Írásos jogi véleményt (amicus curiae) írtak június 12-én Sólyom László volt köztársasági elnök, Lévay Miklós volt alkotmánybíró, valamint Jakab András és Szente Zoltán egyetemi tanárok és MTA-doktorok a lex CEU-ról az Alkotmánybíróságnak (AB), mely kiemelt ügyként kezeli a törvényt. Hogy Sólyom László durván alkotmányellenesnek tartja a törvényt, nem újdonság, az Eötvös Csoport rendezvényén ezt szóban korábban el is mondta.

Most azonban hivatalos beadványban fejtette ki tekintélyes jogtudósok társaságában, hogy véleményük szerint az AB-nek mit kellene tennie:

a törvény egyes rendelkezései ellentétesek az Alaptörvénnyel, ezért azokat az Alkotmánybíróságnak - tekintettel az alaptörvény-ellenesség súlyára, valamint arra, hogy az érintett rendelkezések még nem kerültek végrehajtásra - ex tunc (visszaható) hatállyal meg kellene semmisítenie.

A beadvány a lex CEU alkotmányellenességére három szempontot sorol fel: 1. a lex CEU az egyetemi autonómiát alaptörvény-ellenesen sérti, 2. alaptörvény-ellenesen korlátozza a tudományos kutatáshoz, a tanításhoz és tanuláshoz való jogot, és 3. a jogállamiság is sérelmet szenved. „Ha az állam teljesíthetetlen működési feltételeket támasztana az egyetemekkel szemben, akkor a kutatás és tanítás tartalmának, módszereinek önálló meghatározására sem lenne lehetőség.

Nem működő felsőoktatási intézményekben nem lehetséges semmilyen egyetemi autonómia

– többek közt ezt írják Sólyomék a CEU-t ellehetetlenítő törvényről. 

Azon túl, hogy nagyon komoly súlya van annak, ha egy volt köztársasági elnök és AB-elnök amicust ír, Sólyom Lászlóék kiállása külön rendkívül kellemetlen Áder János jelenlegi köztársasági elnöknek. Hiszen Áder, bár hosszas gondolkodás után, de aláírta a törvényt, azaz nem talált benne alkotmányellenes passzust.

Végül úgy került mégis az AB elé a törvény, hogy a Lehet Más a Politika (LMP) összeszedte az ehhez szükséges, minimum 50 parlamenti képviselő aláírását a Jobbik és az MSZP segítségével.