A vasárnapi időközi polgármester-választáson kiköszörülheti a csorbát a Fidesz, amely három éve csúnyán kikapott Süli Jánostól. A jelenleg már miniszterré vált előző polgármester és szervezete simán legyőzte a fideszeseket. Az atomerőmű szakemberével kibékült a kormánypárt, amely visszaszerezheti a várost néhány hónappal azelőtt, hogy megkezdődne a tízmilliárd eurós orosz hitelből finanszírozott Paks II építése.
Kevés helyen kapott akkora gyomrost a Fidesz, mint a 2014-es önkormányzati választásokon Pakson. Süli János akkor nemcsak a polgármesteri posztot nyerte el a kormánypárt jelöltjével szemben, de jelöltjei besöpörték mind a nyolc egyéni képviselői helyet is.
Ahhoz, hogy az ország legnagyobb volumenű beruházásának helyszínén kiköszörülhesse a csorbát a Fidesz, ki kellett békülnie a város polgármesterével, aki tárca nélküli miniszteri posztot kapott a paksi atomerőmű jövőre induló orosz bővítésének felelőseként, így májusban távozott a város éléről.
Vasárnap emiatt polgármestert választanak Pakson. A négy jelöltből nagy valószínűséggel a Fidesz jelöltje, a várost alpolgármesterként, Süli lemondása óta gyakorlatilag első embereként vezető Szabó Péter lesz a befutó. Pár hónappal ezelőtt, egy időközi választáson legalábbis könnyen sikerült győznie.
Az atomvárosban népszerű Süli pedig eredetileg nem állt rosszban a Fidesszel: az atomerőműben évtizedeket lehúzott szakember még a Bajnai-kormány idején a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója lett, és állítólag ígéretet kapott Orbán Viktortól arra is, hogy ez így marad a Fidesz akkor már borítékolható választási győzelme után is. Ennek ellenére fél évvel a parlamenti választások után már csak vezérigazgató-helyettes volt, és egy évvel később, hivatalosan, önként távozott a cégtől. Valójában azonban nagyon megsértődhetett.
2014-ben már a Fidesz jelöltjével, a szekszárdi születésű világbajnok, olimpiai bronzérmes kenus Kozmann Györggyel szemben indult a polgármesteri posztért, és nagyot nyert: a választók 78 százaléka támogatta. (Kozmann listán akkor képviselő lett, így kapott csak helyet a Fidesz a paksi önkormányzatban.)
Szerintem csak az motiválta, hogy megmutassa Pakson ő megkerülhetetlen, a Fidesz sem tud nélküle lépni.
Ha tényleg így volt, hát, nemes bosszút állt” – mondta egy helyi férfi, aki szerint Süli tényleg nagyon népszerű, „sokan úgy vannak vele, hogy amit mond, az szent.”
A 20 ezres Pakson járva az ember észre sem veszi, hogy polgármester-választás előtt áll. Az utcákon sehol egy plakát, se kormánypárti, sem ellenzéki.
A Fidesz persze nem tétlenkedett, szerdán maga Lázár János látogatott el a Tolna megyei városba, hogy lényegében kampányba forduló lakossági fórumot tartson Süli Jánossal és a polgármesterjelölttel, Szabó Pétert támogatva.
Az utcákon egyedül a Nemzeti Zöld Koalíció nevű formáció Komárom megyéből bejelentkezett jelöltjének kampánymegmozdulásának nyomaira bukkantunk csütörtökön. Medveczki Zoltán három támogatója osztogatott nemzeti színű zászlót a Gagarin utca közelében, és kihangosítva mondták el a legfontosabb követelést, amely szerint a városnak kórházra van szüksége.
„Mi egyébként a pártokrácia ellen vagyunk, de fontosnak tartjuk, hogy legyen zöld polgármestere Paksnak” – mondta a jogász végzettségű Bene Gábor. A szocializmus alatt is ellenzéki érzelmű, de rendszerváltásban is csalódott 65 éves nyugdíjas nemzeti díszítésű szalmakalapban, hozzá passzoló pólóban hosszas, szabatosan megfogalmazott történelmi fejtegetéssel jutott el a bankokráciától, a történelmi alkotmányosságért folyó évszázados küzdelemtől addig, hogy Medveczki hasznos lenne a városnak, jó, hogy nem paksi, mert így nincs benne a helyi maffiában.
"Sem az országosban” – fűzte hozzá gyorsan a zászlóosztás miatt a mikrofontól odébblépő, a következő hetekben városfejlesztésből doktori disszertációjának megvédésére készülő Pusztai-Tóth Erzsébet, aki azt is elmondta, zöldként mindenképp hasznosnak tartja az atomerőművet.
A kampány hiánya önmagában nem lenne furcsa egy vidéki város időközi polgármesteri választásán, az azonban elsőre meglepőnek tűnik, hogy mennyire nincs szó az ország legnagyobb projektjéről, a 10 milliárd eurós orosz hitelből, a Roszatom által megépítendő Paks II-ről.
Másodszorra már nem olyan furcsa: azért nincs értelme állást foglalni a meglévő atomerőműről, és a két új blokkról, mert azzal mindenki egyetért. Ez tette várossá az ötven éve még csak dunamenti falut, ez a legnagyobb, ráadásul jó fizetéseket biztosító munkaadó, ezért jött ide a város számottevő részét adó műszaki értelmiségi, így ellene érvelni felesleges lenne, mellette kiállni meg annyira triviális, hogy kár a szócséplésért.
Az MSZP is támogatta az atomerőmű bővítését, erről már 2009-ben szavazott a parlament – tette világossá a párt támogatását élvező független jelölt. Mezősi Árpád szerint világos, hogy az ország energiahálózatának szüksége van egy alaperőműre, amit csak az atomenergia tud megbízhatóan biztosítani. Különben is, a beruházás nem az önkormányzaté, egy polgármesternek abba nincs beleszólása, egyébként is sok infrastrukturális fejlődést hoz a városnak, felépül az új híd a Dunán – bár Mezősi szerint annak megépítése már biztosan csúszik. A kifogása a Paks II-vel csak az, hogy
Ez utóbbival egyébként több megkérdezett helyinek is baja volt, bár ezt többnyire felülírták azzal, hogy ha mutyi van, az máshol is előfurdul a világban és különben is, fontosabb, hogy az erőmű tényleg megmaradjon.
A magát korábban már önkormányzati képviselőként is kipróbáló általános iskolai tanító szerint nem reménytelen vállalkozás a Fidesz jelöltjével szemben indulni és ezt épp Süli 2014-es győzelme mutatta meg. Akkor is érvényes volt a Fidesz részéről, hogy jobban járnak a városok, ha a kormánypárt támogatását élvező vezetőjük van, mégis felülírta ezt egy helyi erős ember népszerűsége.
„Akkor is fenyegetőzött a Fidesz, hogy nem lesz pénz, de Süli és Heringes Anita közreműködésével minden pénz megjött, amely a városnak járt” dicsérte meg egyszerre a Fidesz legújabb miniszterét és az MSZP helyi illetőségű parlamenti képviselőjét Mezősi.
Ráadásul tavaly már meg is küzdött Szabó Péterrel, aki egy időközi választáson kapott helyet az önkormányzati testületben. „Ő 47, én 38 százalékot szereztem, akkor az MSZP jelöltjeként, egy olyan körzetben, ahol korábban a szocialisták sosem jutottak 8 százalék fölé” – adott biztató értelmezést a vereségnek Mezősi, aki MSZP-s kötődései ellenére azért indul függetlenként, mert ezzel „jelzést küld a választók felé, hogy neki nem lehet leszólni a pártközpontból.”
A Szabó Péter melletti kampányfórum Lázár részvételével azért jelezte, hogy a győzelem nagyon fontos a Fidesznek. „Legfeljebb az a kérdés, mennyien jönnek el szavazni, de szerintem biztosan nyer. De a fórumról kifele jövet volt olyan érzésem, hogy túlságosan nyomták Szabót, a kevesebb több lett volna” – mondta a lakossági fórum egyik résztvevője. Szabó – aki nem reagált önkormányzaton keresztül küldött megkeresésünkre – és Mezősi mellett még két, a helyiek szerint a futottak még kategóriában lévő jelölt indul a posztért: a munkáspárti Kerezsi László, aki szintén Paks nagy lehetőségeként tekint az atomerőmű bővítésére és a már említett Medveczki László.
„Paks II. egy diktátum, bárki lett volna hatalmon, azt az oroszok rávették volna a megépítésére” – mondta az ország legbecsületesebb politikusaként bemutatkozó erdész-gomba szakellenőr-természetgyógyász-életreformer-zöld-pacifista. Nincs kétsége afelől, hogy „a Fideszt pénzpórázon tartva fojtogatja a világot átfogó háttérhatalom, az atomlobbi, amely kényszerítő eszközök szövevényével veszik körbe a politikai szervezeteket”.
Mindezek ellenére nem ellenzi a biztonságos atomerőmű megőrzését, bővítését, bár a megújuló energia használatát szimpatikusabbnak tartaná. Medveczki a nemzeti gondolkodásúakat és a zöld gondolkodásúakra számít az ennek megfelelően Nemzeti Zöld Koalíció nevű, magát először megmérettető pártban, amely valójában még nem ezen a néven fut: hivatalosan ő egy bizonyos Magyar Környezetvédők Pártja jelöltje.
Medveczki nem csak a zöld atom támogatójaként tűnik újítónak, de a újraértelmezte a pacifizmust is: ennek jegyében rakétaelhárító rendszert telepítene az atomerőmű közelébe. Sajnos még nincs, mert „mi magyarok olyanok vagyunk, hogy csak amikor a tatár, meg a török már a nyakunkon van, akkor kapálózunk.” Jó lenne ezúttal előre gondolkodni.
Borítókép: Hegedűs Márk.