„A vádlottak tudták, hogy a hűtőfelépítménybe bezárt emberek azért dörömbölnek, mert nincs levegőjük. A vádlottak azt is tudták, hogy a szállított személyek közt 14 év alatti személyek is vannak” – ismertette az ügyész a kecskeméti bíróságon a nemzetközi embercsempész banda legsúlyosabb bűnét. Ekkor már közel hat órája sorolták az afgán–bolgár csoport bűneit, de ezeknél a részleteknél még így is elcsendesült a terem.
Ez volt az az egész világot felkavaró ügy, amelyben 71 ember, köztük gyerekek fulladtak meg nyomorúságos körülmények közt egy hűtőkamionba zsúfolva. Hogy aztán a kamiont végül az osztrák autópályán hagyva a most már vádlottak padján ülők elmeneküljenek.
„Az elsőrendű vádlott felindult állapotban azt mondta: azt akarja, hogy a sérültek haljanak meg, és ha meghalnak, akkor a negyedrendű vádlott rakja ki őket Németországban, egy erdőben” – idézte meg a 2015. augusztus 26-i esetet az ügyész.
A vádirat szerint a sötét és levegőtlen hűtőkocsiba zsúfolt emberek már a mórahalmi indulást követő órában dörömbölni kezdtek. Erről a sofőr, a negyedrendű vádlott értesítette a banda vezetőit, de az elsőrendű vádlott, egy afgán férfi megtiltotta, hogy megálljon, és levegőhöz juttassa őket. Az elsőrendű vádlott, L. Samsoor azt is megtiltotta, hogy tankolni megálljanak. A kísérőkocsi hozott kétkannányi benzint, amelyet a magyar autópályán, a leállósávban állva töltöttek a teherautóba.
Az ajtót ekkor sem nyitották ki, de a dörömbölést már nem hallották, mondta az ügyész.
A hűtőkocsi reggel kilenckor haladt át az osztrák határon, és véletlenül a személygépkocsik sorába állt be. Mivel az osztrák határőrök figyelmeztették a sofőrt, a csoport attól tartott, hogy később ellenőrizni fogja őket a rendőrség, ezért nem sokkal később az autópályán hagyták a teherautót, és mind a négy vádlott személygépkocsikkal távozott.
Az ügyész elmondta:
Minden vádlott tisztában volt azzal, hogy a sértettek megfulladnak, ha nem engedik ki őket.
A negyedrendű vádlott nem tett semmit a halálos következmény elkerülése érdekében, habár lett volna lehetősége. A Kecskemétről a határra tartó hűtőkocsiban 59 férfi, 8 nő és 4 gyerek az indulástól számított három órán belül, még magyar területen, gyötrelmes körülmények között megfulladt. A 71 holttest közül 29 iraki, 21 afgán, 15 szír, 5 iráni holttestet sikerült azonosítani.
A halál a világítás hiánya, az összezártság, a levegőtlenség és az összezártság miatt különösen gyötrelmes volt
– hangzott el a bíróságon.
A 71 ember halála miatt indított per első tárgyalása szerdán zajlott a Kecskeméti Törvényszéken.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség embercsempészés és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy afgán, kilenc bolgár, illetve egy bolgár és libanoni kettős állampolgárságú férfi ellen május elején. A vádlottak közül tíz előzetes letartóztatásban, egy szökésben van.
A banda főnöke, az elsőrendű vádlott, a 30 éves, afgán Samsoor L. a vád szerint az utakkal 300 ezer eurót (92,8 millió forint) keresett.
A 71 ember halálát okozó parndorfi ügy a 26 vádpont egyike.
A vádpontok ismertetésével kirajzolódott, hogy a menekültválság erősödésével párhuzamosan miként kaptak vérszemet az embercsempészek. Az afgán vádlott, L. Samsoor 2015 elején került kapcsolatba két szlovák embercsempésszel, akik öt afgán menekültet akartak Olaszországba szállítani. Közülük kettőt a csomagtartóban szállítottak, derült ki, amikor a csempészeket elkapták. A halálkamionért bíróság elé állított férfit nem kapták el.
2015 júniusától L. Samsoor mind gyakrabban szervezett csempészutakat. Jellemző, hogy az egyetlen autóban szállított emberek száma a kezdeti 4-5-ről hamarosan 30-50-re nőtt. 2015 nyarára naponta akár 100 embert is elindítottak Ausztria felé, derült ki a kecskeméti bíróságon.
Az embercsempészek egyre több embert szállítottak a furgonokkal. Volt, hogy egy Ford Tranzit ülőhely nélküli rakterébe 28 embert zsúfoltak be, akik már útközben dörömböltek, egyikük pedig elájult, hangzott el a tárgyaláson.
Egy másik esetben a teherautót annyira túlterhelték emberekkel, hogy a hátsó kerekek az M0-son kidurrantak, ismertette az ügyész. A banda egy parkolóban hagyta a 70 emberrel teli kamiont, és elmentek Kecskemétre újabb kocsiért. Az emberek már az út során felszakították a ponyvát, mert nem volt elég levegő, a várakozás közben pedig sikerült kitépni a kamion oldalát, és elmenekülni. Az autópálya mellett gyalogló embereket a rendőrség elkapta, de a csempészeket nem sikerült letartóztatni. A vádlottak ugyanis észrevették a rendőröket, és nem álltak meg.
Az egyik Németországban lefülelt fuvarnál egy kisteherautó hat négyzetméteres rakterében 32 embert találtak. Köztük volt egy ájult nő is. Az állapotokat jelezte, hogy a raktér gumitömítését belülről kiszedték, hogy levegőhöz jussanak.
Az ismertetett esetekből világos volt, hogy a tragédia már hónapokkal a halálkamionos eset előtt a levegőben volt.
A tragédia végül 2015. augusztus 26-án következett be. 71 embert zártak be egy belülről nem nyitható, sötét, szellőzés nélküli hűtőkamionba. A hűtőkocsiban 59 férfi, 8 nő és 4 gyerek az indulástól számított három órán belül, még magyar területen, gyötrelmes körülmények között megfulladt.
A bűnszervezet tagjai már másnap hajnalban 67 migránst zsúfoltak be egy szintén zárt hűtőkocsiba Mórahalom közelében, őket az ausztriai Gálosig (Gols) vitték. A bezárt emberek ebben ez esetben azonban ki tudták rúgni a kamion rakterének ajtaját, így senki nem halt meg.
A szervezetet egyébként nem a kecskeméti bíróság elé állított L. Samsoor vezette. Felette állt egy Amin nevű férfi, aki Szerbiából irányította a hálózatot. Amirnak dolgoztak azok az emberek, akik Szerbiában felhajtották a kuncsaftokat. Neki dolgoztak az úgynevezett sétáló csempészek, akik átvezették az embereket a zöldhatáron.
L. Samsoor 2013-ban érkezett Magyarországra, ahol oltalmazotti státuszt kapott. Magyar nyelvtudása és ismeretségei okán tökéletes társ volt a bűnbanda számára. Az afgán férfi lett a felelős a magyar határtól Nyugat-Európa felé tartó fuvarokért. Samsoor felettese egy Kairó becenevű egyiptomi férfi volt, de az ő szerepéről ennél több nem hangzott el a bíróságon.
Amin telefonon értesítette Samsoort, hogy mikor hány ember érkezik a határra. Az afgán csempész szedte be a pénzt, és irányította a hálózat magyar ágát. Az autókkal kapcsolatos ügyeket azonban beosztottja, a másodrendű vádlott intézte. Ő egy bolgár férfi volt, aki körözése elől menekült Magyarországra. Samsoor őt bízta meg az autók bérlésével, vásárlásával, valamint a benzin és a telefonok beszerzésével. Mindehhez azonban az elsőrendű vádlott adta a pénzt.
A bolgár másodrendű vádlott feladata volt, hogy sofőröket hozzon Bulgáriából. Ez a munka egyik legfontosabb része lehetett, mivel a sofőrök fogyóeszköznek bizonyultak. A fuvarokat rendszeresen kapták el a magyar, osztrák vagy német rendőrök, letartóztatva a vezetőket. A sofőrök kezdetben 1000 eurót is kaptak, később már néhány száz euróért bérelték őket.
A szervezet részei voltak az „előfutók”: azok, akik személygépkocsival haladtak a furgonok, teherautók előtt, állandó mobilkapcsolatban voltak a sofőrrel, és figyelmeztették őket a rendőrök jelenlétére. Kezdetben az elsőrendű vádlott volt az előfutó, de a biznisz beindulásával hamar hátrébb lépett. Innentől csak telefonon irányította az előfutókat.
A befolyó pénzt Samsoor átküldte Aminnak Szerbiába, aki egy Doktor nevű „bankáron” keresztül juttatta el Afganisztánba, Samsoor testvérének.
A kiemelt jelentőségű bűnügy valamennyi vádlottját bűnszervezetben, a csempészett személyek sanyargatásával, részben üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntettével vádolják. Ezenkívül négy vádlottnak különös kegyetlenséggel, több, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt is felelnie kell.
A tárgyalás egyébként hosszadalmas vitával kezdődött. Az elsőrendű vádlott tört magyarsággal bejelentette, hogy a nyomozás során volt egy pastu tolmács, akivel jól megértette magát, most viszont nem érti tökéletesen az elhangzottakat. Azt állította, hogy legalább harminc nyelvjárást használnak Afganisztánban, így szeretné, ha a korábban alkalmazott tolmács fordítana a tárgyalás ideje alatt is.
Vita bontakozott ki a tárgyalóteremben ülő tolmácsnő és az afgán vádlott közt. A tolmácsnő egyre ingerültebben állította, hogy megfelelő színvonalon fordít, és a vádlott állítása hamis. A félórás szóváltást a bíró zárta le. Jádi János, a tanács elnöke leszögezte: a tolmács személyét a vádlott nem választhatja meg. A kirendelt tolmács nyelvismerete anyanyelvi szintű, így ezzel kapcsolatosan szakmai kifogás nem merülhet fel.
A tárgyaláson többször is elhangzott az a jogi fordulat, hogy a csempészés körülményei „jelentős testi-lelki gyötrelmet okoztak”, de a szállított és megkínzott embereket a magyar kormánypropagandából ismert jelzővel, „illegális migránsokként” emlegette az ügyész, mintha lenne különbség legális és illegális migráns közt.
Az elsőrendű vádlott díszes, címeres tradicionális afgán öltözékben jelent meg a tárgyaláson. Kezében „Allah Akbar” feliratú táblát tartott, amelyen Korán-idézetek is szerepeltek. A csempészek áldozatai egyébként szintén muszlim vallású emberek voltak.
A tárgyalás a vádirat ismertetésével ért véget, a per csütörtökön folytatódik.