A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából május 12 és 17 között 927 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar választókorúak médiafogyasztási szokásait.
A megkérdezettek fele elsősorban TV-ből tájékozódik, és 36 százalék az internetről. A rádiót, és a nyomtatott újságokat 4-4 százalék említette. Míg a 30 év alattiak és a diplomások majd' kétharmada elsősorban az internetről tájékozódik, addig a 60 év felettiek és a nyolc általánossal rendelkezők kétharmada a tévéből.
Rádióból is a 60 év felettiek, és a szakmunkások tájékozódnak leginkább (7 és 6 százalék), míg a nyomtatott újságokból a 60 év felettiek, és a nyolc általánossal rendelkezők (9 és 6 százalék). Az egyes pártok támogatói között minimálisak a különbségek, de leginkább a Jobbik-szavazók (53 százalék) tájékozódnak az internetről a felmérés szerint.
A válaszadók az MTVA csatornákat, az Echo tv-t és a TV2-t egyértelműen, vagy inkább a Fidesz véleményét tükröző hírforrásnak látják (61, 60 és 42 százalék), a 444.hu-t a leginkább a baloldal véleményét megjelenítőnek (34 százalék), míg
Az Origóról a megkérdezettek negyede gondolja, hogy a Fidesz véleményét tükrözi, és 1 százalék szerint a baloldalét, míg 43 százalék szerint kiegyensúlyozott. Az Index esetében 7 százalék gondolja, hogy inkább a Fidesz álláspontját tükrözi, 17 százalék szerint a baloldalét, és 54 százalék szerint kiegyensúlyozott.
A TV2 esetében a megkérdezettek 42 százaléka gondolja úgy, hogy a Fidesz véleményét tükrözi, csupán 1 százalék szerint a baloldalét, és negyedük tartja kiegyensúlyozottnak. Az RTL Klub esetében 13 százalék érzi inkább úgy, hogy a Fidesz véleményét tükrözi, 18 százalék úgy, hogy a baloldalét, és 35 százalék szerint kiegyensúlyozott.
A Hír TV esetében 19 százalék érzi úgy, hogy a Fidesz véleményét tükrözi, 14 százalék szerint a baloldalét és 13 százalék szerint a Jobbikét, míg harmaduk úgy gondolja, kiegyensúlyozott. Az ATV-nél 7 százalék azok aránya, akik szerint a Fidesz véleményét tükrözi, közel harmaduk szerint a baloldalét, és 44 százalék szerint kiegyensúlyozott.
A megkérdezettek 56 százaléka tájékozódik legalább havonta a saját politikai beállítódásával ellentétes médiumból, azonban rendszeresen csupán fele ennyien. Leginkább az MSZP szavazók nyitottak a sajátjuktól eltérő nézőpontú médiumokra (61 százalék), míg legkevésbé a Jobbikosok (53 százalék).
Korosztályos bontásban is érdekes jelenségek figyelhető meg:
45 év alatt csupán 14-17 százalék fogyaszt rendszeresen ilyen tartalmat -, míg az idősebbek körében sokkal nagyobb a nyitottság - 45 év felettiek kétszer ennyien, 28-30 százaléknyian kíváncsiak a sajátjuktól eltérő nézetekre.
A válaszadók fele fogyaszt ingyenes nyomtatott sajtóterméket, de csak 34 százaléka olyat, aki közéleti kérdéseket is tárgyal. A fogyasztók kétharmada reklámújságokat, illetve a helyi, önkormányzati lapokat, fele hirdetési újságokat, negyede a tömegközlekedési csomópontokban osztogatott Lokált olvassa rendszeresen.
A Habony-lapok közé sorolható Lokált pártszimpátiára szűrve érdekes módon leginkább az MSZP szavazók (28 százalék) olvassák - a Fidesz szavazók és a bizonytalanok körében 22 és 24 százalék ez az arány. A helyi lapok, és a Lokál olvasottsága is Budapesten a legnagyobb (73 és 53 százalék), és a községekben a legalacsonyabb (47 és 9 százalék).
A közéleti kérdésekkel is foglalkozó ingyenes lapok olvasóinak fele találja hitelesnek a tartalmat, egyedül Budapesten vannak enyhe többségben azok, akik szerint inkább nem hitelesek ezek a lapok (44 százalék 41 ellenében). A községben élők 71 százaléka szerint hitelesek ezek a lapok, és csupán 15 százalékban vannak kétségek efelől.