A civil szervezeteket érintő magyar szabályozás jogszerű célokat tűz ki ugyan, de túlzott kötelezettségeket és aránytalan szankciókat tartalmaz – ez derül ki a Velencei Bizottság pénteken megjelent szakértői jelentéséből.

Az MTI kiemelte, hogy a jelentés szerint a törvény indoklásában szereplő elvek, a civil szervezetek átláthatósága, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása mind-mind fontos célok, valamint az MTI idézi a Velencei Bizottságtól azt a mondatot is, amelyben megdicsérte a magyar kormányt, amiért "bölcsen elkerülte", hogy külföldi ügynöknek bélyegezze a részben külföldről finanszírozott szervezeteket.

És nagyjából ez minden pozitívum, amit az alkotmányjogi szakértőkből álló testület leírt az új törvény kapcsán, viszont több olyan dolog van, amit kifogásoltak.

• A civilekkel szemben alkalmazott rosszindulatú kormányzati kampányt elítéli a jelentés, ez "a megkülönböztető bánásmód lehetőségét is felveti".
• A bizottság azt javasolta a kormánynak, hogy a törvény elfogadása előtt mindenképp egyeztessen az érintett civilekkel, legyen nyilvános vita.
• Feleslegesen hosszúnak ítélték azt a hároméves időszakot, amely alatt egy civil szervezet nem kaphat külföldi finanszírozást, hogy jogosulttá váljon arra, hogy elveszítse a külföldről finanszírozott szervezeteknek járó címkét.
• Ha a civileknek minden adományról részletesen be kell számolniuk, az óriási adminisztrációs teher, ezért a Velencei Bizottság szerint legfeljebb a legnagyobb adományozók nevének közzétételét jogos elvárni a szervezetektől.

Az ugyanis, hogy valamennyi külföldi támogatást és támogatót minden sajtótermékükben és kiadványukban megjelenítsék, túlzottnak tűnik

– közölték a szakértők. A Velencei Bizottság véleményét április végén kérte ki az Európa Tanács, a pénteken közzétett vélemény előzetes, amelyet a Velencei Bizottság következő, június közepén esedékes plenáris ülésén hagyhat jóvá.