A magyarok imádnak a Balatonnál nyaralni, vonzó célpont a legnagyobb hazai tó, még egy külföldi nyaralásnál is vonzóbb. És ha már nyaralnak a magyarok, nem akarnak a konyhában rostokolni, a nyaralók óriási többsége, 82 százaléka üdülése idején hajlandó többet fizetni egy vacsoráért, mint otthon. A vendéglátósok ugyan szeretik hangoztatni, hogy a magyaroknak mindegy mit esznek, csak legyen olcsó, de az Index nagy Balaton-kutatása szerint ez nem igaz. Szívesen ennénk egészséges ételeket szép környezetben a strandon, de maradunk a szokásos strandkajáknál, mint a hekk, a lángos, meg a fagylalt. Nagyon sok magyar szeretne balatoni halat a büfékben, de az meg nincs.
A magyarok fele nyaralt az elmúlt öt évben a Balatonon, ebből az következik, hogy a magyarok másik fele meg nem. Főleg a 40 alattiak, az érettségizettek/diplomások, a budapestiek, és a tóhoz közeli régiókban élők a kiváltságosok, akik csobbanhatnak a magyar tengerben, írtuk nagy Balaton-kutatásunk előző cikkében. Ők számtalan program közül válogathatnak a tóparton, de egészen biztos, hogy a strandolás kiemelkedik közülük. Körülbelül fele-fele arányban választják a magyarok a balatoni szabad strandokat, mint a fizetőseket. Utóbbiak esetében a magyarok az 500-700 forintos strandbelépő árat tartják reálisnak, ami egyébként a valóságban a legtöbb helyen éppen ennyi.
A strandon pedig a fürdésen kívül az evés a fő program, legalábbis a magyarok, akik tavaly és idén is nyaralnak a Balatonnál, 45%-ban a közepesnél nagyobb mértékben keresik a gasztronómiai élményeket, a jó ételeket és éttermeket. 28 százalék viszont nem különösebben érdeklődik a különleges ételek, vendéglátóhelyek iránt. Egy ötfokú skálán a gasztronómiai érdeklődés mértéke 3,2 a rendszeresen nyaralók körében, és a Závecz Research-el készített felmérésünk szerint az átlagosnál valamivel nagyobb a fogékonysága a vendéglátás sajátosságaira a harmincas korosztálynak (3,5).
Ez a szokás a társadalom minden rétegében rendkívül elterjedt, még a kevésbé módosak is különleges eseménynek tekintik a nyaralást, ilyenkor a költségesebb étkezéseket is megengedik maguknak. A diplomások még az átlagosnál is nagyobb arányban eltérnek a hétköznapi szokásaiktól (bár anyagi helyzetükből fakadóan ők olyankor is többet költenek vacsorára): 93 százalékuk hajlandó többet költeni étkezésre nyaraláskor. Talán azért is alakult így, mert a Balatonnál rendszeresen nyaralók fele úgy látja, hogy a balatoni vendéglátás színvonala az utóbbi öt évben kifejezetten javult. Jelentős azonban azok aránya is (34%), akik szerint az ég világon semmi nem változott gasztro-fronton a tónál, sőt, 13 százalék szerint a helyzet még rosszabb lett, mint volt.
A felmérés 1000 országos fős reprezentatív mintán, telefonos megkérdezéssel készült 2017 augusztusában, a maximális hibanagyság +/- 3 százalékos. Az Indexen rendszeresen jelennek meg saját közvélemény-kutatások a Závecz Research jóvoltából.
Amikor hazai vendéglátósokkal beszélgetünk, gyakran merül fel az a nézet, hogy a magyarok kifejezetten az olcsó étkezési lehetőségeket keresik, és minden más szempont háttérben van az étel ára után. A felmérésünk szerint ez a strandbüfékre nem igaz: nyaralás alatt igenis hajlandóak többet fizetni a magyarok, ha cserébe jót ehet(né)nek kellemes környezetben.
Mindössze a válaszadók három százaléka mondta, hogy a legfontosabb szempont neki, hogy a büfé olcsó legyen. Az ételek laktatósága sem elsődleges szempont, mindössze 13 százalék jelezte, hogy ez az elvárása egy strandbüfével szemben. Meglepő módon
bár ilyet a lángos-hekk-palacsinta szentháromságban létező büfék többségében egyáltalán nem talál.
Az emberek majdnem húsz százalékának fontos lenne, hogy friss, helyi alapanyagokat használjanak a strandbüfék, bár ennek az esélye tapasztalataink szerint nagyjából nulla. A Balatonnál nyaralók számára szintén nagyon fontos lenne, hogy a büfé környezete vonzó legyen (22 százaléknak) és további tíz százalék elvárja, hogy legyen vele kedves a személyzet.
Ebből is látszik tehát, hogy a nyaralóknak a legkisebb mértékben számít az étel olcsósága, és többségük hajlandó lenne többet fizetni az ételért, ha az egészséges helyi alapanyagokból készül, és kellemes környezetben fogyaszthatja el. Ez már csak azért is érdekes, mert a balatoni büfék a rövid szezonra hivatkozva a büfések eleve magasra lövik be az árakat. És úgy tűnik, a magyarok még ennél is többet fizetnének, ha friss, helyi és egészséges(ebb) lenne az étel.
Adataink szerint nem igaz az a gyakran hangoztatott sztereotípia sem, hogy az emberek csak a klasszikus, megszokott büfé ételeket keresik. Bár a lángos népszerűsége kiemelkedő, a balatoni nyaralók 32 százaléka keresi ezt az ételt. Még ennél is magasabb azon nyaralók aránya, akik kifejezetten keresik a halat a balatoni büfékben, rácáfolva arra sokat hangoztatott elméletre, hogy a magyarok nem szeretik a halat. A válaszadók 53 százaléka halat keres a büfékben, viszont Balatonon jelenleg sajnos balatoni halat (a halászati tilalom miatt) senki nem talál. Jó pár büfé van a tóparton, ahol pult alól, titokban az ismerős büféstől beszerezhetjük a friss balatoni keszeget, de elvétve előforduló gasztronómiai ritkaság.
Pedig az adatokból jól látszik, lenne piaca a balatoni halnak is a strandokon, ennek fényében különösen tragikus, hogy a Balatonnál szinte elérhetetlen a helyi hal. Mint arról nemrégiben írtunk, a balatoni keszeg és süllő nagy része Ukrajnából, Romániából és Kazahsztánból érkezik a magyar tenger partjára, - bár a fogyasztók nagy része abban a hitben él, hogy magyar halat eszik. Nagy a rajongója amúgy a többnyire Argentínából érkező tengeri hekknek is, a válaszadók ötöde kifejezetten ezt a halat keresi a balatoni büfében.
Érdekes, hogy a felmérés szerint a legtöbb ember unja a balatoni büfék kínálatát, a nyaralók ötöde keresi, és szívesen fogyasztana egytálételeket vagy salátákat (11%), amelyek viszont igen ritkásak a büfék kínálatában. A többi, büfékínálatban szereplő étel népszerűsége (palacsinta, hamburger, sült krumpli, hot dog) nagyjából azonos arányú, öt százalék körül mozog. Érdekes, hogy a Magyarországon amúgy kifejezetten népszerű, és valóban nem kifejezetten strandkajának illő főzeléket a nyaralók mindössze két százaléka keresi.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)