Ahogy azt írtuk, az Európai Unió Bíróságának a főtanácsnoka, Yves Bot azt javasolta szerdán a magyar és szlovák ügyet vizsgáló bíróknak, hogy utasítsák el Szlovákiának, Lengyelországnak és Magyarországnak a menedékkérőket érintő kötelező ideiglenes áthelyezési mechanizmus elleni kereseteit. „Ez a mechanizmus hatékonyan és arányosan hozzájárul ahhoz, hogy Görögország és Olaszország kezelhesse a 2015 ös migrációs válság következményeit” – írta rövid közleményben a Bíróság.

A luxemburgi testület közölte, hogy úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti. A három országnak egy hónapja van arra, hogy lépéseket tegyenek jogi kötelezettségeik teljesítése érdekében, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat, írja az MTI.

Úgyis mindjárt itt van szeptember 26-a

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára sajtótájékoztatót tartott a kvótaperben kiadott főtanácsnoki indítvány kapcsán. 

Völner elmondta,

sajnos a kormány legrosszabb várásait igazolta be a főtanácsnok által benyújtott indítvány, mintha a Soros-terv részeként felcsatlakozott volna az előtte felszólalókhoz, az Európai Bizottsághoz, Európai Tanácshoz.

Völner szerint ez egy egyértelműen politikai és nem jogi állásfoglalás volt, és a főtanácsnok ezzel akarja elfedni a jogi érveknek a hiányát. A kérdésre, hogy nem gondolja-e, hogy a bíróság döntése meg fog egyezni a főtanácsnok előterjesztésével, mivel a legtöbbször ez történik, Völner azt mondta, bíznak benne, hogy most nem fog ez történni, ahogy az utóbbi időben három esetben is volt példa arra, hogy a bíróság végül a főtanácsnok véleményével szemben hozott döntést.

Völner szerint a 100 oldalas indítványban nagyon sokszor fordul elő a szolidaritás és a rugalmasság, mint érv, és ez azt bizonyítja, hogy jogilag hiányos indítványról van szó. A sürgősség, mint érv pedig szintén nem elfogadható Völner szerint, mert az unió működéséról szóló szabályokban le van fektetve, hogy van sürgősségi eljárás, ahol meg lehet hallgatni a nemzeti parlamenteket.

A jogi álláspontunk változatlan, pozitívan várjuk az ítéletet

– mondta Völner, aki szerint most eldől, hogy az Unió a saját szabályait komolyan veszi-e, és betartja-e azokat. A szolidaritásról szóló VIII. cikkely valóban létezik, de ezt a dublini egyezmény önti jogi keretbe, az ezen való túlterjeszkedés nem a szolidaritásról szól, mondta a fideszes politikus.

A kérdésre, hogy Magyarország be fogja-e tartani a bíróság döntését, Völner azt mondta,

Völner szerint látszik, hogy mivel 160 ezer menekültből 24 ezret fogadtak be az uniós országok, ezért mindenki azt várja, hogy jöjjön szeptember 26, hogy kipipálhassák: ez nem sikerült.

Fenyegetik hazánkat

Az államtitkár nyilatkozatához nagyon hasonló közleményt adott ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ

Felgyorsítják a Soros-terv végrehajtását

címmel.

Eszerint a főtanácsnok és a brüsszeli bizottság is újabb nyomást próbál gyakorolni azokra a tagállamokra, amelyek elutasítják a Soros-tervet és a migránsok betelepítését. A KTK szerint mindez azt jelzi, hogy felgyorsítják a Soros-terv végrehajtását. Szerintük a brüsszeli bizottság annak ellenére fenyegeti hazánkat, hogy még zajlik a kvótaper, mert ránk akarják erőltetni azt.

Az ügyben sajtótájékoztatót tart délután Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese is - meglepő lenne, ha nem hangzana el, hogy Brüsszel Soros tervét hajtja végre.

Mint ismert, az Európát 2015 nyarán sújtó migrációs válságra válaszul az Európai Unió Tanácsa elfogadott egy határozatot, hogy a migránsok tömeges beáramlásának kezeléséhez segítséget nyújtson Olaszországnak és Görögországnak. Ez a határozat előírja, hogy 120 000 embert, akik egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak, két év alatt helyezzenek át ebből a két országból az EU más tagállamaiba.

Szlovákia és Magyarország, amely Csehországhoz és Romániához hasonlóan a Tanácsban leszavazta ezt a határozatot, azt kérték, hogy a Bíróság semmisítse meg ezt a határozatot. Arra hivatkoztak, hogy a Tanács nem tartotta be az eljárásrendet, amikor megszavazták a műveletet, nem volt megfelelő jogalap rá, hogy elfogadják, és hogy 120 000 menedékkérő elosztása nem fogja megoldani a menekültválságot, ezért nincs is rá szükség.