Nem egészen vág egybe Pintér Sándor belügyminiszter nyilatkozata és a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség közleménye a tavaly 71 menekült halálát okozó hűtőkocsi ügyében. 2015. augusztus 26-án Ausztriában, Parndorf közelében bukkantak egy út mellett álló hűtőkocsira, amelyben 71 menekült fulladt meg. A menekülteket Magyarországról Németországba szállító embercsempészek elmenekültek.
Egy német oknyomozó csoport most kiderítette: az embercsempész banda telefonjait a magyar hatóságok már az eset előtt elkezdték lehallgatni. Megvannak azok a beszélgetések is, amelyeket a "halálkamiont" kísérő csempész folytatott a főnőkkel. A német lapok szerint ha a magyar hatóságok időben lefordították volna a lehallgatási jegyzőkönyveket, meg tudták volna akadályozni a tragédiát.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a magyar hatóságok 2015. augusztus 13-a óta lehallgatták és rögzítették az ún. „parndorfi ügy” két későbbi vádlottja által használt egyes telefonszámokat és mobilokat. A titkos adatszerzést a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kezdeményezte, majd a Kecskeméti Járási Ügyészség indítványa alapján a Kecskeméti Járásbíróság rendelte el, és azt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hajtotta végre.
A lehallgatást azért rendelték el, mert egy 2015. június 23-án végrehajtott embercsempész szállítás nyomozásakor adatok merültek fel arra, hogy a bűncselekményben szervezőként, irányítóként részt vesz a lehallgatással érintett két elkövető. Ők telefonon is tartották a kapcsolatot az általuk beszervezett és irányított embercsempész szállítókkal. Ezt a korábbi ügyet később egyesítették a „parndorfi üggyel”.
A telefonlehallgatásokra azért volt szükség, hogy felszámolják az embercsempész hálózatot, azonosítsák az abban részt vevő embereket és tartózkodási helyüket. Elegendő bizonyítékot akartak gyűjteni a bűnszervezet bizonyításához.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség közleménye szerint a telefonlehallgatást megalapozó, 2015. június 23-i szállításnál a menekültek nem kerültek életveszélyes állapotba.
A lehallgatások kezdeményezésekor és elrendelésekor a magyar hatóságok bizonyítékai szerint nem kellett attól tartani, hogy a későbbi csempészések során a szállított személyek életveszélyes állapotba kerülnek, illetve, hogy ennél tragikusabb következmények is kialakulhatnak.
Ezért nem volt indoka annak, hogy folyamatosan figyeljék a beszélgetéseket, "a lehallgatás tartamát nem volt lehetőség lerövidíteni". A Süddeutsche Zeitungnak Schmidt Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője is azt mondta: nem figyelt állandóan valaki fülhallgatóval a felvételeket készítő berendezéseknél, mivel az utakat hajnali 3 óra és 5 óra körül bonyolították le.
A magyar hatóságok így csak a 71 ember halálát okozó tragédia után volt lehetőségük a telefonlehallgatások eredményeinek lefordítására és elemzésére.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a titkos adatszerzés elrendelésekor és végrehajtásakor mindenben a magyar jogszabályoknak megfelelően jártak el. Nem állja meg a helyét az az állítás sem, hogy a magyar hatóságok megakadályozhatták volna a tragédiát, mivel az rendkívül gyorsan következett be.
Pintér Sándor belügyminiszter az Infó rádiónak azt mondta: ezt a bűncselekményt nem Magyarországon és nem magyarok szervezték, a csempészek csak átutaztak az országon (korábbi hírek szerint a banda főnökének számító, 30 éves afgán férfi négy éve élt Magyarországon). Pintér szerint
az, hogy ezt a magyar rendőség megakadályozza és felderítse, sajnálatos módon csak egy futurisztikus lehetőség lett volna.
Pintér szerint a magyar rendőrség kiválóan végezte a munkáját, mert nagyon hamar kézre tudták keríteni az elkövetőket.
Szerda esti cikkünkben több részletet is közöltünk a német Süddeutsche Zeitung, az NDR és a WDR közös tényfeltáró munkacsoportja által megszerzett lehallgatási jegyzőkönyvekből. Ezekből az derül ki, hogy a menekülteket szállító sofőrök már korábban is panaszkodtak arra, hogy a hűtőkocsi zárt rakterébe elhelyezett menekültek dörömböltek, mert nem kaptak levegőt.
Egy másik beszélgetésből az derült ki, hogy a 71 embert szállító autó sofőrje meg akart állni és vizet akart adni a raktérben kiabáló menekülteknek, de a banda főnöke ezt megtiltotta. Azt mondta: ha meghalnak az emberek, tegye ki őket valahol Németországban az erdőben.
A Belügyminisztérium közleménye szerint megalapozatlan következtetéseket vontak le a német tartományi közszolgálati adók munkatársai, amikor közölték, hogy elkerülhető lett volna az est, ha a magyar hatóságok időben lefordítják és kiértékelik az őket szállító embercsempészek lehallgatott telefonbeszélgetéseit. Azt mondják, nem állt a magyar hatóságok rendelkezésére olyan információ, ami alapján a tragédia annak bekövetkezése előtt előre látható, megakadályozható lett volna.
A minisztérium közölte, hogy a bűnszervezet egyes tagjainak bolgár, szerb és pastu nyelven folytatott telefonbeszélgetéseit a hatóságok rögzítették. A rögzített beszélgetések meghallgatására, fordítására és kiértékelésére a technikai és a szakmai szabályok szerint nem a beszélgetések elhangzásával azonos időben került sor. A beszélgetések anyagai 2015. szeptember 4-én kerültek a nyomozó hatósághoz. A német tartományi közszolgálati adók munkatársai előtt ez a tény ismert, ennek közlését azonban elhallgatták.