Másodszor is választási ígéret lehet Nógrád megye tornatermeiből és tanuszodáiból. A 2014-ben Balassagyarmatnak, Szécsénynek, Varsánynak, Nézsának és Nagyoroszinak tett kormányzati vállalásból csak egy helyen, Balassagyarmaton látszik valami, ott is hosszas késéssel. 2018-ban biztosan lesz település, ahol annak is örülhetnek, ha a Fidesz egyéni helyéért ismét induló képviselőjelöltje újra felvillantja az ajándék épületek lehetőségét.
A kívülről néhány éve felújított Börzsöny általános iskola ápolt és tágas udvarára régóta várják az 1125 négyzetméteresre megálmodott tornatermet, most ugyanis az év nagy részében a mindennapos testnevelés jegyében be kell érni a 72 négyzetméteres teremmel.
„Az nagyon szegény, aki ígérni sem tud” – legyintett a tornaterem hallatán az iskola egyik régi diákja. A nyugdíjas férfi Nagyoroszi főterén hűsölve bosszankodott, nem messze tőle közmunkások végezték az utolsó simításokat a hatmillió forintból felhúzott 1956-os emlékművön, amit pár nappal később avattak fel. „Az a baj, hogy nem volt rendszerváltás, csak hatalomátmentés. Kommunista ivadékoké a hatalom” – vonta le a váratlan következtetést a tornaterem hiányából az öregúr, ettől még biztosra véve, hogy a Fidesz nyer helyben is.
„Baloldali falu volt, ma már nem ez a helyzet” – ezt már a polgármester mondta az irodájában. Gönczöl József szerint persze a politika nem számít a helyi ügyekben. „Ha egy dolog hasznos, nincs Fidesz meg MSZP, fogjunk össze és csináljuk” – mondta a települést 2010 óta vezető 61 éves helyi politikus. Márpedig hasznos dolog volna több is, a tornaterem Gönczöl szerint nem is az első: a bölcsőde létrehozására és óvodafejlesztésére 150 millió forintot remélve pályáznak újra a nyáron, az előző körben nem jutottak támogatáshoz. Tervben van az iskola fűtésrendszerének átalakítása 10 millió forintból, a cserépkályhákról átállva a vezetékes gázra. De így is sok minden megvalósult: nyílászárókat cseréltek a közintézményeken, napelem került az önkormányzat, az óvoda és az orvosi rendelő tetejére – sorolta a polgármester, aki a tornateremről sem mondott le. „Balla Mihály képviselő úrral is jó a kapcsolatom, bízom abban, amit a politikusok mondanak. A nagypolitika nem mondott nemet, a tervek nem fordultak negatív irányba” – idézte képviselőtől kapott, biztatásként értékelt szavakat. „Továbbra is bízom abban,hogy nem csak ígéret marad a tornacsarnok.”
A tornaterem Gönczöl elképzelései szerint az oktatáson túl a felnőttek sportolási lehetőségein is lendítene, Nagyoroszin túl a környező falvakkal együtt 8 ezer ember számára. 2018-ban Gönczölnek nem kell megmérettetnie magát – az öt évessé tett ciklus miatt csak 2019-ben lesznek az önkormányzati választások –, de nyilván jó lenne konkrétumokkal előállni, ha már 2014-ben a választási szórólapon azt írhatta: „Településünk nyert egy tornacsarnokot”.
20 kilométerrel arrébb Nézsán már kevésbé optimisták, vagy inkább tudomásul vették, hogy nem érdemes számolniuk az új tornateremmel, amiről írásos ígéretet, határozatot egyébként sem kaptak sosem.
„Volt róla szó, a voltunk bent annak idején a Nemzeti Sportközpontokban (NSK), fél évvel később azt mondták, hogy második körösök leszünk. Aztán ott vezetőváltás volt, azóta nem jeleztek, én nem kerestem őket” – mondta Styevó Gábor polgármester.
Igaz, megoldják: a most négy falu 128 diákját egybegyűjtő Mikszáth Kálmán iskolának helyt adó, kívülről nagyon szép, belülről azért felújításra váró Reviczky-kastélyból – amelynek öt hektáros parkja jó időben alkalmas a sportolásra – a gyerekek a száz méterre lévő, 30 éve épült művelődési házba mennek tornaórára. A vizesblokkot, az öltözőket felújították, de a teremre lehetne költeni. Elég nagy volna, de a mindennapi testnevelés miatt mégsem elég, gyakran kettéosztják a termet, hogy beleférjen a napba a tornaóra.
Az öt településhez tartozó, de lényegében csak Nézsa által használt és fenntartott épület felújítására pályáztak is, reményeik szerint kapnak rá pénzt. „Fontos lenne, talán a választáskor is szempont lenne, de a szülők nem kérdezik tőlem folyamatosan, mikor lesz már új tornaterem” – mondta az iskola igazgatója, megjegyezve, hogy a faluban azért talán jobban várják a csatornázást, ami a környékből egyedül itt nem valósult meg.
Sztankóné Steflik Éva szerint egyébként az iskola szerencsés, ugyanis nem a Klikkhez tartozik. Három év központosított irányítás után ugyanis átvette a település nemzetiségi önkormányzata. Más önkormányzat ha akarná sem tehetné, a nemzetiségi viszont igen, amely a környéken élő szlovák nemzetiségűeknek köszönhetően létezik.
Így legalább helyben vannak azok, akiknek dönteniük kell a napi dolgokról – mondta az igazgató. Igaz, a polgármester szerint viszont épp ez is lehetett az oka, hogy kikerültek a szóban megígért tornatermek programjából, az ugyanis csak a Klik által fenntartott iskolákra vonatkozik.
Ez Nézsa esetében lehetséges, Nagyoroszi esetében már nem elég magyarázat arra, hogy – az ottani polgármester optimizmusával ellentétben – kiestek a programból: legalábbis az NSK honlapján nincs szó a két településről, és a június elején kiadott kormányhatározat sem tesz róluk említést a beígért tornatermek és tanuszodák kapcsán.
Nógrád megye egykori megyeszékhelyén – így történelmileg Salgótarjánra kissé neheztelő – Balassagyarmaton tanuszodát várnak. A 16 ezres városban egyelőre csak strand van. „Építik, aztán egy kis részt lebontanak, aztán tovább építik, fene se tudja, mi lesz belőle. Pedig már jó lenne, főleg télen” – mondta az építkezés tövében lévő biciklipályán tekerő srác. A terep egyik oldalát egy sehonnan sehová sem vezető, semmin át nem ívelő híd zárja le. Egykor az Ipoly folyt el alatta, de a hatvanas évekbeli szabályozáskor a meder északabbra került, együtt a határral. Az akkori észrevétlen határrevízióval 20 hektár területet kapott Magyarország Csehszlovákiától, itt lesz az új tanuszoda, a közbeszerzésen vállalt 2017 február helyett fél évvel később, idén augusztus végére szólt a módosított befejezési időpont. Ez az építést ismerők szerint tavasszal még reálisnak tűnt, most már kevésbé, így pár hónapos újabb csúszás valószínű. „Kínos volna, ha nem épülne meg” – mondta a tanuszodáról az alpolgármester.
Csach Gábor szerint azonban a programnak megfelelően mindenütt azonos paraméterekkel, 15-ször 25 méteres medencével ellátott uszoda – amely iskolaidőben 8 és 17 óra között csak oktatási célra lesz használható, ezen az idősávon kívül jöhet majd bárki – ha kicsit később is, de végül csak el fog készülni. Az építésért nem a város felel, a kivitelező céget sem neki kellett kiválasztania az öt pályázó közül. A tulajdonos is az NSK lesz, így a fenntartási költségek sem a várost fogják terhelni – a város a telek tulajdonjogát is átruházta az NSK-ra – igaz, a bevételek sem Balassagyarmatra fognak befolyni. Ez azonban még mindig kedvezőbb a városnak, mint ha saját fenntartásban kellene működtetnie, hiszen ez nem profittal kecsegtető vállalkozás, de ez nem is célja az NSK-nak.
A tanuszodák építése a tervezettnél lassabban halad, a 24-ből Csengeren adtak át egyet májusban, további kilencet a tervek szerint a nyár folyamán fejeznek be, a többi 15-20 százalékos készültségnél tart.
Balassagyarmaton több-kevésbé belátható közelségbe került a tanuszoda, de az első csúszáskor – tavaly áprilisban – a város egy újabb ígéretet kapott: egy kézilabda sportcsarnok is felépülhet.
A ráígérés Szécsényben sem maradt el, azzal a különbséggel, hogy ott az eredetileg megígért tornacsarnokhoz még egy kapavágás sem történt. Az érintett II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolát nem halmozták el a részletekkel, így nem tudni, mikor lesz valami a tornateremből, ami elsősorban nem is a tornateremmel rendelkező iskolának, mint az ezt nélkülöző, szomszédos Lipthay Béla Mezőgazdasági iskolának lenne hasznára. A hatezres város – Nézsával és Nagyoroszival ellentétben – benne van abban a júniusi kormányhatározatban, amely több tucat településnek ígér tornacsarnokot vagy uszodát, igaz, Szécsény csak az utóbbi révén van a listán, a tornateremről ebben nincsen szó. De azt sem közölte senki Szécsénnyel, hogy az nem épülne fel.
Tavaly nyáron azt mondták, idén tavasszal indul a munka, most talán ősszel, de nem tudjuk – mondta az iskola igazgatóhelyettese, Juscsákné Kovács Judit, feltételezve, hogy a tanuszoda élvez elsőbbséget, amire tényleg szükség volna a járásban. Ráadásul az iskola tornatermét is tehermentesítené, mert a mindennapos testnevelés keretében az úszás is megvalósítható helyben – most a 40 kilométerre lévő Bátonyterenyébe, korábban a 30 kilométerre fekvő Salgótarjánba mentek medencéért – és nem kéne egyszerre több osztály között megosztani a tornatermet sem. A tanuszoda helyének kiválasztásában az NSK egyeztet a szécsényi önkormányzattal – mondta Harikné Havasi Beáta alpolgármester.
Hasonlóképp járt Szécsénytől néhány alig öt kilométerre Varsány. A település iskolája is ígéretet kapott a tornateremre 2014-ben, ám egyelőre ott sem valósult meg. Pedig Vígh László kormánybiztos Varsány polgármestere szerint valóban nagyon lelkes volt, együttműködő, de miután nem maradt meg a beosztásában, a program körül csend lett. „Megjelent egy hír arról, hogy nem halad a tornatermek építése. Az elkövetkező napokban nyilatkozott az államtitkár asszony, miszerint rövidesen indul az építkezés. De sajnos ismét nem történt semmi” – idézte fel Kanyó Judit. Az 1600 fős település nincsen benne a Balla Mihály által is ismertetett – ezúttal már kormányhatározatba is foglalt – tanuszoda- és tornaterem-építési programban, de mégis több eséllyel lehet belőle valami, mint Nagyorosziban vagy Nézsán.
Igaz, már nem a Nemzeti Sporthivatal – illetve az azóta Nemzeti Sportközpontnak átnevezett, az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó intézmény – által három éve beígért program révén: a varsányi általános iskola központi tankerületi iskola lesz – miután az egyházi iskolának is helyt adó szécsényi önkormányzat valamiért nem látott benne fantáziát, hogy a megkapja ezt a státuszt a településén lévő állami iskola – amelynek gimnáziumát is alaposan megcsonkította a szakgimnáziumok létrehozását erőltető, 2015-ös szakképzési törvény.
Ennek köszönhetően a varsányi iskola teljes átalakításon esik át, nem csak tornaterme lesz, de az épület további tantermekkel bővül. Szóbeli ígéret szerint mindez 2018 szeptemberére megvalósul, de a polgármester az időpontokat óvatos mértéktartással fogadja.
„A tankerülettel és az iskola vezetésével közösen kezdtük el a tervezést. Szeretnénk ha a palóc építészeti stílus jegyei megjelennének a épületen” – mondta a polgármester, megjegyezve, hogy az építészeti tájképpel kapcsolatos kérésüket rugalmasan fogadták, ahogyan még a korábbi – végül fel nem épült – tornaterem tervezése idején is. Hogy az akkori program elhalt, nem csökkenti a jelenlegi tervek esélyét. „Ez, most egy teljesen új konstrukció. A kormány támogatja a központi kerületi iskolák létrejöttét” – bizakodott a polgármester, aki szerint a most 120 gyereknek helyt adó iskola esélyei most nagyon jók.
Még akkor is, ha így másodszor lesz választási ígéret a tornateremből.
Borítókép: a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium tornaterme. Fotó: Ajpek Orsi.