Egy egyetemi klinikán dolgozott egy magasan képzett kórházi szakdolgozó. 25 éves tapasztalattal rendelkezett. A kórházi diagnosztikában nélkülözhetetlen képalkotó eljárásokkal dolgozott: pontos diagnózisok felállításáért, emberek gyógyulásáért és százmilliós értékű berendezésekért volt felelős. Idén úgy döntött, munkahelyet vált. Elment az IKEA-ba dolgozni, ahol 20-30 százalékkal többet kereshet, és nagyon vonzó a cafetéria rendszer is.

Ezt a konkrét példát Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke (nem azonos Balog Zoltán miniszterrel) osztotta meg a közönséggel a Magyar Kórházszövetség április konferenciáján. Ezzel azt akarta szemléltetni, hogy mennyire nem versenyképes a magyar egészségügy, és mennyire nem tudja megtartani az értékes munkaerőt. Balogh Zoltánt ezért nem lepte meg az a hír, amely szerint a Jahn Ferenc Kórházban is több ápoló mondott fel és ment el dolgozni a soroksári IKEA-ba, és emiatt - legalábbis a Hír Tv szerint - az egyik belgyógyászati osztály jelenleg nem működőképes.

"Betegeink és dolgozóink nagy örömére"

Az Index szerette volna leellenőrizni ezt az információt. Megkerestük a kórházat, ahol választ ígértek. A cikk írása közben aztán érkezett a kórháztól egy "Tervezett felújítások, megújuló kórtermek a Dél-pesti Kórházban" című közlemény, ami látszólag nem erről szól, de mégis.

Ebben azt írják, "az egyes sajtósugalmazásokkal ellentétben nem történt tömeges felmondás". A kórházban viszont már eddig is több osztályt felújítottak "betegeink és dolgozóink nagy örömére", és most a nyáron is végeznek felújítási munkálatokat a neurológián, a kardiológián és a III. belgyógyászati osztályon. Emiatt néhány kórterem és részleg használatát korlátozni kellett, de osztályt nem kellett bezárni: a kórház 1249 ágyából csak 42 nem használható jelenleg. A közlemény szerint épp azért végzik a felújításokat a nyáron, mert ilyenkor alacsonyabb a betegforgalom, de a rekonstrukciók semmilyen zavart nem okoznak a betegellátásban.

Bár a kórház közleménye szerint tömeges felmondás nem történt, az mindenesetre beszédes, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara honlapjának állásbörze rovatában épp szerdán jelent meg négy álláshirdetés is a Jahn Ferenc Kórházba: ápolót keresnek a neurológiai osztályra, a kardiológiai őrzőbe és a felfekvésekkel foglalkozó decubitus csoportba, ezen kívül egy egészségügyi adminisztrátori állást is meghirdettek.

Többet fizetnek és nem emberéletekről van szó

"Az ápolók olyan emberközpontú hivatást gyakorolnak, amely más humán-szolgáltatási ágazatokban is kamatoztatható. Egy áruházi pénztárosnak vagy eladónak is emberekkel kell foglalkoznia, az a munka is állóképességet igényel"-  mondja Balogh Zoltán. A szakdolgozói kamara már korábban kapott híreket arról, hogy kórházi ápolók a szintén munkaerőhiánnyal küszködő, de vonzó fizetéssel kecsegtető áruházláncokhoz mentek el dolgozni.

Balogh szerint egy egészségügyi dolgozó megszokta, hogy hétvégenként vagy este is dolgozik, több hosszú műszak után kapja meg a szabadnapjait. Nemcsak a magasabb fizetés a vonzó számukra az áruházláncoknál. Nem kell reggel fél 7-kor kezdeniük, mint a kórházban, egy hónapban egy-két hétvégéjük biztosan szabad marad, és bár az a munka is megterhelő, mégsem múlnak rajta emberéletek.

Igen, nőnek a bérek

A Hír Tv idézi Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezetőt, aki a jól bejáratott választ húzta elő: jelentősen emelték az egészségügyi dolgozók bérét, ez 30-70 százalékig terjed. Az elmúlt években valóban történt béremelés, és ez folytatódni is fog a következő években. Úgy tűnik azonban, a valóság ezt nem veszi figyelembe: az állami cégeken kívül piac és munkaerőpiac működik, és valahogy az emberek is ennek törvényszerűségei szerint cselekednek.

Az elmúlt években az orvosok és az ápolók külföldre áramlásáról lehetett sokat hallani. Idén maga Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára jelentette be egyfajta eredményként, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően 2015 és 2016 között 15 százalékkal csökkent a külföldi munkavállaláshoz engedélyt kérő ápolók száma. Béremelés ide, szakorvosi ösztöndíjak és kormánypropaganda oda, vajon ki ítéli el azt a kórházi dolgozót, aki mégis inkább elmegy pénztárosnak, raktárosnak vagy árufeltöltőnek egy jobban fizető áruházba?

Magasabb fizetés, hétvégi pótlék, bónusz

A kórházi dolgozók derékhadát adó ápolók középfokú végzettségük mellett 2-3 éves OKJ-s képzést végeznek el. Fizetésük ma bruttó 160-180 ezer forint körül van, ami a gyerekek számától és egyéb körülményektől függően nettóban 111-168 ezer forint között lehet.

Az IKEA az Index kérdésére azt válaszolta: a nem vezető beosztású munkavállalók átlagos bruttó személyi alapbére náluk 202 ezer forint, a teljes IKEA Lakberendezési Kft. esetében az összes munkavállalót figyelembe véve ez az összeg 270 ezer forint. Ezek az alapbérek. Erre jönnek a pótlékok, így például szombatra is fizetnek hétvégi pótlékot, nem csak vasárnapra. A juttatási rendszer része az éves bónusz, a bérlettámogatás, az étkezéshez való hozzájárulás és a TACK nevű nyugdíjprogram is. A ténylegesen szerződött óraszámokat figyelembe véve az áruházi, nem vezető beosztású munkavállaló átlagos szerződött óraszáma napi 7 óra, alapbére pedig bruttó 178 ezer forint, írta az IKEA.

Már korábban is megjelentek hírek arról, milyen munkaerőhiánnyal küzdenek a Magyarországon működő áruházláncok, amelyek emiatt magasabb fizetéseket kínálnak. Tavalyi cikkünk szerint a Lidlnél dolgozó árufeltöltő vagy pénztáros havi bruttó 246 ezer forintot kap, amihez további 30 százalék műszakpótlék, 50 százalék vasárnapi pótlék jár, fizetik a helyi vagy helyközi bérletet. Ez összesen további havi bruttó 22 ezer 647 forintot jelent. Az Aldi árulfeltöltőinek legmagasabb elérhető bére 40 órára bruttó 216 500 forint, a pénztárosok pedig 296 300 forintot kereshetnek.

Miért lenne vonzó a bruttó 168 ezres fizetés?

Az egészségügyben vitathatatlanul jelentős béremelés történt, ismerte el az egészségügyi szakdolgozói kamara elnöke. Az egészségügyi dolgozók átlagos béremelése tavaly 26,5 százalék volt, idén novemberben további 12 százalékkal emelkedik, 2018-2019-ben pedig további 8-8 százalékkal. Különösen jelentős volt a béremelés az OKJ-s végzettségű ápolóknál, akiknél 30-35 százalékkal is nőttek a bérek, mondta Balogh Zoltán.

Tavalyi intézkedések miatt úgy tűnt, hogy az ágazat előkelőbb helyre kerülhet az átlagfizetések rangsorában a bruttó 168 ezer forintos kezdőfizetéssel. Ez azonban mostanra már kevésbé versenyképes, miután a garantált bérminimum mindenhol ez a 168 ezer forint lett, jövőre pedig 181 ezer forintra emelkedik, mondta Balogh Zoltán.

Vajon miért válasszák ezt a fiatalok az érettségi után további 2-3, vagy akár 4 évnyi tanulással, akkor miért nem éri meg nekik jobban elvégezni egy három vagy négy éves felsőoktatási alapszakot (BSc)? - tette fel a kérdést Balogh Zoltán. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint a döntéshozóknak azt kellene megérteniük, hogy ha ez a helyzet fennmarad, még többen vándorolnak el a multicégekhez az egészségügyi dolgozók közül, a kórházban maradók terhelése pedig még tovább emelkedik, s ez további elvándorlást eredményez.

Borítókép: Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház a főváros XX. kerületében, Pesterzsébeten. Fotó: MTI/H. Szabó Sándor