Meglehetősen furcsán alakul a felnőtt lakosság idegen nyelvi felzárkóztatására elkülönített uniós pénz elköltése. A 15 milliárd forint első harmada már az előkészületek során el lett költve. Amikor pedig már csak annyi maradt, amiből az egyébként sikeres, 2013-ban indított „A Tudásod a jövőd” programot meg tudták volna ismételni, a jól bevált módszer helyett, egy várhatóan sokkal hatástalanabb modellt dolgozott ki Cseresnyés Péter államtitkár és hivatala.  

A HVG pénteki cikkében világít rá, hogy június végén Cseresnyés utasítására a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal levelet küldött a szakképzési központoknak, ami szerint a nyelvi pályázatokat az Irányító Hatóság a konstrukciók szakmai átalakítása miatt felfüggesztette. A Hudacsek Lászlóné főosztályvezető által jegyzett email viszont tartalmazta az egész levelezést, amiből kiderült, hogy az átalakítás tulajdonképpen már meg is történt, és az új Ginop 6.1.8. program a megmaradt tízmilliárd forinttal tíz nagy multinacionális céget támogat, hogy tanműhelyeket alakítsanak ki. Hozzávetőleges információ, hogy 2013-ban ugyanebből a pénzből 100 ezer ember nyelvi képzését oldották meg. 

A képzésre márpedig óriási szükség van. Az Eurostat 2012-es adatai szerint a magyar lakosság 35 százaléka beszél egy, 13 százaléka pedig legalább két nyelvet, amivel utolsók vagyunk az EU tagállamai között, amivel rosszabbak vagyunk az Egyesült Királyságnál is, ahol anyanyelv a legelterjedtebb közvetítőnyelv, az angol. 

Az Oktatási Hivatal legutóbbi felmérésének eredményei se sokkal vidámabbak, ami miatt Orbán Viktor júniusban kormányhatározatba foglalta, hogy fejleszteni kell az iskolai nyelvoktatás hatékonyságát. Eszerint az Emminek az NGM-mel közösen kell kidolgoznia egy középtávú stratégiát, a 2018-2027-es időszakra.