Megtagadta a vallomástételt az első- és másodrendű vádlott a 71 migráns halálát okozó parndorfi embercsempészési ügyben a Kecskeméti Törvényszéken zajló büntetőperben, így a nyomozás során tett nyilatkozataikat, vallomásaikat olvasták fel, írja az MTI. Az ügy tárgyalásának második napján, csütörtökön az elsőrendű vádlott mindössze annyit mondott, hogy a vádirat szövegét átolvasta, így tudja, hogy "melyik része felel meg az igazságnak és melyik nem". Mielőtt azonban bármit is mondana, szeretné valamennyi vádlott-társa vallomását hallani.

A bíróságon felolvasottak szerint első kihallgatásakor azt állította, építészmérnök és pszichológus diplomát is szerzett Afganisztánban. Azt nyilatkozta, hogy autókereskedőként dolgozik Budapesten. Állítása szerint nem volt még büntetve, és vagyona sincs. Az elsőrendű vádlott későbbi kihallgatásai során már nem tett vallomást, a gyanúsítás ellen pedig rendszerint panasszal élt.

A másodrendű vádlott szintén nem tett vallomást a tárgyaláson. Korábbi részletes nyilatkozataiban és vallomásaiban az embercsempészés elkövetését elismerte, az emberölést viszont nem. A nyomozás során a bolgár vádlott kérdésekre válaszolva elmondta: autókereskedéssel foglalkozik. Magyarországon, ahol elfogásakor három hónapja élt, állítása szerint nem volt büntetve, de Bulgáriában "próbára bocsátották". Egyszer vagyontalannak vallotta magát, később azt állította, hogy Bulgáriában két háza is van.

Azt mondta, hogy közösen üzleteltek az elsőrendű vádlottal: autókat vettek Bulgáriában, amit elhoztak Magyarországra, majd tovább értékesítették. 2015 júniusában az elsőrendű vádlott megkérdezte, hogy tudna-e sofőröket szerezni, akik embereket szállítanának Mórahalom térségéből Ausztriába és Németországba. Ő felhívott néhány embert Bulgáriában, és megoldották a sofőrök Magyarországra szállítását. Később a harmadrendű vádlott vette át a sofőrök beszervezésének feladatát. Állítása szerint a járműveket vezetőknek ő adta át az elsőrendű vádlott utasításait: mikor hova kell menni az autóért, hol kell felvenni az embereket, és hova kell őket szállítani. Egy ausztriai útért általában 2500 eurót, míg egy Németországba tartóért 3500 eurót kaptak. A bolgár sofőrök két-három naponta cserélődtek. Az autókat addig használták, amíg el nem romlottak vagy le nem foglalták a rendőrök.

A másodrendű vádlott szerint egy idő után az elsőrendű vádlott kapzsi lett, egyre nagyobb autókat akart és egyre több embert akart szállítani. A 71 ember halálát okozó ügy során használt hűtőkamiont a másodrendű vádlott állítása szerint egy lajosmizsei telephelyen nézték meg, majd a tulajdonossal Kecskeméten találkoztak és egyeztek meg a vételárról.

A hűtőkamiont a negyedrendű vádlott vezette, akinek a harmadrendű vádlott biztosította az utat, "előfutóként". Elmondása szerint ez az előfutó hívta fel őt, hogy az emberek dörömbölnek a hűtőkamionban, mire ő azt válaszolta, adjanak az embereknek vizet, majd szólt az elsőrendű vádlottnak is, aki szintén ezt adta utasításba. Később a sofőr hívta, hogy meg akartak állni egy parkolóban, de egy rendőrautótól megijedtek, így továbbmentek. A sofőr később olyan kijelentést is tett, hogy az előfutója nem engedte hogy megálljon és kinyissa a kamionajtót - állította a másodrendű vádlott, hozzátéve, hogy amikor legközelebb beszélt a sofőrökkel, már - a hűtőkamiont az osztrák autópályán hátrahagyva - Pozsonyban voltak, oda menekültek.

A másodrendű vádlott nyilatkozataiban még azt is mondta, ha hibásnak érezné magát az emberek haláláért, öngyilkos lenne. Állítása szerint végig ellenezte a fuvart, mivel a jármű nem volt emberek szállítására alkalmas. Erről elmondása szerint többször vitázott is az elsőrendű vádlottal. Beszélt arról is, hogy úgy tudta, az emberek kiszedték a kamionból a gumitömítést, és réseket ütöttek a raktérben. Látta egy mobiltelefon fényét is kiszűrődni, így nem gondolta, hogy nem kapnak levegőt a bezárt emberek.

A bűnszervezet tagjairól és betöltött szerepükről elmondta: nyelvismeretük miatt az elsőrendű vádlott és egy Szerbiában élő férfi "intézték" a bevándorlók átcsempészését a határon. Az elsőrendű vádlott feladata az is volt, hogy a migránsok útját megszervezze Ausztriáig és Németországig.

A harmadrendű vádlott szállította a sofőröket, de csak a másodrendű vádlottal tudott beszélni, így ő közvetített közötte és az elsőrendű vádlott között. A másodrendű vádlott saját szerepét tolmácsként határozta meg, ugyanakkor szerinte a titkári feladatot is ellátta. A pénzt az elsőrendű vádlott biztosította - állította a másodrendű vádlott, a bíróságon felolvasott vallomásában.

A 71 ember halálát okozó "parndorfi ügy" a 26 vádpont egyike. Ennek elkövetésével az első-, a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlottat vádolja.

Az első- és másodrendű vádlotthoz hasonlóan a harmadrendű vádlott sem tett vallomást a 71 ember halálával végződő parndorfi embercsempészési ügyben a Kecskeméti Törvényszéken zajló büntetőper pénteki tárgyalásán, de a nyomozás során tett nyilatkozataiban és vallomásaiban az mondta, nem miatta végződött tragédiával az eset, írja az MTI.

A 71 migráns halálát okozó embercsempészési ügy tárgyalásának harmadik napján a harmadrendű vádlott annyit közölt: vallomást csak azután tesz, hogy mindenki mást meghallgatott. Kihallgatásai során azonban többször beszámolt arról, hogy mikor és miért jött Magyarországra, valamint hogy kitől és milyen utasításokat kapott az embercsempészések során.

Állítása szerint végig félrevezették, és mindössze két alkalommal volt egyedül "előfutó", kétszer pedig csak utasként ült az utat biztosító társa mellett.

Az ügy tárgyalása szerdán kezdődött, ennek beszámolóját itt olvashatják. Ez volt az az egész világot felkavaró ügy, amelyben 71 ember, köztük gyerekek fulladtak meg nyomorúságos körülmények közt egy hűtőkamionba zsúfolva. Hogy aztán a kamiont végül az osztrák autópályán hagyva a most már vádlottak padján ülők elmeneküljenek. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség embercsempészés és más bűncselekmények miatt emelt vádat 1 afgán, 9 bolgár, illetve 1 bolgár és libanoni, kettős állampolgárságú férfi ellen május elején. A vádlottak közül tízen előzetes letartóztatásban vannak, míg egyikük szökésben van.

A vádirat szerint a sötét és levegőtlen hűtőkocsiba zsúfolt emberek már a mórahalmi indulást követő órában dörömbölni kezdtek. Erről a sofőr, a negyedrendű vádlott értesítette a banda vezetőit, de az elsőrendű vádlott, egy afgán férfi megtiltotta, hogy megálljon, és levegőhöz juttassa őket. Az elsőrendű vádlott, L. Samsoor azt is megtiltotta, hogy tankolni megálljanak. A kísérőkocsi hozott kétkannányi benzint, amelyet a magyar autópályán, a leállósávban állva töltöttek a teherautóba.

Az ajtót ekkor sem nyitották ki, de a dörömbölést már nem hallották, mondta az ügyész.

Arról, hogy közbe kellett volna lépnie-e a rendőrségnek, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban. Hiába állítják német oknyomozók, hogy a magyar hatóságok megakadályozhatták volna a 71 ember halálát okozó tragédiát, ez nem jelenti azt, hogy a hatóságokat felelősség terheli. Az biztos, hogy az embercsempész bandát nem tartották szoros megfigyelés alatt, de ha úgy is lett volna, egy szakjogász szerint is kérdéses, hogy a lehallgatott beszélgetés alapján lépniük kellett-e volna.