Már csak politikai döntés kell ahhoz, hogy nyilvánosságra lehessen hozni a Gyurcsány-kormány idején a polgári titkosszolgálatokat alapjaiban megrázó orosz hírszerzési akció részleteit, értesült a Magyar Idők a döntéshozókhoz közel álló körökből. Ebben önmagában nincs újdonság, mivel azt, hogy egy titkosszolgálati ügy részletei nyilvánosak legyenek-e vagy sem, mindig az éppen kormányon lévő politikai vezetés dönti el. Ami miatt mégis érdekes ez a hír, hogy ha helytálló az egyébként kormányközeli Magyar Idők értesülése, akkor simán lehet, hogy az Orbán-kormány éppen a kampányban oldja fel az akták titkosítását, ezzel odaszúrva az MSZP-nek és a DK-nak, hiszen ez utóbbit vezeti Gyurcsány Ferenc. Ez egyébként nem lenne példátlan lépés, hasonlóan történt a Porik-Laborcz-találkozó nyilvánosságra hozatalánál.

Ráadásul a Fidesz ezzel a húzással semlegesíthetné az őt ért oroszos vádakat, ami a leghevesebben éppen Gyurcsány irányából jött, ráadásul úgy, hogy annak se füle, se farka nem volt: a DK elnöke úgy állította, illetve sejtette, hogy Orbánt az oroszok zsarolják, hogy erre semmilyen bizonyítékot nem adott. Márpedig az a botrány, ami a Gyurcsány-kormány idején érintette a polgári titkosszolgálatot, nagyon is az oroszokhoz (vagy bolgárokhoz) volt köthető. Az ügyet 2040-ig titkosították. Eddig annyi derült ki a sajtóban, hogy Galambos Lajos főigazgató hivatali ideje alatt bolgár szakembereknek álcázott orosz specialisták érkeztek az országba, hogy átvilágítsák az NBH munkatársait. Ennek célja az volt, hogy kiderítsék ki szivárogtat ki titkokat az akkor ellenzéki Fidesznek. 

A Katonai Ügyészség eredetileg Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor időközben lefokozott dandártábornokot kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát pedig államellenes bűncselekményekkel vádolta meg 2011-ben.

A Magyar Idők azt írja, hogy a kémkedési ügy titkos minősítését már felülvizsgálta a titokgazda, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ)- A  lap szerint az NVSZ emberei kizárólag olyan információk minősítésén változtattak, amelyek nem veszélyeztetik a belügyminiszter felügyelete alatt álló polgári titkosszolgálatok működését, illetve nem számítanak személyes adatnak. A Magyar Idők szerint rengeteg dolog nem lesz nyilvános, de az ügy lényegét nyilvánosságra lehetne hozni, ehhez már csak a politikai akarat kell.