Cikkünk frissül.
Lényegében mindent tagadott Mengyi Roland fideszes parlamenti képviselő a Voldemort-ügy pénteki tárgyalásán a bíró eddigi kérdéseire válaszolva. A fideszes politikus nem tett vallomást, de fenntartotta a nyomozati vallomásait, és válaszol a kérdésekre. Egyelőre a bíróéi hangoztak el, hamarosan jönnek az ügyész és a védők kérdései is.
A bíró gyors kérdéseire Mengyi Roland azt mondta:
A íbíró ekkor a többi vádlott nyomozati vallomását olvasta fel, és tett fel kérdéseket az ezekben szereplő állítások kapcsán. A politikus a bíró egyik kérdésére például azt mondta, "nem életszerű" a 90 százalékos visszaosztás. Mire némi halk moraj közepette az alábbi párbeszéd zajlott le:
A politikus azt mondta, említette, hogy lehet szó "további többlépcsős együttműködésről" a szövetkezetekkel, ha ez a projekt sikerrel jár, de semmiféle visszaosztásra nem volt utalás. Az ellene valló vádlottak állításaira sorban azt mondta Mengyi, hogy ezek nem hangoztak el, ilyen nem történt, nem tud ilyenről.
Nem tudott arról sem, hogy a háta mögött Voldemortnak hívták.
Mengyi előtt az ötödrendű vádlott, a pályázatírást intéző nő felelt a kérdésekre. Az ő vallomásából nagyjából az derül ki, hogy amit Mengyi – a vallomások alapján – tett, az egy teljesen szokásos ügymenet. A nő szerint minden parlamenti képviselő lobbizik, hogy az ő területén működő pályázók nyerjenek, általános, hogy végigköveti egy pályázat sorsát, hogy egyeztet az illetékesekkel.
Szokványos, hogy a projektek kijáróembereiként viselkednek
– mondta a nő. Szerinte a minisztérium kifejezetten várja az aktivitást, hogy bejárjanak hozzájuk a pályázók. Arra nem tudott választ adni, hogy vajon mi lehetett az oka, hogy a szövetkezeti vezetők a nyomozati iratok alapján eléggé ki voltak borulva a nagymértékű visszaosztás miatt. Szerinte ezt neki nem is mondták, és egyébként sincs szó visszaosztásról.
Az V. rendű vádlott válaszaiból kiderült, hogy Mengyit "A Nagy Embernek", Köpeczi-Bócz államtitkárt pedig "A Nagyon Nagy Embernek", hívták, illetve utóbbi politikust Mengyi "K. Ügynöknek" is hívta.
A történet – a vád szempontjából legalábbis – már ismert, mert kiszivárgott a sajtóban. A megalapozott gyanú szerint politikai összeköttetésekkel nem rendelkező, EU-s pénzekre sikertelenül pályázó szociális szövetkezetek egy közvetítőn keresztül eljutottak Mengyi Roland fideszes borsodi politikusig, aki közbenjárást, a pályázatok nyerését ígérte nekik, ha cserébe azok az elnyert 500 millió nagy részéből erre kijelölt cégeknek fizetnek ki kamuszolgáltatásokat, és persze visszacsorgatnak minden szereplőnek egy kicsit. Eleinte 50, a végén már 90 százalékos visszaosztásról volt szó.
A szövetkezeti vezetők az I., II. és IV. rendű vádlottak, ők lényegében Mengyiék ellen vallottak. A III. rendű vádlott (Mengyi barátja és összekötője), az V. rendű vádlott pályázatíró, a VI. rendű Mengyi és a VII. rendű pályázati munkatársa a "másik kör", akik szerint nem történt bűncselekmény, félreértésről van szó.