Módosítja a kormány a nemzetbiztonsági törvényt. Újságírót, képviselőt és egyházi személyt a jövőben csak úgy lehet lehallgatni a törvény tervezete szerint, ha ezt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jóváhagyja. A NAIH ellenőrizhetné a külső engedélyhez kötött adatgyűjtés jogszerűségét is. Magától ez nem jutott volna eszébe a kormánynak, egy elbukott per kellett ennek a kikényszerítésére.
Változik a nemzetbiztonsági törvény, nagyobb kontroll alá kerülnek a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést végző szervek – legalábbis ez olvasható ki egy most közzétett törvényjavaslatból. A törvény több ponton változik, de talán az egyik leglényegesebb, hogy ha a jövőben egy médiamunkásról, egy parlamenti képviselőről vagy egy egyházi személyről akarnak információkat gyűjteni és ehhez külső engedélyhez kötött eszközt használnának fel, akkor erről előzetesen értesíteni kell a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Ennek a szervezetnek a vezetője Péterfalvy Attila, aki éppen nemrég bírálta a Belügyminisztériumot egy, a titkos megfigyeléseket érintő törvényjavaslat miatt.
A külső engedélyhez kötött titkos információszerzés lehet egyébként például a telefonlehallgatás vagy az, ha valakinek a lakásába, irodájába lehallgatót telepítenek. Nem kell külső engedély olyan tevékenységhez, mint például a figyelés, tehát amikor az érintettet követik. A külső engedélyt a miniszter (vagy bíró adja meg), ami persze eddig is lehetőséget adott a visszaélésre: a miniszter a kormány tagja, azaz nem független a kormánytól, miközben a titkosszolgálatokat csak a parlament nemzetbiztonsági bizottsága ellenőrizheti. Csakhogy ez a testület egy gittegylet, érdemben ugyanis semmit nem tudnak tenni a kormánypárti többség miatt - legalábbis ez a tapasztalat.
Az, hogy kiről gyűjthet a titkosszolgálat adatokat, a jövőben is elég tágan értelmezhető. A mostani törvénymódosítás szerint a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést olyan személlyel vagy személyi körrel szemben lehetne alkalmazni, "akivel kapcsolatosan adat merült fel arra nézve, hogy nemzetbiztonsági érdeket sértő tevékenységet folytat vagy tervez folytatni", sőt, azt is megfigyelhetik, aki ilyen személlyel kapcsolatban áll.
Mivel a kormányzat - legalábbis a retorika szintjén - nemzetbiztonsági kockázatnak láttat több olyan civil szervezetet is, amelyek kapcsolatba hozhatóak Soros Györggyel vagy az általa alapított alapítvánnyal, és mivel a titkosszolgálatok feladatát a politika határozza meg, ezért a jogszabály lényegében lehetőséget ad arra, hogy akár ezeket a civileket is jogszerűen megfigyelhessék.
Újságírókat, parlamenti képviselőket és egyházi személyekről tehát a jövőben csak akkor gyűjthetne külső engedélyhez kötött módon adatokat az állam, ha azt a NAIH előzetesen engedélyezteti. Igaz, a törvénytervezetből kiderül az is, hogy bár a NAIH előzetes engedélye szükséges, nem feltétlen kell megvárnia a szerveknek azt. Ha ugyanis az igazságügyért felelős miniszter az engedélyező, akkor a döntését követően 48 órán belül kell megküldenie az erről szóló anyagot a NAIH-nak. Utóbbi szervezetnek 72 órán belül kellene döntenie a kérdésben, és ha úgy ítéli meg, hogy az akció törvénytelen, akkor leállíthatja azt és az addig összegyűjtött adatok törlésére utasíthatja az adott szervet.
Ezen túl pedig aki arról szerez tudományt, hogy valamelyik szerv jogosulatlanul folytatott ellene titkos adatgyűjtést, akkor a NAIH-hoz fordulhat, amelynek 3 hónap áll rendelkezésre, hogy kivizsgálja a panaszt - legalábbis a törvénytervezet szerint. Ha a NAIH kideríti, hogy esetleg törvénytelenül figyeltek meg valakit, akkor nem csak megszüntetheti az akciót (ha az még folyamatban van), de bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést is tehet.
A törvénymódosítás indoklásából kiderül, hogy a titkos megfigyeléssel kapcsolatos jogszabálymódosítás lényegében egy elbukott pernek a következménye.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben hozott, 2016 júniusában jogerőre emelkedett ítélete több vonatkozásban is az Európai Emberi Jogi Egyezményébe ütközőnek minősítette a nemzetbiztonsági törvény titkos információgyűjtéssel kapcsolatos rendelkezéseit. A Szabó és Vissy ügy lényege, hogy az Eötvös Károly Intézet két korábbi munkatársa azért fordult a strasbourgi bírósághoz, mert a TEK pusztán miniszteri engedély alapján, bírói jóváhagyás nélkül folytathatott titkosszolgálati megfigyeléseket.
A törvénytervezet másik fontos része, hogy az Európai Unión vagy Európai Gazdasági Térségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett cég bizonyos magyar vállalkozásokban csak úgy szerezhetne 25 százaléknál nagyobb tulajdonrészt, ha azt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter előzetesen engedélyezte.
A törvény felsorolja, hogy milyen tevékenységet végző cégekre vonatkozik ez. Azokra, amelyek
Az engedélyező miniszter a kérelem alapján megvizsgálja, hogy a befektető tulajdonszerzése sérti-e Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit. Erre 60 napja lenne.
Ezt azzal indokolja a javaslat, hogy az Európai Unió számos tagállama ellenőrzi az EU államain kívülről érkező külföldi befektetéseket bizonyos ágazatokba irányulóan. Az esetek többségében pedig valamely állami szerv előzetes vizsgálata és jóváhagyása szükséges az ilyen ágazatokban a tuladonaszerzéshez. "Indokolt , hogy Magyarországon is kialakuljon a fenti térségekből érkező befektetések, gazdasági tulajdonszerzések nemzetbiztonsági célú vizsgálata, és ezzel összefüggésben az engedélyezési rendszere" - olvasható az indoklásban.
(Borítókép: MTI Fotó: Soós Lajos)