Néhány napja jelent meg egy alapos és több témára kiterjedő közvélemény-kutatás, amelyet az amerikai International Republican Institute (IRI) márciusban készített Magyarországon.
A csak nevében republikánus, de pártoktól független szervezetet 1983-ban alapították, a célja, hogy segítse és erősítse a világban zajló demokratikus folyamatokat. A nonprofit szervezet leginkább az amerikai külügyminisztériumtól és az USA fejlesztési ügynökségétől kapott támogatásokból dolgozik. Jelenlegi elnöke John McCain republikánus szenátor.
Bár a kutatás nem a hazai pártpolitikáról szól, érdemes megjegyezni, hogy a szervezet elnökének, John McCainnek elég határozott véleménye van Orbán Viktorról: 2014-ben neofasiszta diktátornak nevezte. Amikor a szenátor 2008-ban Barack Obamával mérkőzött az amerikai elnökségért, azt mondta a magyar kormányfő, hogy szerinte nagyobb esélye van nyerni a republikánusnak, mert ő "a szó legősibb értelmében vett nemzeti hős".
A március elején rögzített, de most megjelent kutatásban arra voltak kíváncsiak, hogy mit gondolnak a magyarok az ország belpolitikai és nemzetközi helyzetéről. Az IRI partnere az Ipszos volt, a felmérés ezer fő személyes megkérdezésével készült.
A kutatás legelső diagramja szerint a magyarok fele úgy látja, hogy általánosságban rossz irányba megy az ország, ezzel szemben 38 százalék véli úgy, hogy jó fele tartunk.
Még lesújtóbb a közvélekedés, ha arról kérdezik az embereket, hogy szerintük jó kilátásai vannak-e a mostani fiatal generációknak Magyarországon:
Nagyjából egyenlő arányban gondolkodnak arról az emberek, hogy jelenleg mire lenne szüksége Magyarországnak. 45 százalék szerint stabilitásra és kontinuitásra, azaz arra, hogy a jelenlegi kormány maradjon hatalmon, 50 százalék viszont változást akar. Utóbbiak közül 39 százalék leváltaná a kormányt, 23 százalék csak a Fideszen belül cserélné le a vezetést, és új arcokat hozna be. Viszonylag sokan (38 százalék) pedig alkotmányos, rendszerszintű változást szeretnének.
Ebben a kérdésben nagyon jelentős az eltérés a korosztályok között. A 18-29 évesek 27 százaléka megelégedne azzal, hogy egy jelenlegi ellenzéki párt kormányozzon, 45 százalék viszont komolyabb, rendszerszintű változást tart szükségesnek. A 60 évnél idősebbek között fordított az arány: 55 százalék csak a kormányt váltaná le, míg 28 százalék az egész rendszert.
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy mit tartanak az emberek a legfontosabb problémának Magyarországon. Az ilyen felméréseknél általában több lehetőség közül választhatnak az interjúalanyok, most viszont maguktól kellett válaszolniuk.
A legtöbben (28 százalék) úgy látják, hogy a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek a legnagyobb probléma, ezt követően jött a korrupció (15 százalék), majd a munkanélküliség (13 százalék). Az, hogy ilyen sokan tartják súlyos problémának a munkanélküliséget, rámutat arra, hogy lehet némi ellentmondás a kormány által büszkén lobogtatott alacsony munkanélküliségi adatok és a valóság között.
A négy legnagyobb problémához képest eltörpül a többi megjelölt terület: a kormány slágertémája, a bevándorlás ellenőrzése csupán 4 százalék szerint jelent komoly gondot. A képet árnyalja, hogy az emberek szerint nem itthon jelent problémát a bevándorlás, hanem Európában. 19 százalék szerint ez a legnagyobb gondja a kontinensnek, 26 százalék szerint pedig a terrorizmus.
Figyelemreméltó válaszok születtek arra is, hogy mi veszélyezteti legnagyobb valószínűséggel az életünket, és a jövőnket. A legtöbben (34 százalék) a gazdasági csődöt, illetve az egészségügyi-társadalombiztosítási rendszer megszűnését tartják leginkább elképzelhető krízisként, de a terrorizmus és a politikai erőszak is sokak szerint (28 százalék) valószínűsíthető.
A több mint két éve tartó kormányzati mantra láthatóan megtette a hatását, mert az emberek majdnem ötöde (19 százalék) reális veszélynek tartja az ország demográfiai összetételének megváltozását. Ennek némiképp ellentmond, hogy csupán 3 százalék fél attól, hogy elveszíti az ország a kultúráját és az eddigi értékrendjét.
A kutatás több kérdése is foglalkozik azzal, hogy a magyarok hová helyezik el magukat a kelet és nyugat tengelyén. Az egyik kérdésnél egy ötös skálán kellett megjelölni, hogy bizonyos területeken Nyugat-Európához vagy Oroszországhoz állunk-e közelebb.
Egészségügy, nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások tekintetében csak 3 százalék gondolta úgy, hogy a magyar rendszer teljesen olyan, mint a nyugat-európai, 16 százalék szerint pedig nagyjából hasonló. Ehhez képest több mint kétszer ennyien látják úgy, hogy teljesen, vagy nagyjából olyan a magyar rendszer, mint az oroszországi. Ugyanilyen arányban (19 százalék) gondolják a magyarok, hogy az általános életszínvonaluk hasonló lenne a nyugatihoz, 37 százalék szerint viszont olyan színvonalon élünk, mint az oroszok.
A morális, valamint a kulturális és intellektuális értékek tekintetében viszont jelentősen több magyar gondolja, hogy Nyugat-Európához hasonlítunk, mint Oroszországhoz. Az is érdekes, hogy a megkérdezettek nagyjából harmada mindegyik témában úgy ítélte meg, hogy
A Kelet vs. Nyugat régóta téma a hazai közéletben, az elmúlt egy évben azonban nagyon felpörgött az erről szóló diskurzus. Tavasszal arról írtunk , hogy a jelek szerint ez lehet a 2018-as választás egyik legmeghatározóbb kérdése is.
Geopolitikai szempontból nem meglepő, hogy az amerikai kutatás azzal is részletesen foglalkozott, hogyan ítélik meg a magyarok Oroszországot. Arra a felvetésre, hogy a Putyinék igyekeznek kialakítani azt a képet, hogy Oroszország a tradicionális európai értékek védelmezője az iszlámmal szemben, a magyarok 49 százaléka azt válaszolta, hogy ez cinizmus, a Kreml politikája csupán a saját érdekeikhez igazodik. 18 százalék viszont helytállónak találta az állítást.
Azoktól, akik szerint Oroszország Európát védi, megkérdezték, hogy milyen együttműködést képzelnek el velük. Legtöbben (35 százalék) azt mondták, hogy elképzelhető Oroszországgal valamilyen szövetség, de nem bíznak Putyinban, óvatosnak kell vele lenni. A csoport 30 százaléka mondta, hogy bár sok dologban nem ért egyet az EU-val, nem gondolja, hogy Oroszországnak bármilyen befolyást kellene gyakorolnia az uniós politikára. A megkérdezettek negyede pedig úgy gondolja, hogy Oroszország szövetségesünk lehet egy olyan EU-val szemben, amely nyomást gyakorol ránk.
Ebben a kutatásban is felmerült, hogy az emberek szerint mely külföldi szereplőkkel kellene szorosabb kapcsolatot kialakítania Magyarországnak. A megkérdezettek jelentős többsége inkább az EU-hoz, Németországhoz, Nagy-Britanniához és Egyesült Államokhoz közeledne, mint Oroszországhoz vagy Kínához. Utóbb két ország elutasítottsága háromszor akkora, mint a nyugati hatalmaké.
A nemzetközi helyzetről szóló témáknál arra is kíváncsiak voltak a kutatók, hogy mit gondolnak a magyarok a határzárról. Kisebb meglepetésre két lehetőség közül 52 százalék azt választotta, hogy rossz ötlet a nemzeti határok lezárása, ugyanis önmagában egy ország sem képes megoldani a problémát. Inkább olyan szervezeteknek, mint az EU és a NATO kellene közösen feltartóztatni a menekülteket és koordinálni a terrorellenes küzdelmet - vélte a szűk többség. (Érdekes, hogy a kutatásban megfogalmazott felvetés is együtt emlegeti a terrorizmust és a migrációt, akár csak a kormány két évvel ezelőtti nemzeti konzultációja.)
Az emberek 48 százaléka viszont azzal értett egyet, hogy a problémát csak úgy lehet rendezni, ha Magyarország lezárja a határait, függetlenül attól, hogy ez milyen hatással lehet az Európai Unióban élők szabad mozgására.
A felmérés a médiafogyasztási szokásokra is kitért, leginkább arra, honnan fogyasztanak az emberek politikai híreket. A lakosság fele kereskedelmi tévékből és rádiókból értesül a politikai hírekről, 27 százalék állami tévékből és rádiókból, 20 százalék online, 3 százalék pedig nyomtatott lapokból. Hogy ki honnan, az elég jelentősen változik generációnként: a 60 év felettieknél csupán 2 százaléka fogyaszt online híreket, a 18-29-es korosztályban ugyanez 41 százalék.
Rossz hír Andy Vajnának, hogy a legtöbben (44 százalék) az RTL Klubot tartják megbízható hírforrásnak, míg a TV2-t csak 25 százalék. Ebben a tekintetben a köztévék megítélése sem túl acélos, az M1/Duna/Duna World a megkérdezettek 28 százalékánál számít a legmegbízhatóbb hírforrásnak.
A hírportálok közül a legtöbben az Origóra esküsznek (12 százalék), második az Index (10 százalék), majd holtversenyben jön a 24.hu és a HVG (6-6 százalék), a sort pedig a 444.hu zárja 4 százalékkal. A Figyelő, a Magyar Idők, a Magyar Nemzet és a Heti Válasz a lakosság 1-1 százalékánál jelent első számú eligazodási pontot.
A kutatásnak csak a legérdekesebb megállapításait emeltük ki, ha valakit érdekel a teljes összefoglaló, az IRI honlapján elolvashatja angolul (57 oldal, pdf).
(Borítókép: Fiatalok a lezárt Szabadság hídon, Budapesten. Fotó: Huszti István/Index)