Polt Péter legfőbb ügyész hivatalában fogadta az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának (CONT) delegációját, amelynek tagjai előtt egyértelművé tette, hogy "a magyar ügyészség elkötelezett az európai uniós támogatásokkal összefüggően érkezett ajánlások és jelzések kivizsgálása érdekében" – írta közleményében a Legfőbb Ügyészség. Az MTI beszámolója szerint „a legfőbb ügyész és a CONT elnöke, Ingeborg Grässle vezette delegáció hétfői megbeszélésén a felek áttekintették az uniós támogatásokkal kapcsolatos ügyészi tevékenységet, egyes konkrét ügyeket, a magyar ügyészségnek az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és az uniós ügyészségi együttműködési szervezettel (Eurojust) ápolt kapcsolatát, az Európai Ügyészség kérdését, továbbá a korrupciós bűncselekmények alakulását.”

Az ügyészség az említett közleményben kiváló és folyamatos munkakapcsolatról ír önmaga és az OLAF-fal kapcsolatban, amit szerintük "korábban Giovanni Kesler OLAF-főigazgató is megerősített".

Az ügyészség szerint – „szemben egyes politikusok mai napig téves kijelentéseivel”:

• minden olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással vagy jelzéssel fordult a Legfőbb Ügyészséghez, az ügyészség elrendelte a nyomozást,
• illetve ha már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.
• Az OLAF eddigi 33 ajánlása és négy jelzése nyomán indult nyomozások eredményeként a mai napig összesen hét ügyben emelt vádat az ügyészség.
• Ezen túlmenően az OLAF egy 2011-es zárójelentése nyomán lefolytatott nyomozás eredményeként ugyancsak vádat emelt az ügyészség.
• Így – a teljes időszakot tekintve – az eddigi összesen nyolc vádemelés nyomán eddig két elmarasztaló ítéletet hozott a bíróság.
• További hat ügyben még nem született ítélet, hét ügy megszüntetéssel zárult.
• Az összes többi ügyben jelenleg is folyamatban van a nyomozás – olvasható a közleményben.

Jávor Benedek, aki maga is részt vett a delegációban, az ügyészséggel való találkozóról az Indexnek annyi kiegészítést hozzáfűzött, hogy kétségtelen, minden esetben eljárás indult, de ezek jó részénél semmilyen következménye nem lett a nyomozásnak, az ügyeket bűncselekmény hiányában lezárták, így például a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak számos településen a közművilágítást végző cégével kapcsolatban, vagy éppen a Rogán Antal vezette belvárosi önkormányzat Budapest Szíve Program költéseivel kapcsolatban, ahol bár az ügyész szerint voltak szabálytalanságok, de nem eredményeztek senkinek veszteséget.

Az ügyészség közleménye külön és kizárólagosan a 4-es metróval kapcsolatban folyó két nyomozást említi: „az Alstom metrókocsik beszerzésével kapcsolatos eljárásban eddig két gyanúsítottat hallgatott ki a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozásban a közeljövőben – a brit hatóságokkal való közvetlen együttműködésnek is köszönhetően – további érdemi eredmények várhatók. A 4-es metró szerződéseivel kapcsolatos rendőrségi nyomozás ezzel párhuzamosan ugyancsak nagy erőkkel folyik.”

A közlemény említi az EU által szorgalmazott, kormányoktól függetlenül működő központi ügyészséggel kapcsolatos magyar álláspontot, eszerint Magyarország kifejezetten aktív szereplője az Eurojuston belüli munkának, illetve a szervezet által koordinált és finanszírozott közös nemzetközi nyomozócsoportoknak. Arra viszont nem térnek ki, hogy Magyarország a lengyel, a holland és a svéd kormánnyal együttesen kihátrált ebből a kezdeményezésből.