Áder János államfő pénteken aláírta a plakáttörvényt – derül ki a parlament honlapján lévő dokumentumból. Az államfőnek tehát nem volt alkotmányos aggálya a törvénnyel kapcsolatban, ugyanis dönthetett volna úgy, hogy az Alkotmánybírósághoz küldi. Nem élt ezzel a jogával, így a törvény hatályba léphet, amint kihirdetik a Magyar Közlönyben.

Korábban írtunk róla: nem biztos, hogy alkotmányosan fogadták el a törvényt, hiszen a pártok gazdálkodását érintő módosításokat az alaptörvény szerint csak kétharmaddal lehet módosítani.

A törvénymódosítás márpedig kétségtelenül érinti ezt a területet, illetve a politikai hirdetések területét. A kormánypárti képviselők is arról beszéltek, például Kósa Lajos, hogy a pártok körüli korrupciót akarják ezzel a húzással csökkenteni/kiküszöbölni. 

A lex csicskának is nevezett plakáttörvényről többször is szavazott a parlament. A fideszes módosítás lényege az volt, hogy kampányidőszakon kívül betiltották volna a politikai plakátokat a köztereken, ám ehhez nem volt meg a szükséges kétharmados többség.

A Fidesz nem is titkolt célja volt annak megakadályozása, hogy a Jobbik ezernyi plakáttal árassza el az országot Simicska Lajos mahires tábláin. Eddig mi történt?

• A Fidesz első plakáttörvényes javaslatához az LMP nyújtott be módosítókat, ám a Fidesz kiherélte a javaslatot, így az LMP-sek nem voltak hajlandóak megszavazni.
• A parlamenti szavazáson az ellenzék egységesen elutasította a javaslatot, és a vesegörcsöt kapó DK-s Oláh Lajos hiányzásával együtt is megakadályozták a törvény megszavazását.
• A kétharmados részek tehát buktak. Az így értelmetlenné váló, feles többséget igénylő részek átmentek. Ám az értelmetlenség miatt Áder János államfő visszaküldte a törvényt a parlamentnek.
• Így tehát újra a törvényhozás elé került a plakáttörvény, a Fidesz pedig rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett június 23-ra.
• A fideszesek MSZP-sekkel kezdtek egyeztetni, és már körvonalazódott is egy megállapodás a két párt között. Ám Botka Lászlónak nagyon nem tetszett a formálódó alku, így közbelépett, és megakadályozta.
• A Fidesz úgy döntött, kikerüli a kétharmadot a plakáttörvényes módosítások elfogadásánál, és bevetett egy trükköt. A településkép védelméről szóló törvény módosításába zsúfolták a plakáttal kapcsolatos módosításokat, már az előterjesztés címe is megváltozott, és ezt feles többséggel szavazták meg. 

Az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordul, a Jobbik megfosztaná Ádert a tisztségétől

A Jobbik és a Párbeszéd rögtön jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, az MSZP pedig úgy döntött, alá fogja írni az íveket, hogy az alkotmánybírók elé kerüljön a törvény. Ehhez a parlamenti képviselők negyede, 50 aláírás kell.

Vona Gábor Jobbik-elnök azt is belengette, hogy megfosztási eljárást kezdeményeznek Áder János államfő ellen, ugyanis szerinte alkotmánysértést követ el, ha aláírja a törvényt.

A Jobbik a pénteki közleményében azt írta: „Áder János nem Magyarország, hanem Orbán Viktor köztársasági elnöke, aki akár az alaptörvény megsértésére, a szólásszabadság korlátozására is képes, hogy védje az Orbán-rezsim korrupcióját.

A plakáttörvény aláírásával Magyarország a legfelsőbb szinten is letért a jogállamiság útjáról.”

A megfosztási eljáráshoz azonban kellenek az MSZP-s képviselők aláírásai is (itt a képviselők ötödének aláírása szükséges, ez 40 darab). Ezek után a parlament kétharmados többsége kell, hogy az Alkotmánybíróság elé kerüljön az ügy, ami aligha fog megtörténni, hiszen a Fidesz és a KDNP nyilvánvalóan nem támogat majd egy ilyen javaslatot.

Az MSZP azt közölte, hogy „Áder János fideszes pártkatona volt, és köztársasági elnökként is az maradt”, a párt szerint ezért írta alá a CEU-törvény után a plakáttörvényt is. A szocialisták szerint ugyanakkor a Jobbiknak eddig semmi baja sem volt Áder Jánossal. „Vona Gábor és társai most csak azért haragudnak Áderre, mert a törvény aláírásával nem engedi, hogy a Jobbik olcsó plakáthelyeket kapjon Simicska Lajostól. Vonáék amúgy nemrég még ott feszítettek ünneplőben a pártkatona beiktatásán” – írta a párt. 

„A kilóra megvehető Fidesszel és Jobbikkal szemben az MSZP a közérdeket szolgálja.

Nem vettünk részt a fideszes káder János beiktatásán és tiltakoztunk minden, a jogállamisággal ellentétes intézkedésével szemben”

– írta az MSZP, ám azt nem részletezte, hogy a megfosztási eljárást aláírják-e a szocialisták.

De miről szól a plakáttörvény? 

• A költségvetési támogatásban részesített szervek és jogi személyek, így a pártok is az előző üzleti évi listaáron hirdethetnek csak, kedvezményt közbeszerzési eljárással lehet elérni.
• A plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi.
• Ha a szerződésátadás nem teljesül, akkor a hatóság két napon belül eltávolítja a plakátokat.
• A renitensek plakátonként 150 000 forintos bírságot kapnak.
• A kormányra, valamint a civil szervezetekre, például a CÖF-re nem vonatkozik a szabály. A korábban megkötött szerződések szerint csak július 15-ig helyezhetőek ki plakátok.