Az idei magyarérettségi több szempontból új volt az előző évekhez képest. A szülőknek és a diákoknak valószínűleg kellemes meglepetés volt, szakmai szempontból viszont néhány fenntartás megfogalmazható vele kapcsolatban, mondta az Indexnek Arató László, a Magyartanárok Egyesületének vezetője. 

"Az idei érettségi feladatsor egyszerre előrelépés, és egyszerre visszalépés is, úgyhogy az egyik szemem sír, a másik nevet" - mondta Arató. Szerinte fontos előrelépés, hogy az emeltszintű érettségiből a középszintű írásbeli vizsgába került a gyakorlati szövegalkotási feladat, amelyben a diákoknak nem irodalmi szöveget, hanem érvelést vagy valamilyen hétköznapi műfajt, jelen esetben egy motivációs levelet kellett írniuk.

Arató szerint a műelemzésnél a diákok biztos örültek annak, hogy ismert szerzők kifejezetten ismert műveit adták feladatul, szakmai szempontból viszont ez nem a legjobb megoldás. (A vizsgázóknak József Attila Elégiáját és Radnóti Miklós Nem tudhatom című költeményét kellett összehasonlítaniuk, vagy Kosztolányi Dezső Boldogság című novelláját elemezniük.

A magyarérettségiken korábban épp azért adtak ismeretlen irodalmi szövegeket vagy ismert szerzők kevéssé ismert műveit, hogy a diákok ezeken bizonyítsák műelemző képességüket. A mostani érettségin inkább a megtanult tananyag visszakérdezése zajlott, mondta Arató László. Az Egyesület vezetője azt sem zárta ki, hogy a tételösszeállítók nem akartak kockáztatni, és ezekkel a feladatokkal népszerűbbé akarták tenni az új típusú feladatsort. 

Lehetett ugyanakkor olyan, akinek a korábban megjelent mintafeladatok alapján meglepetés lehetett az írásbeli első, szövegértési része. Ennek célja ugyanis eredetileg az, hogy ne irodalmi szövegekkel dolgozzanak a diákok, hanem a gyakorlati szövegértésüket mutassák meg. Most viszont egy olyan interjú volt az alapszöveg, ami Petőfi Sándor tudatos imázsépítő tevékenységéről szólt. Arató szerint ugyanakkor ez az interjú kitűnő, jól értelmezhető szöveg volt, így a többségnek nem okozhatott nagy nehézséget. 

A diákoknak adott szövegírási feladatok is jók voltak, értékelte a Magyartanárok Egyesületének vezetője. Tisjlár Roland A humor szerepe és szerveződése a társas kapcsolatokban című doktori értekezéséből vett részlet alapján megfelelő érvelést lehetett írni. Arató nagyra értékelte, hogy a korábbi évekkel ellentétben ez valóban olyan tiszta profilú feladat volt, amihez nem kellett irodalmi példákat használni. A másik lehetőség - egy fiktív közlekedési vállalat álláshirdetésére szóló motivációs levél megírása - is hasznos feladat volt a szaktanár szerint: "ebben  gyakorlatlanok vagyunk mindannyian ebben az országban, és a diákok elég adatot kaptak ahhoz, hogy meg tudják oldani ezt a feladatot, nem légüres térben lebegtek".

A szakember szerint legfeljebb annyi lehet a kérdés, hogy  elég volt-e a másfél óra e két feladatcsoport megoldás ára. A szövegértési feladatnál a legtöbb válasz szöveges kifejtést igényelt, ami igencsak elvihette az időt.

Az érettségi profiltisztításának köszönhetően a második feladatblokkban idén egyik diák sem tudta elkerülni, hogy irodalmi szöveg elemzése nélkül érettségizzen le (korábban erre lehetőség volt, mert ennél a feladatrésznél is lehetett választani hétköznapi szöveget). Arató szerint apró hiba, hogy a József Attila- és a Radnóti-vers összehasonlításánál nem teljesen egyértelmű az egyik szempont, az amúgy a feladatlapon is idézőjelbe tett "hazaszeretet". József Attila verse ugyanis nem a hazához, hanem a proletariátushoz és a külvároshoz való viszonyról szól, amit persze áttételesen lehet hazaszeretetnek is nevezni.

Arató László szerint mindezek után csak az a kérdés, mire készüljenek a jövőre érettségizők: inkább a műelemzést gyakorolják ismeretlen műveken vagy tanulják meg jól az iskolai tananyagot, amit majd kikérdeznek tőlük a vizsgán.  

Az érettségi hivatalos megoldókulcsa kedden reggel jelenik meg az Oktatási Hivatal honlapján.