Évek óta nézik tehetetlenül egy cég kisebbségi tulajdonosai, ahogy a többségi tulajdonosok a szemük láttára teszik tönkre a társaságot, miközben alapos a gyanú, hogy bűncselekmények sorát is elkövették. Ám hiába fordultak a hatóságokhoz, folyamatosan falakba ütköznek. Béna kacsa lenne az igazságszolgáltatás? Vagy igaza van a sértetteknek és "felsőbb nyomás" hatására nem történik évek óta semmi? Egyik magyarázat sem megnyugtató.
Még Lázár János miniszter asztalán is landolt 2014 őszén az a panaszlevél, amelyet a budapesti székhelyű, de valójában Győrben működő gépjárműalkatrész-kereskedő cég kisebbségi tulajdonosai írtak. Dallos Jenőné és Végh Balázs végső elkeseredésükben fordultak Lázárhoz, miután úgy érezték, hogy az általuk indított büntetőügyeket "felsőbb nyomásra" befolyásolják jó politikai kapcsolatokkal rendelkező körök, és ez az oka annak, hogy különféle gazdasági bűncselekmények maradnak következmények nélkül.
Dallos és Végh azért is fordult éppen Lázárhoz, mert egy olyan győri ügyvéd ármánykodását sejtették a háttérben, aki Lázár Jánosnak is dolgozott jogi tanácsadóként és aki évekkel ezelőtt a győri önkormányzat botrányos telekügyleteiben is szerepet játszott. A panaszosok nem azt kérték Lázártól, hogy "bármilyen elfogultság látszatát" keltve segítse az ügyüket, pusztán annyit, hogy ha arra lehetősége van, a törvényes keretek közt biztosítsa, hogy az eljárások a hatóságoknál és a bíróságoknál elfogultság nélkül lefolyhassanak. És arra is kérték Lázárt, hogy határolódjon el az ügyvédtől.
Arra Dallosék semmilyen bizonyítékot nem tudtak és tudnak felmutatni, hogy a befolyásos ügyvéd miatt ütköznének falakba az ügyészségen, a rendőrségen és az adóhatóságnál. Az viszont kétségtelen, hogy az ellenérdekelt fél jogi képviseletét hosszú ideig a győri politikai életben is befolyásosnak tekintett ügyvéd látta el. Önmagában pedig már ez elég volt Dallosék szerint ahhoz, hogy sorra hulljanak ki mellőlük az ügyvédek.
A Lázárnak írt levélben Dallosék azt állítják, hogy ügyvédjüknek az egyik bíró kerek-perec megmondta, hogy "jól gondolja meg az ügyvéd úr, hogy elvállalja-e az ügyet", de szinte valamennyi "elfogyasztott" ügyvéd szájából elhangzott, hogy "látszik, nagy a nyomás az ügyön". Lázár válaszolt Dalloséknak, a miniszter szerint ő semmit nem tehet az ügyben, hiszen a végrehajtó hatalom nem befolyásolhatja az igazságügy működését.
Akár érkezett nyomás felülről, akár nem, figyelemreméltó, mennyire bénán teljesített az igazságszolgáltatás.
Egyébként nem egy több milliárdos ügyről van szó, hanem egy közepes, évi néhány százmilliós forgalmat bonyolító cég vezetése és a kisebbségi tulajdonosok közötti vitáról, illetve a háttérben meghúzódó szabálytalanságokról, állítólagos bűncselekményekről.
A gondok akkor kezdődtek, amikor a cég vezetése és egyes tagjai úgy akarták kikerülni az eladósodást, hogy saját cégeiket tették meg beszállítónak. Azaz először az érdekeltségükbe tartozó társaságok vették meg az árut, ezt 4 százalékos árréssel továbbpasszolták a cégnek, amely aztán újabb árréssel tovább adta a vevőnek. Ennek a "trükknek" a lényege az volt, hogy a cég, ahol Dallosék kisebbségi tulajdonosok, ne kelljen hitelt felvennie. Csakhogy egy idő után ez a modell már kizárólag ezeknek az "alibi" beszállító cégeknek kedvezett. Majd jöttek az újabb stiklik: pénzek tűntek el, illetve vándoroltak át és tűntek el Dallosék szerint teljesen indokolatlanul a cégvezetés és egyes tulajdonosok érdekeltségeibe tartozó társaságoknak. Azaz ezt nem csak Dallosék állítják, hanem erre jutott a rendőrségi nyomozás is. Igen ám, de ezekből az eljárásokból mégsem lett semmi és Dallosék szerint mindez nem lehet véletlen.
Egy alkalommal például egy wellnessberuházásra adott nagy összegű pénzt a cég egy másik társaságnak, de a beruházásból semmi nem lett, Végh Balázs szerint egyértelműen fiktív ügyletről volt szó. Emiatt 2014 szeptemberében Dallosék feljelentést is tettek, de a becsatolt bizonyítékok ellenére két évig húzódott a nyomozás, amit végül vádemelési javaslattal küldött meg a rendőrség az ügyészségnek. Emellett a rendőrség az egyik gyanúsítottal szemben vagyonzárolást is elrendelt.
Az ügyész az eljárást megszüntette, arra hivatkozva, hogy "a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése". A vagyonelzárást pedig feloldotta. Dallos és Végh ezzel szemben panaszt nyújtott be, amit a megyei főügyészség alaposnak talált és a megszüntető határozatot hatályon kívül helyezte. Így most ismét visszakerült az ügy a járási ügyészségre, utóbbi pedig pótnyomozásra visszaadta azt a rendőrségnek. A kör tehát bezárult, és lényegében kezdődik minden elölről - csak közben eltelt két és fél év.
Máskor a beszállítói tevékenység mellett úgy adta el a cégvezetés a nagy értékű győri ingatlanját, korábbi székhelyét - Végh szerint áron alul -, hogy arról a kisebbségi tulajdonosok csak utólag értesültek. "Egyszerűen nem tudunk napirendre térni afelett, hogy a híradóban mást sem látunk, mint, hogy 2-3 millió forintokért letöltendő börtönbüntetést osztogatnak, a mi ügyünkben ennek több tízszereséért pedig még csak egy kicsit sem erőlteti meg magát az igazságszolgáltatás, sőt látványosan próbálják csak elodázni az ügyeket" - panaszkodott Végh.
Az biztos, hogy az igazságszolgáltatás nem erőltette meg magát az elmúlt években, az ügyeket ide-oda passzolgatták egymásnak a hatóságok. Kezdődött az egész azzal, hogy Dallos Jenőné 2011 nyarán feljelentést tett. A Győri Városi Ügyészség ekkor sikkasztás és számviteli rend megsértésének gyanúja miatt nyomozást rendelt el, így került a NAV-hoz az ügy. Az adóhatóság azonban 2012 januárban kimondta, hogy a számviteli rend vétségének ügyében megszünteti a nyomozást, mert az nem bűncselekmény, a sikkasztási üggyel pedig inkább vesződjön a rendőrség, így azt az ügyet a megyei rendőrségnek passzolta át.
Dallosné ekkor panaszt tett, mire az ügyészség hatályon kívül helyezte a NAV nyomozást megszüntető határozatát és a nyomozás folytatását rendelte el. Mindennek ellenére a megyei rendőrség is folytatta a nyomozást - Dallosék szerint jogtalanul, hiszen az ügyészség a megszüntető határozat hatályon kívül helyezésével lényegében a nyomozás rendőrségre történő áthelyezését is hatályon kívül helyezte.
2012 nyarán a NAV megszüntette a nyomozást, mondván, nem történt bűncselekmény. Ami azért is érdekes, mert miután Dallosné ezt megpanaszolta az ügyészségen, az ügyészség "pontosított". Ekkor hivatalosan már az volt az indok, hogy ugyan történt bűncselekmény, de nem lehet bizonyítani, ezért szűnik meg a nyomozás. Időközben a rendőrség is megszüntette a nyomozást, ők is bűncselekmény hiányára hivatkoztak. Az ezzel kapcsolatos panaszt a megyei főügyészség elutasította.
Dalloséknak ekkor már csak a pótmagánvád maradt. Ez lényegében annyit jelent, hogy ha a hatóság nem lép, akkor lépnek ők maguk, mint vádlók. Ez a pótmagánvád sem ment éppen gördülékenyen:
Dallosék ekkor jogorvoslattal éltek, így 2015 nyarán végül az Ítélőtáblának kellett köteleznie a Győri Törvényszéket arra, hogy az eljárást folytassa. Azaz az Ítélőtábla Dalloséknak adott igazat, akik egyébként a jogorvoslat során előadták, hogy szerintük milyen súlyos eljárási rendellenességek voltak a nyomozati szakban, valamint azt is, hogy hiába volt megalapozott a gyanú, a tényállás teljes körű felderítése elmaradt.
Ám hiába utasította az Ítélőtábla a Győri Törvényszéket az eljárás folytatására, utóbbi nem erőlteti meg magát, hogy minél előbb pont kerüljön az évek óta húzódó ügyek végére. Az utolsó tárgyalást az ügyben 2016 júniusában tartották, eddig összesen két tárgyalás volt, ami miatt jó eséllyel újraindulhat az egész eljárás. Ez pedig nem Dalloséknak, hanem az ellenérdekelt feleknek kedvez. Emiatt érzik azt Dallosék, hogy hiába éltek a törvények adta lehetőségeikkel, hiába derült ki, hogy megalapozott a gyanú, ha folyamatosan falakba ütköznek.
"Eközben az ügyvezetés sem a hitelekről, sem a cég eszközeiről, sem az üzletkötési jutalékokról, a társaság valós vagyoni helyzetéről elszámolni nem akar és nem is tud elszámolni. Taggyűlési határozat lényegében semmiről sincs" - magyarázta az Indexnek Végh Balázs. Közben a cég leépül. Egykoron nem csak gépjárműalkatrészekkel, hanem mezőgazdasági gépekkel, gépjármű szervizzel, szállítmányozással is foglalkozott, ma már csak gépjárműalkatrészeket árulnak, a 600 milliós forgalom a legutóbbi beszámoló alapján már el sem éri a százmilliót, az eredménytartalék pedig lassan elfogy.