A Fidesznek nem lett volna meg a kétharmad, így egy feles törvénybe zsúfolta a plakátpiac szabályozását, és a parlament a pénteki rendkívüli ülésén elfogadta a kormánypárt módosítóját. A Fidesz elérte, hogy a Jobbik nehezebben hirdethessen Simicska Lajos plakáthelyein, ám koránt sem biztos, hogy alkotmányos ez a módszer. A Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordul.
A Fidesz úgy döntött, kikerüli a kétharmadot a plakáttörvényes módosítások elfogadásánál, és egy váratlan – egyelőre nem is biztos, hogy alkotmányos – trükköt bevetve viszi véghez az akaratát.
Még a címet is megváltoztatták. A településkép védelméről szóló törvény módosításába zsúfolták a plakáttal kapcsolatos módosításokat, már az előterjesztés címe is megváltozott, és ezt feles többséggel szavazták meg a parlament pénteki rendkívüli ülésén.
A parlamenti többség előzőleg a törvényalkotási bizottság feles többséget igénylő - előbb említett, papíron városképet érintő - módosítóit is ugyanezzel az aránnyal fogadta el, a maradék kétharmados részek viszont értelemszerűen nem mentek át. Hét fideszes képviselő, köztük a Brüsszelben tartózkodó Orbán Viktor nem szavazott.
A HírTv már csütörtök este megszerezte a kormánypárti javaslatot, amely szerint
A Fidesz nem is titkolt célja, hogy meg akarja akadályozni, hogy a Jobbik ezernyi plakáttal árassza el az országot Simicska Lajos mahires tábláin.
A lex csicskának is nevezett (Kósa Lajos szavajárása) módosítás lényege az volt: kampányidőszakon kívül betiltották volna a politikai plakátokat a köztereken, ám ehhez nem volt meg a szükséges kétharmados többség.
Eddig mi történt?
A Fidesz számára tehát a héten világossá vált, hogy nem lesz meg a kétharmados többség (időközben meghalt a KDNP-s Rubovszky György, Orbán Viktor pedig a brüsszeli EU-csúcs miatt nem tud szavazni, így még több ellenzéki átszavazó kellett volna). Így benyújtották a most megszavazott, feles többséget igényló módosítót.
Csakhogy nem biztos, hogy alkotmányos a szabályozás, hiszen a pártok gazdálkodását érintő módosításokat az alaptörvény szerint csak kétharmaddal lehet módosítani – hívta fel a figyelmet az Atv.hu. Márpedig törvénymódosítás kétségtelenül érinti ezt a terület, illetve a politikai hirdetések területét, a kormánypárti képviselők is arról beszéltek, például Kósa Lajos, hogy a pártok körüli korrupciót akarják ezzel a húzással csökkenteni/kiküszöbölni. Kérdés, hogy ha az Alkotmánybírósághoz kerül a törvény, hogy dönt majd a testület.
Áder János államfő ezt már nem küldheti vissza a parlamentnek (egyszer már megtette), vagy aláírja, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul. Ha az államfő aláírja, akkor is persze eljuthat Alkotmánybíróságra a kérdés, a jobbikos Volner János napirend előtt ezt már be is lengette.
A Párbeszéd szintén Alkotmánybírósághoz kíván fordulni. De így nyilván sokkal több időt vesz majd igénybe a döntés. Addig viszont a szabályozás hatályba lép, és a Fidesznek éppen ez a célja, hogy a kampány kezdetéig megnehezítse a Jobbik plakátolását.
A plakáttörvény napirend előtt is téma volt. Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője "szánalmas oligarchaháborúnak" nevezte az javaslat körüli történéseket. Szerinte "kollektív hegesztéssel alaptörvény-ellenes javaslatot" fogad el a fideszes többség. Volner János, a Jobbik frakcióvezetője szerint "jogtiprást" követ el a Fidesz, amely "szégyellheti magát", ezért fordul a Jobbik az Alkotmánybírósághoz.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint a Jobbik "a legdurvább korrupcióban érintett, hiszen egy pártot szőröstül-bőröstül felvásárolták". Szerinte a Jobbik "Simicska plakátfelületein sütkérezik", ami miatt "burkolt pártfinanszírozás gyanúja áll fenn". A kormánypártok pedig az "ilyen jellegű korrupciót" akarják meggátolni. Ez a megszólalás is bizonyítja, hogy nem a településkép védelme miatt nyújtották be a javaslatot.
A törvényalkotási bizottság ülésén délelőtt egy teljesen szürreális eset is történt: a testület kormánypárti többsége megszavazta az MSZP-nek tulajdonított módosító javaslatokat is, amelyek kétharmados támogatást igénylő passzusokat is tartalmaznak. Holott az MSZP-s Bárándy Gergely jelezte, hogy nem nyújtott be javaslatot hivatalosan. Csak a korábbi, ötpárti egyeztetésre küldte Tóth Bertalan frakcióvezető az MSZP koncepcióját, majd ezután lépett ugye közbe Botka László.
A Fideszt ez nem érdekelte, hivatalos indítványoknak tekintette az e-mailen az egyeztetésre küldött javaslatokat. Az erről szóló szavazáson a szocialista bizottsági tagok már nem voltak jelen, kivonultak, mivel jelezték, hogy semmilyen módosítójuk nincsen.
"Aljas húzás" - mondta a plenáris parlamenti vitában erről Tóth Bertalan. Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke szerint viszont mivel a szocialista frakcióvezetőtől kapta a javaslatot, nem tehetett mást, mint hogy napirendre tűzi. Épp az lett volna a törvénytelen, ha figyelmen kívül hagyja. Hivatalosan a bizottság indítványaként terjesztették elő a plenáris ülésen.
Ez az eset tűnik ugyanakkor a legjobb bizonyítéknak arra, hogy a háttérben valóban volt valamilyen egyeztetés fideszesek és szocialisták között, és a Fidesz szorgalmazta az MSZP-s módosítók benyújtását.