Hatalmas, egészen Brüsszelig elérő port kavart a pár nappal ezelőtt megszavazott lengyel bírósági reform, amelynek lényege, hogy a lengyel kormánypárt simán be tudja ültetni a saját embereit a Legfelsőbb bíróságba. Jelenleg EU-s kötelezettségszegési eljárás is indult Lengyelország ellen, miután a szejm megszavazta az erről szóló törvényjavaslatokat.

Orbán Viktor korábban Tusványoson kijelentette, hogy Lengyelország mellett áll, és tiltakozik az ellen, hogy az Európia Bizottság kívülről beleszóljon ebbe a kérdésbe. Egy most nyilvánosságra került új javaslat alapján azonban úgy tűnik, a magyar kormánynak maga az eljárás is rokonszenves.

A 444 által most nyilvánosságra hozott, Igazságügyi Minisztérium által készített tervezet szerint a magyar kormány is átalakítaná a bírók kiválasztásának rendszerét. Az új rendszer lényege szerint minisztériumi alkalmazottakból, kormánytisztviselőkből csinálnának bírókat.

Több pont jár annak, aki minisztériumból jön

A tervezet szerint a 2018-tól induló új, közigazgatási bíróságokba a bírói gárdát közigazgatási területről érkező személyekkel akarják feltölteni. Ehhez megváltoztatnák a bírói álláspályázatok elbírálásának rendszerét. Jelenleg a bírói pályára készülő jogászok az évek alatt végzett munkájuk alapján pontokat gyűjtenek. Pontokat lehet kapni joggyakorlat után, bírósági fogalmazóként, titkárként végzett munka után, de a szakvizsgán szerzett eredmény is pontot jelent.

Az új javaslat a pontszerzési rendszert úgy alakítaná át, hogy több pont járna azoknak, akik korábban közigazgatási területen dolgoztak. Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenülne azoknak a jogászoknak a helyzete, akik a hagyományos úton terveztek bírói pozícióra pályázni.

Sokszor egy bírói pályára készülő jogász, a pozíció elnyerése előtt, 6-9 évet dolgozik bírósági titkárként. Az új szabályozás szerint viszont egy hatósági jogi előadó ugyanennyi tapasztalattal kétszer annyi pontot kapna, mint a bírósági titkár.

Erre az aránytalanságra a tervezetet véleményező Országos Bírósági Hivatal is felhívta a figyelmet. Szerintük az új pontozás méltatlanul előnyben részesíti a minisztériumból érkezőket, és nincs tekintettel arra a tudásra, amelyet csak az igazságszolgáltatásban dolgozva lehet megszerezni.

„Álláspontunk szerint a KIM rendelet Tervezet szerinti módosítása nem támogatható, az a bírói álláshelyekre vonatkozó pályázati eljárás során adható pontszámok rendszerében több ponton és a kifejtett okok alapján hátrányos helyzetbe hozza a bírákat és a bírósági titkárokat.” - írta az OBH.

A jövőre felálló közigazgatási bíróságok olyan fontos ügyekben döntenek majd, mint a választási, közérdekű adatokkal kapcsolatos ügyek, de ide kerülnek majd az adózással és a közbeszerzésekkel kapcsolatos döntések is. A kormánynak érthetően előnyösebb, ha olyan emberek bírálják el az ügyeket, akik korábban a minisztériumokban dolgoztak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Fidesz hét éve kormányoz, nem zárható ki, hogy főként kormányhoz lojális minisztériumi tisztségviselőkből lehetnek majd az új bírók.

Megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, miért alakítják át a pontozást, miért részesítenék előnyben a minisztériumból érkezőket. Megkerestük az OBH-t is, hogy megismerjük a részletesebb véleményüket a kormányzati tervekről. Amint válaszolnak, beszámolunk róla.

A Fidesz-kormánynak nem ez az első kísérlete a bírósági rendszer átalakítására. Tavaly is próbálkoztak, amikor különbíróságot terveztek létrehozni a hatalom számára kiemelten fontos politikai és gazdasági ügyek elbírálására. A Handó Tünde által vezetett Országos Bírósági Hivatal akkor is tiltakozott ellene, később a kormány visszakozott.

FRISSÍTÉS!

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) fontosnak tartja, hogy a közigazgatási bírói álláshelyekre egyenlő eséllyel pályázhassanak a bíróságokról és a közigazgatásból jelentkezők - reagált Trócsányi László igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár az MTI-nek.

Szerintük az önálló közigazgatási perrend elfogadásával az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a közigazgatási perek jelentősen különböznek a magánjogi perektől, ami a felek eltérő, alá-fölérendeltségi pozíciójában és a bírói testületekre vonatkozó sajátos szakmai követelményekben is megmutatkozik. Azt írták, hogy a legtöbb európai országban - a többi között Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Csehországban - a közigazgatási bíróságok elkülönülnek a rendes bíróságoktól, és a bírák kiválasztásánál elengedhetetlen követelmény a közigazgatási jogi szakismeret.

Az IM fontosnak tartja, hogy közigazgatási bírói álláshelyre egyenlő eséllyel pályázhassanak a bíróságokról és a közigazgatásból jelentkezők, és a pályázatok elbírálásakor elsődleges jelentőségűek legyenek a szakmai követelmények. "A jelenleg hatályos pontozási rendszerben nem kellőképpen elismert a közigazgatásból pályázók közigazgatási szakismerete, valamint olyan kritériumokat is tartalmaz - például részvétel az Országos Bírósági Hivatal (OBH) képzésén, instruktori feladatok ellátása -, amelyeket nem tudnak teljesíteni" - áll a közleményben.

Az IM és az OBH között szakmai egyeztetés folyik a jogszabály módosításáról. A bírósági hivatal is fontosnak tartotta, hogy a közigazgatásban töltött gyakorlati időt kellő hangsúllyal értékelhessék a pontozás során - írták.

Az IM vezetői hangsúlyozták: a leghatározottabban visszautasítják a 444.hu portál "sejtetésekre épülő, mindennemű szakmai megalapozottságot és tárgyi tudást nélkülöző írását", a lengyelországi változtatásokkal való összevetést pedig "a szakmaiatlanság iskolapéldájának" tartják. "A közigazgatásban dolgozók megvádolása politikai elfogultsággal sértő és elfogadhatatlan" - írták. Az IM rendeletének előkészítése az OBH bevonásával folyamatban van, és a jogszabály tartalmát érintő politikai támadások akadályozzák a szakmai munkát; a tárca "a legnagyobb körültekintéssel és felelősséggel jár el a kodifikáció során" - olvasható a közleményben.