Harcban állunk a magyar fiatalokért (...) az egész világgal küzdünk a magyar fiatalokért, mindenki akarja a magyar fiatalokat

– mondta Balog Zoltán Emmi-miniszter az idei Tusványos egyik beszélgetésén. Csütörtök kora délután egyebek mellett arról beszélgetett kutatókkal a miniszter és Novák Katalin Emmi-államtitkár, hogy milyen eredményei lettek a 2016-os magyar ifjúságkutatásnak. A kutatást párhuzamosan folytatták le a magyarországi fiatalok és a külhoni magyar fiatalok körében is, összesen 12 ezer fiatal részvételével.

A kutatásnak számos érdekes eredménye lett: többek között, hogy a külhoni magyar fiatalok 80 százaléka tekinti magát az egységes magyar nemzet részének, hogy az anyaországhoz képest sokkal, akár 20-30%kal is magasabb azon fiatalok aránya, akik vallásosként tekintenek önmagukra, vagy hogy az erdélyi magyar fiatalok sokkal szívesebben járnak fesztiválokra, mint más országokban élő társaik.

Szó volt a határon túli magyar oktatásról is. Többek között arról, hogy azért kell magas színvonalú magyar iskolákat csinálni, hogy ne adják a magyar családok a gyerekeket más iskolákba azzal az indokkal, hogy azok jobb oktatást nyújtanak, könnyebben mennek egyetemre onnan. De az az oldala is, hogy a magyar kultúrához sokkal inkább kötődnek a magasabb iskolai végzettségű külhoni magyarok. És az is szóba került, hogy sokszor, például Szlovákiában azért nem adják magyar iskolákba a gyerekeket a magyar családok, mert azokba sok cigány gyerek jár.

Balog Zoltán itt elmondta, hogy:

A magyar közösségek és a kormány sem döntötte el azt a kérdést, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányok tehertétel vagy erőforrás.

Balog szerint ezt el kell dönteni, és arra programot csinálni.

A cigányság ügyében meg kell hozni a döntést, és az iskolarendszernél, amit mi építünk Budapestről, azt kell átgondolni, mit értünk magyar iskolán

– mondta. Hozzátette, hogy azt is el kell dönteni, hogy a közös iskola jó-e, vagy esetleg külön iskola kellene a cigány gyerekeknek, külön rájuk vonatkozó programmal.

A kutatás eredményeinek sorolásánál az is kiderült, hogy míg korábban például az erdélyi magyar fiatalok célországként tekintettek Magyarországra, addig mára ez megváltozott, tranzitország lettünk, Nyugat-Európába mennek inkább.

Balog Zoltán elmondta azt is, hogy nagyon komoly eredménye a kormánynak, hogy a házasságkötés és a gyermekvállalás rossz tendenciáját sikerült megfordítania, és ezt szeretnék kiterjeszteni a határon túli magyar közösségekre is, ezért hoztak többek között olyan döntéseket, hogy az anyasági támogatás minden megszületett magyar gyermek esetén jár, függetlenül attól, hogy milyen országban született.

Majd hozzátette, hogy ha megnézzük, több nagy európai ország első embere is olyan, akinek egy gyermeke sincs, ehhez képest a magyar kormány gyermekátlaga 3 fölött van.

Ha a gyermekvállalási kedv eléri a kormánytagok gyermekvállalási kedvét, akkor a magyar jövőért nem kell aggódni

– mondta.