Simon Gábor volt szocialista politikust még 2016-ban ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) kétszázezer forintos pénzbüntetésre csalás és hamis okirat felhasználása miatt első fokú ítéletében. Az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásáért, a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek akkor. A másodfokú, jogerős ítélet ez év januárjában, 26-án született meg, amelyben a Fővárosi Törvényszék enyhített az ítéleten.
Polt Péter legfőbb ügyész 2013 márciusában csalás és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt kérte Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését az Országgyűléstől. Az eljárás adatai szerint Simon Gábor 2008 és 2010 között munkaügyi államtitkárként megbízási szerződéseket kötött egy pszichológussal, egyebek mellett vezetői készségek fejlesztésére és rendszeres tanácsadásra. Az ügyészség szerint a teljesítésigazolásokban öt olyan napot is feltüntettek, amikor Simon Gábor nem is tartózkodott Magyarországon. Az akkori gyanú szerint a politikus a teljesítésigazolások aláírásával, a kifizetések engedélyezésével segítséget nyújtott a pszichológusnak a csalás elkövetéséhez, és így mintegy háromszázezer forintos kárt okozott.
Az ügyben már januárban megszületett az ítélet, de ez valahogy mindenki figyelmét elkerülte, egy kormánypárti blog írta most meg, hogy megvan a jogerős ítélet. Megkérdeztük a törvényszéket, ahonnan azt a választ kaptuk: Simon ellen "csalás bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban a PKKB ítéletét megváltoztatta 2017. január 26-án. A Törvényszék S. Gábor esetében a közbizalom elleni bűncselekményt (hamis magánokirat felhasználása - szerk.) folytatólagosan elkövetettnek minősítette. S. Gáborral szemben első fokon 200.000 forintos pénzbüntetésének kiszabását mellőzte és a vádlottat megrovásban részesítette":
A folytatólagosnak minősítés azt jelenti, hogy a bíróság egy törvényi egységként, egy bűncselekménynek minősítette a vélhetően többszöri hamis okirat felhasználását. Az ítéletet pedig enyhítette. A megrovással kapcsolatban Dr. Nehéz-Posony Kata az ügy részleteit nem ismerve, általánosságban elmondta, hogy az a pénzbüntetéshez képest egy enyhébb ítélet, büntetés helyett intézkedés: a megrovás tulajdonképpen azt jelenti, hogy a bíróság megállapítja a büntetőjogi felelősséget, de nem tartja szükségesnek bármilyen büntetés kiszabását, se pénzbüntetést, se szabadságvesztést, csak a rosszallását fejezik ki, és jelzi a terhelt számára, hogy többet ilyet ne tegyen.
Ez egyébként nem Simon Gábor ismertebb ügye, abban még folyik az eljárás ellene. 2014 februárjában látott napvilágot a hír, hogy az MSZP volt elnökhelyettese több száz millió forintot tart egy bécsi számlán, és azt nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitottak számlát, amelyen szintén milliók vannak.
Az útleveles, százmilliós család ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2016 márciusában különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat Simon Gábor ellen. Keresztes Imre főügyész, a KNYF vezetője tavaly márciusi sajtótájékoztatóján a vádat ismertetve elmondta: Simon Gábor ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, ezzel 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Hamis magánokirat felhasználásának vétségével pedig azért vádolják a politikust, mert 2008 és 2012 közötti adóbevallásaiban és képviselői vagyonnyilatkozataiban kizárólag a képviselői tisztségéből, valamint államtitkári megbízatásából származó jövedelmeit tüntette fel, ezeket az ismeretlen forrásból származókat nem.
Simon Gábor az eljárás során befizette az államkasszába a hiányolt összeget. Ezzel kapcsolatban Keresztes Imre márciusban azt mondta: a bűncselekménnyel okozott hátrány megtérítése korlátlan enyhítést tesz lehetővé a bíróság számára, de az ügyészség szerint az eset tárgyi súlya letöltendő szabadságvesztést tesz indokolttá.