Gigarendezvénnyel zárta le a fővárosi Bálnában a bevándorlás- és EU-ellenes nemzeti konzultációt és lakossági fórumokat a Fidesz-frakció. A rendezvény hivatalosan azt a címet kapta, hogy „a Nemzeti Konzultációt kísérő »Álljunk ki Magyarországért!« országjáró rendezvénysorozat záróeseménye”.
„Nekem már nem sok minden maradt, kevés a hús a csonton” – indított negyedik előadóként Orbán Viktor miniszterelnök. Aztán köszöntötte Schmitt Pál „alkotmányozó köztársasági elnökünket”. Orbán szerint ugyanis minden intézkedés alapját az alaptörvény teremtette meg. Aztán köszöntötte Boross Pétert, Mádl Dalmát és Antall József özvegyét is.
Orbán Semjént üdvözölve azt mondta: irigyli, hogy fejből mondhat beszédet, neki (Orbánnak) ugyanis ez meg van tiltva, „merthogy minden szónak súlya van”. Aztán megint megismételte: „Hiába vagyok eltiltva, mégis szerzek magamnak szabadságot, és nem állom meg, hogy ne fűzzek két gondolatot Varga Mihály beszédéhez." (Varga előadásáról lejjebb olvashat.) Aztán ő is gazdasági fejtegetésbe kezdett. Azt mondta, van olyan gondolat, hogy a vendégmunkások beengedése jót tesz a munkaerőpiaci versenynek, de ő ezt nem osztja.
Aztán belekezdett a beszédébe. Szent Lászlóról beszélt, aki megvédte a magyarokat, és párhuzamot vont az akkori és a mostani helyzet között. A lényeg videón:
Három évtizedes álom a vasfüggöny lebontása, Európa egyesítése. Gondoltuk, megvalósíthatjuk úgy, hogy aktív, teljes jogú tagok lehetünk, mondta aztán a kormányfő. Kohl egyesítette Németországot, ezzel visszafordíthatatlanná tette a „kommunisták le, szovjetek ki” európai politikát.
Két olyan vita közepén állunk, melyek kimenetele hosszú évtizedekre megváltoztathatja a jövőt. Ha rossz lóra teszünk, visszafordíthatatlanul elveszíthetjük identitásunkat, kultúránkat. Van olyan érv, hogy illegális bevándorló, migráció nincs is. Hogy kötelességünk befogadni akár a fél világot is. Akkor is, ha a migránsokkal szomszédos országok ezt nem teszik meg. Vagy hogy bevándorlással lehet kezelni a munkaerőpiaci problémákat - sorolta a kormányfő, mivel nem ért egyet.
„Az őrült ötletek csimborasszója, hogy némelyek azzal próbálkoznak, hogy minden uniós országba kvótával vagy migránsfalvakkal migránsokat telepítsenek. Nem akarok részt venni abban a történelemhamisítási német kísérletben, amelyek a 2015-ös migránsbeengedést a magyarok nyakába akarják varrni.”
„Azt javaslom, hogy három hónapra jegeljük a németekkel való vitánkat. Ott választások lesznek. Vannak, akik bele akarnak rángatni minket, mint például Martin Schulz. Súlyos lebőgés elé néz, jobb híján magyarellenes epeömlésekkel próbál jó pontokat szerezni a németeknél. Viselkedjünk felelősen, ne üljünk fel a német baloldal provokációinak” – mondta Orbán.
Mondjunk csendes imát Angela Merkel győzelméért. Igen, a nemzetszolgálat néha személyes áldozatot is kíván.
Nem vagyunk euroszkeptikusok. Eurorealisták vagyunk, akik nem homokra, hanem szilárd alapra akarnak építkezni. A bajt ott kell megfékezni, ahol keletkezett. Meg kell védeni a határainkat, családjainkat. A tömeges integráció megbukott. Párhuzamos társadalmak jönnek létre, sorolta a miniszterelnök.
Nem tisztelik a mi kultúránkat, a mi törvényeinket, hanem helyet készítenek a sajátjuknak, kiszorítják a mienket, majd lecserélik a sajátjukra.
„A mi véleményünk szerint ebben az ügyben Európának kell dönteni, és ezen nem Brüsszelt, hanem az európai polgárok közösségét értjük.”
A kormányfő ezután rátért magára a konzultációra, és ismertette az eredményeket. Természetesen elsöprő többség támogatja, hogy Brüsszelt meg kell állítani, az országot meg kell védeni az illegális bevándorlóktól. A migráció a terrorizmus trójai falova.
Az embercsempészek és az NGO-k egy közös maffiahálózatot alkotnak. Érthető, hogy a magyarok tudni akarják, kik támogatják ezeket a szervezeteket, és mit csinálnak itt
– utalt Orbán a friss civiltörvényre. Az emberek a munkát nem féltik a migránsoktól, látják, hogy nem akarnak dolgozni, de a biztonságukat igen, mondta.
Az európaiak európai Európát akarnak, nem pedig Brüsszeli Királyságot. Ahol királyságot építenek, ott vannak királycsinálók is. Ők gazdag, befolyásos emberek, akik felsőbbrendűségű érzéssel vannak megverve. Korántsem demokraták. Most is van ilyen, magát felsőbbrendűnek képzelő, elszánt és sikeres pénzember. Pechünkre egy magyar, Soros György.
„Magyar, tehát eszes. Van egy terve. Nem is titkolja. Évente egymillió migránst akar, ha kell, erőnek erejével, az európaiak határozott akarata ellenére is Európába telepíteni. A humanitárius blablát nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk. Ha az lenne, a helyszínen segítene. A jó szándékot megkérdőjelezi, hogy spekulációban utazik” – mondta Orbán, aki közölte:
Soros György maffiahálózatot működtető spekuláns. A migráció jó üzlet neki. Azért dühös rám, mert a nagy tervének és nagy üzletének útjában állok.
„De ha a magyarok biztonságáról van szó, akkor csak törvény van, erő és védekezés. És mi védekezni is fogunk az állami erő súlyával.”
A miniszterelnök megjegyezte: „Ellenfeleink bevetették az antiszemita kártyát. Ezt visszautasítjuk. Mindenki ismeri a kormány álláspontját, az antiszemitizmussal kapcsolatos zéró toleranciát.”
Meleg nyarunk van, és forró ősz vár ránk, mondta Orbán. „Soros mindent el fog követni, hogy olyan kormány legyen, amely úgy táncol, ahogy ő fütyül. A helyzet komolyságát mutatja, hogy a Jobbikot is befogta a hálójába.”
Szép nyarat mindenkinek, nem fogjuk hagyni, hogy Soros nevessen a végén
– zárta Orbán az előadását.
Az elsőként színpadra lépő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes történelmi visszatekintéssel indított 1541-gyel, Szulejmánnal, Budával, kávéval, a kávé közben városnézőként beszivárgó törökökkel és másfél évszázados hódoltsággal, amit azóta sem tudott kiheverni az ország. Szerinte ez történik most Párizzsal is.
Azt is mondta, hogy a keresztények elsőként a családjukért felelősek, meg a nemzetért, és csak a sor végén van mindenki más.
Keresztényként segítek hajléktalanoknak. De nem keresztény lennék, hanem elmebeteg, ha húsz hajléktalant betennék a lakásomba a családom mellé.
Azt is mondta, hogy akármilyen kerítés épül, ha nem születik elég magyar gyerek, nem lehet megvédeni a nemzetet. Ezután felsorolta, mennyi mindent tett a kormány a családokért. Ennek részletezésétől most eltekintünk, sokszor volt már róla szó. Úgy fogalmazott, hogy jakobinus, bolsevik, szabadkőműves ideológia rombolja a kereszténységet, ezért szükséges a spirituális megerősítés, a kereszténységünk megerősítése. Beszédét azzal zárta, hogy Barankovics István óta, 73 éve nem volt ennyire befolyásos a KDNP.
Kósa Lajos frakcióvezető azt mondta, sokan sokféleképp értik az esküt, hogyan kell megvédeni az országot, és utalt Horn Gyula elhíresült „Na és?” mondatára. Aztán arról beszélt, hogy egy országot gazdaságilag is meg kell védeni, mert „a II. világháború óta több országot foglaltak el pénzügyi eszközökkel, mint katonailag”. 2010-től vezette végig, a milliárdosokat szidva („ez egy másik lelki alkat, mi ezt nem értjük”), hogyan lett – szerinte – pénzügyileg végre független Magyarország. GDP, túlzottdeficit-eljárás, adósság, százalékok sorakoztak a beszédben.
Soros György is kétszer támadta meg az OTP-t, mondta, a részvényesek megtakarításait tönkretéve. Medgyessy Péter pedig tönkretette az országot egy Gorenje-akcióval, amikor a szocializmus megmentése érdekében importáltunk hűtőket.
És milyen jól jött a gazdasági megerősítés, amikor 2014-ben „megindult az invázió”, fordult rá az aktuális témára Kósa. Miért invázió? Mert „szervezett, jól kimutatható gazdasági érdek fűződik hozzá, a csempészbandák jövedelmezők, utazásiiroda-szerű vállalkozások segítik a vándorlást”. Aztán kis kitérő következett a görög hadseregre, ami Kósa szerint hiába nagy, ha közben a görögöket pénzügyi eszközökkel le lehet rombolni. A frakcióvezető szerint 400 ezer ember ment keresztül Magyarországon, de például Olaszországban már lecövekelnek, úgyhogy ne legyenek illúzióink, hogy nálunk nem fognak egyszer csak itt maradni. A kerítés óta viszont csak 700 ember érkezett, úgyhogy Orbán tényleg megvédte az országot, mondta. A magyar emberek is meg akarták védeni az országot, ez sikerült, és ez példa kell legyen, mert a magyarok az országukat és szabadságukat nem adják.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azzal kezdte, hogy a rendezvény előtt beszélgetett Kósa Lajossal, aki megkérdezte őt, hogy miről fog beszélni. „Én elmondtam neki, és ennek egy részét most hallhatták is az előadásában.” A miniszter szerint fontos kérdés, hogy mi a siker. „A szocialista kormányok alatt sikernek tekintették, ha hitelt vettek fel. Vagy amikor az állami vagyont értékesítették – Mol, Malév, reptér. Mi sikernek tartjuk, ha több munkahely van, mint korábban, hogy elkerültük a csődöt. Leépítettük a hitelállományt, törekedtünk arra, hogy az állam addig nyújtózkodjon, amíg a takaró ér.”
Nekünk nem az a siker, ha eladunk valamit, hanem hogy visszavásároljuk a stratégiailag fontos vagyont.
Aztán ismét közgazdasági szakelőadásba fordult a beszéd államkötvényekkel, országkockázattal, árfolyamkockázatokkal, kamatokkal, százalékokkal. A lényeg: most minden sokkal jobb, mint volt. A családok megtakarítanak, vásárolnak. Többen dolgoznak, van megélhetés. Növekednek a bérek.
Csökkennek az adók. Van mozgástere a további béremelkedésnek is.
Varga azt mondta, gazdasági háború van még az EU-n belül is. A magyar gazdaságpolitika ismét sikeres, de szükség van a támogatásra, zárta a beszédét.
Ha kíváncsi arra, milyen volt egy ilyen országjáró rendezvény, amelyek sorozatát most lezárja a frakció, klikkeljen erre a riportra. Ha pedig meg akarja nézni, hogy próbált menekülni előlünk Rogán Antal egy ilyen fórum után, nézze meg ezt a videót .