A külföldön dolgozó magyarok várhatóan januártól kérhetik felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, hogy részt vehessenek a 2018-as választásokon, derül ki a Magyar Nemzet cikkéből.

Az országgyűlési képviselők választását az alaptörvény szerint áprilisban vagy májusban kell megtartani.  A választás jó eséllyel április 8-án lesz majd, az ennél korábbi időpontra, április elsejére esik ugyanis húsvét. A regisztráció az ezt megelőző 70–90 nap között lehetséges, azaz  január 8. és március 18. között.

Miközben a magyarországi lakcímű és itthon is szavazó választópolgárok automatikusan bekerülnek a névjegyzékbe, és így szavazhatnak is, a külföldön dolgozó magyarok csak akkor vehetnek részt a választáson, ha előzetesen kérik a nyilvántartásba vételüket. Ők csak személyesen a külképviseleteken szavazhatnak, amihez nemritkán többórás utazást kell vállalniuk.  

2014-ben a parlamenti választáson 24 119-en szavaztak így, tavaly októberben a népszavazáson pedig kevesebb mint tízezren, miközben egy 2014-es KSH-tanulmány szerint akkor 330 ezer magyar élt Európában. 

A tartósan vagy ideiglenesen külföldön dolgozó magyarokkal szemben a határon túli magyarok regisztrációja a választás előtti 15. napig folyamatos, és  tíz évig maradnak a listán (sokszor haláluk után is érvényes szavazókként) . Közülük  a Nemzeti Választási Iroda friss adatai szerint jelenleg 293 524-en szerepelnek a választási névjegyzékben, de már  355 ezer kérelem érkezett be.  A kormány nemrég kampányt is indított azért, hogy lehetőleg minél többen regisztráljanak közülük már most, írja a Magyar Nemzet. 

A határon túli magyarok  mintegy 95 százalékban a Fideszt támogatják. Becslések szerint  két-három parlamenti mandátum sorsát dönthetik el 2018-ban, ami szoros eredménynél döntő lehet. A másik csoport, a külföldön szavazók pártpreferenciáiról nehezebb képet kapni, mert szavazataikat  a lakcímük szerinti egyéni körzet listás és egyéni szavazataihoz keverik.  A 2014-es EP-választáson  az egész ország egy választókerület volt, a Fidesz ebben a csoportban is nyert 45 százalékkal, az Együtt–PM 17, az LMP 15, a Jobbik 12, a DK 5, az MSZP pedig 4 százalékot ért el.