Miért nem hatékony a nyelvoktatás a magyar iskolákban? Miért kell általános után újrakezdeni a tanulást és a tanítást? Miért kezelik masszaként a gyerekeket? A tavalyi adatok szerint a nyolcadikosoknak alig a fele érte el nyelvtudásban a tantervben megjelölt szintet. A kormány úgy döntött, átfogó felmérést indít a mélyebb okok feltárására.
A hazai iskolai nyelvoktatás színvonaláról mindenkinek megvan a maga véleménye. A diákok sokszor nyűgnek érzik, a szülők elégedetlenek és sok pénzt fizetnek különórákért, a munkaadók szintén elégedetlenek, mert nem a papírra kíváncsiak, hanem a tényleges nyelvtudásra.
Egy magyar iskolás jó esetben nyolc évig tanul idegen nyelvet az iskolában. Sokan nyelvvizsgát is tesznek, más kérdés, hogy képesek-e ezután útba igazítani egy turistát, meg mernek-e szólalni külföldön, egyetemi tanulmányaik alatt olvasnak-e idegen nyelvű szakirodalmat, munkájukban pedig tudják-e használni a nyelvet.
Tanítás persze zajlik, az eredmények azonban nem látszanak.
Az iskolai nyelvoktatásról sokféle vélemény jelent meg, sok javaslat fogalmazódott már meg, csakhogy azt egzakt módon senki sem tudja, milyen is valójában a helyzet, mondta egy háttérbeszélgetésen Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője. Utoljára 2006-2009 között készült erről nagymintás, reprezentatív felmérés.
Több statisztika is megjelent azóta, de ezekből még azt sem lehet megállapítani, hogy milyen könyvekből tanítanak, hányan járnak különórákra, és azt sem tudni, hogy hány gyerek tanul angolt és németet is egyszerre, csak a két külön halmazról vannak adatok, mondta Öveges Enikő, az ELTE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének oktatója.
Pár nappal ezelőtt, június 13-án Orbán Viktor aláírásával megjelent egy kormányhatározat, ami elrendeli az idegennyelv oktatás helyzetének országos felmérését 2018. február 28-ig. Ez alapján kell majd megalkotnia 2018. június 30-ig az emberi erőforrások minisztériumának és a nemzetgazdasági minisztériumnak az iskolai nyelvoktatás fejlesztésének stratégiáját a 2018-2027 közötti időszakra.
A felméréshez nagyrészt azt a kutatási tervet használják, amelyet a Nyelvtudásért Egyesület készített a szervezet március 5-i, Mi a baj az iskolai nyelvoktatással? című konferenciájának konklúziói alapján. Rozgonyi Zoltán azt mondta: a kb. 50 millió forintba kerülő reprezentatív felmérés során fél év alatt 70 középiskolában és 100 általános iskolában vizsgálják meg a nyelvoktatás helyzetét.
A kutatás 17 ezer diákot érint. Megkérdezik a diákokat és a szülőket, interjúkat készítenek tanárokkal, órákat látogatnak, a nyelvtudás felmérésére pedig tesztet is iratnak angolból és németből a tanulókkal. Azt szeretnék feltárni, mi okozza az iskolai nyelvoktatás alacsony hatékonyságát. Rozgonyi szerint a felmérés kiváló lehetőség arra, hogy ne egyéni vélemények, hanem valid adatok alapján készüljön ezután az iskola idegennyelv-tanítás fejlesztésére vonatkozó stratégia.
Az Oktatási Hivatal korábbi vizsgálata is feltárta, milyen szélsőséges különbségek vannak a nyelvoktatásban az ország egyes iskolái között. A legjobb eredményeket a budapesti iskolák diákjai érték el, a leggyengébbeket az Észak-Alföldön vagy Észak-Magyarországon élők.
A kisebb településeken nemcsak rosszabb a nyelvoktatás minősége, de általában választási lehetőség sincs a nyelvek között. Mindez fontos esélyegyenlőségi kérdés, 2020-tól pedig különösen az lesz. Akkortól ugyanis már csak azt lehet felvenni egyetemre, aki legalább B2-es szintű középfokú nyelvvizsgával vagy ennek megfelelő emelt szintű idegennyelvi érettségivel rendelkezik. Ha minden a jelenlegi szinten marad, akkor a középiskolákból kikerülők 45 százalékának esélye sem lesz a felvételire – jelenleg ugyanis ennyien teszik le az érettségit nyelvvizsgapapír nélkül.
Az iskolai nyelvoktatás sikertelenségének okait nem egyszerű feltárni. Vannak ugyanis megfelelő tantervek, elegendő óraszám és a tanárok képzettségével sincs sok probléma.
A Nyelvoktatásért Egyesület szerint emögött számos ok áll. Négy év általános iskolai nyelvtanulás után a középiskolában sok helyen lényegében újrakezdik a nyelvtanítást. Nagyon uniformizált az oktatás, a gyerekeket masszaként kezelik. Egyféle könyvből tanulnak, nem mindenhol tudják figyelembe venni az eltérő előzetes tudást és képességeket. Bár a nyelvtanárok jelentős része fiatal, és már ismeri a legújabb oktatási módszereket, ezeket nem mindenhol tudják alkalmazni. A magas csoportlétszámok miatt sok helyen marad az unalmas frontális oktatás.
Amíg nem sikerül a diákokkal megértetni, miért érdemes nyelvet tanulni, nem várható sok eredmény, véli egybehangzóan Rozgonyi Zoltán és Öveges Enikő. Ugyan a felvételihez 2020-tól szükséges nyelvvizsga sok diák számára jelent ösztönző erőt, itt még mindig csak egy papír megszerzéséről beszélünk. Az idegen nyelvű tanulmányi versenyek csak a diákok szűk körét érintik, a legtöbb diák számára az angol vagy a német csak egy tantárgy, amire sokat kell tanulni. "Amíg a nyelvoktatás egy tantárgyba zárva jelenik meg az iskolákban, nem is várható javulás" - vélik a szakértők.
Pedig nagyon könnyen felkelthető a diákok érdeklődése az idegen nyelv iránt. A nyelvoktatás nagy előnye ugyanis, hogy egy képességet tanít, témája és tartalma pedig szabadon megválasztható és könnyen közel hozható a gyerekekhez. Kifejezetten ösztönző lehet, ha a gyerek az őt érdeklő témát használva tanulja a nyelvet, legyen az a popzene, a sport, a divat vagy éppen a külföldi tévésorozatok. Fontos változásra lenne szükség a szakgimnáziumok és szakközépiskolák esetében is. Korábbi vizsgálatok ugyanis azt mutatták, hogy nyelvet ugyan tanulnak, de ebből nagyon kevés a saját szakmájukra vonatkozó és ott használható tudás.
(Borítókép: Hallgatók feladatlapot töltenek ki műszaki angol nyelvi próbanyelvvizsgán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nyelvvizsgaközpontjában. Fotó: Marjai János/MTI)