. december 31-ig Budapesten hozzák létre a Közép- és Kelet-európai Hagyományos Kínai Orvoslás Oktató, Gyógyító és Kutató Központját.
Hosszabb ideig azonban ebben az ügyben nem történt semmi. 2014-ben az önkormányzati választásokon a Demokratikus Koalíció jelöltjét, Hajdu Lászlót választották polgármesterré, miközben a képviselő-testület fideszes többségű maradt. A DK-s polgármester 2016 májusában maga cselekedett, és szándéknyilatkozatot írt alá a budapesti Asia Center kínai befektetőivel arról, hogy a területen 30 milliárdos beruházást hajtanak végre kínai gyógyközponttal és más létesítményekkel. Ez eléggé keresztbevágta volna az akkor még alig ismert kormányzati elképzeléseket. A fideszes többségű XV. kerületi képviselő-testület 2 MSZP-s, egy jobbikos és egy LMP-s képviselő támogatásával azonnal le is szavazta ezt a kezdeményezést, mivel úgy látták: a kínai magánbefektetők a kerület teljes lakosságát kizárták volna a fejlesztésekből.
Az állam ennek az évnek az elején lendült akcióba, mert vészesen közeledik a kínai-magyar államközi megállapodásban rögzített, 2018 végi határidő. Az állam a tulajdonviszonyok tisztázására négy épület 100 százalékos állami tulajdonba adását kérte az önkormányzattól, amelyet február 28-án meg is szavazott a képviselő-testület.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma már 2016-ban megalapította a Közép- és Kelet-Európai Hagyományos Kínai Gyógyászati, Oktató és Kutatóközpont Nonprofit Kft.-t (HKGYK). A HGYK vezetője Szentpétery Olivér lett, aki a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) központosított közbeszerzéseit lebonyolító Egészségügyi Szolgáltató Zrt.-nél volt kereskedelmi igazgató, korábban pedig a Biotech GmbH magyarországi fióktelepét vezette.
A dolog tehát látszólag megindult, bár egy januárban megjelent kormányhatározat egyelőre az Emminek és a HKGYK Nonprofit Kft.-nek azt a feladatot adta, hogy rendezzék meg a Kína és a kelet-európai országok közötti 3. Egészségügyi Miniszteri Találkozót, a cég pedig rendezzen ehhez egészségipari kiállítást. Erre idén 430 millió forintot különítettek el.
Elvileg február végére elkészült egy előterjesztés is a kínai gyógyközpont felállításáról, de - ahogy az elmúlt hetekben megszokhattuk - hiába tettünk fel erre vonatkozó részletes kérdéseket az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a sajtóiroda semmilyen válaszra nem méltatta az Indexet.
Bár egy olyan területről van szó, ahol nem kell új épületeket építeni, a költségek várhatóan magasra rúgnak. Az 1985-ben épített sebészeti tömb egyik tervezője, Tomay Tamás egy 2013-as épületbejáráson azt mondta: az épület alig felel meg a mai előírásoknak. Sem a nyílászárók, sem a panelek hőszigetelése nem megfelelő, így a szerkezetéig vissza kell bontani az épületet. A szerkezet a teljes építési költség kb. harminc százalékát jelenti, ennyi nyerhető vissza. A nyílászárók és panelek cseréje a 20 ezer négyzetméteres épületnél alsó hangon 2 milliárd forintba kerülhet.