Mikor utoljára ültem jetskin, még tilos volt a Dunán használni őket, legalábbis a folyó belvárosi szakaszán. Ezen a nyáron viszont szinte naponta megjelent egy-két jetskis a Margitsziget körül, a Parlament előtt, szóval a Lánchíd és a Margit híd között. Elég feltűnő jelenség volt, ahogy kerülgették a lassú BKV-hajókat, ugrattak a hullámokon.

Mivel nem úgy tűnt, hogy illegálisan száguldoznak a vízen, gondoltam, megkeresem a Dunai Vízirendészetet, mi változott az elmúlt tíz évben. Sajnos a rendőrségi sajtóügyelet egy hét eltelte után is csak jogszabályi helyek halmazát küldte el válaszként, valamint azt, hogy nem illetékesek, és egyébként se tudják, ezért kérdéseimmel a budapesti kormányhivatalhoz fordultam mint hajózási hatósághoz.

A kormányhivatal gyors válaszából kiderült, hogy igen, lehet hivatalosan is jetskizni a Duna belvárosi szakaszán. Ugyanis az a 4,0 méternél hosszabb motoros vízi sporteszköz, amit az Európai Unióban elismert szervezet vagy osztályozó társaság egy úgynevezett gyártmánytanúsítási eljárás során motoros kishajónak minősített, a minősítést követő üzembe helyezési vizsgálat és lajstromba vételi eljárás után mint motoros kisgéphajó üzemeltethető.

A hivatal szerint jelenleg hozzávetőlegesen 100-120 darab ilyen, kisgéphajónak minősített motoros vízi sporteszköz van országszerte a hajózási hatóság nyilvántartásában. Ezek a jetskik a vízi közlekedés rendjéről szóló rendelet hajózási szabályzatában foglaltak szerint közlekedhetnek. 

Hogy mekkora sebességgel? A Duna budapesti szakaszának közlekedési rendjét egy másik hirdetmény is szabályozza, azonban ezen előírások általános érvényű sebességkorlátozást nem tartalmaznak. Azaz, annyival, ami a csövön kifér. Ez egy erősebb jetski esetében akár 110-120 km/óra, amivel simán előzhető egy, a rakparton 70 km/óra legnagyobb megengedett sebességgel haladó autó.

Persze a szabályozásban benne van, hogy a hajónak mindenkor biztonságos sebességgel kell haladnia, sőt, a hajó vezetőjének külön rendelkezés hiányában is meg kell tennie a kötelező gondosságból és a bevált szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi elővigyázatossági intézkedést.

De ha ennyi jetski használhatja a Dunát, akkor miért nincs jóval több belőlük? Erre a kérdésre Major Sándor, a Jet Power Hungary ügyvezetője adta meg a választ: mert átlagos vezetői tudással a Duna veszélyes. Becslése szerint egyébként nem 100-120 kishajónak levizsgázott jetski van az országban, hanem körülbelül 500. Csak idén 50 darabot vizsgáztattak le. Ennek a 80 százaléka nem megy a Duna közelébe, hanem inkább biztonságos bányatavakon hajózgat, esetleg lemennek vele az Adriára.

Az egyébként 3,5 méter hosszú jetskiket úgy teszik alkalmassá (4 méter hosszúvá), hogy az elejére és a végére felszerelnek egy-egy hosszabbító idomot. Emellett be kell szerezni a (hangra, emissziós értékekre, stb vonatkozó) uniós minősítést, és a hazai papírokat, aminek az ára meghaladhatja a 450 ezer forintot is. Ha hozzávesszük, hogy egy jetski 3,5-6 millió forintba kerül, valamint a vezetéséhez szükséges kisgéphajóvezetői jogosítvány is több százezer forint, akkor már nem is olyan fura, hogy nincs jetski-invázió a Dunán.

Major Sándor szerint azonban a jetskisek száma növekedhet, mert Svédországban megnyertek nemrég egy precedensértékű pert, amelynek ítéletében kimondták, hogy a kisebb, nem kishajóra levizsgáztatott jetskik is egyenjogú tagjai a vízi közlekedésnek.

És hogy milyen egy jetskit vezetni? Erről olvashatnak tíz évvel ezelőtti tesztünkben, ami a Totalbike magazinban jelent meg.

(Borítókép: Jetski a Margitszigetnél. Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)