„Egy csendes imát mondjunk el a mostani kancellár mandátumának meghosszabbítása érdekében, mert a rendelkezésre álló lehetőségek közül magyar szempontból ez az érdekünk” – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A kormányfő szerint nyilván érdemesebb „amellett letennünk a voksunk”, aki „barátságosabban beszél a magyarokkal” – mondta a szerinte a magyarokról tiszteletlenül beszélő szociáldemokratákra utalva.
Eközben közvetve törvénysértéssel vádolta meg a német kancellárt. Merkel nevét ugyan nem mondta, ki, de egy kérdés kapcsán megjegyezte: aki arról beszél, hogy forrásokat kellene megvonni az országtól, mert például a migrációs kérdésben nem ért egyet, az jogsértést követ el. „Törvénytelen minden olyan mondat, amely csak arra utal, hogy összekötne össze nem tartozó dolgokat" – mondta Orbán, megjegyezve, hogy nincs olyan, hogy EU-s pénz.
„ Magyar vagy európai pénz, én nem ismerem ezt a különbségtételt. Ez mind a mi pénzünk. Az EU-tól nem ajndékot kapunk. Fizetünk a költségvetésbe, kinyitottuk a határainkat, olyan lehetőséget kaptak, a nyugati vállalatok, amelyeket egyébként nem kaptak volna meg. Az a magyarok pénze, mindegy hogy honnan indul, Budapestről vagy Brüsszelből.”
Orbán ezzel válaszolt arra is, felesleges arról beszélni, hogy a Magyar Városok Program EU-s vagy hazai forrásból működik. Egyúttal elmondta azt is, mit vár Kósa Lajostól, aki tárca nélküli miniszterként a programért felel: össze kell fognia a szétaprózott feladatokat.
„Én falusi gyerek vagyok. A falusi emberek óriási erőtartalékát jelentik Magyarországnak.” Orbán szerint a falusias Magyarország – amelynek 3200 településéből csaknem háromezer falu – úgy tudja „a falusi világban föllelhető mélymagyar energiákat mozgósítani”, ha biztosítja, hogy elérhető közelségben fejlődő, prosperáló városok vannak – erre szolgál a Modern Városok Porgram.
Mi az Soros-terv? Próbáltuk megfejteni egy szakértővel, de ön a hitelesebb forrás
– kérdezte a műsorvezető.
„Magam is használom ezt a kifejezést, lesz is róla nemzeti konzultáció. Ez egy létező dokumentum, le van írva, maga a szerző nevére vette és közzétette” – mondta Orbán, nem részletezve, hogy mit is takar Soros György Soros-terve. Két éve jelent meg, „akkor csak újságcikknek tűnt, de azóta, azt látom, hogy a brüsszeli bürokraták annak a tervnek a végrehajtásán dolgoznak.”
Ezzel állította szembe a maga 2015-ben megfogalmazott hat pontos tervét , amelyre szerinte kevesen emlékeznek. Igaz, ezek a pontok hasonlóságot mutatnak Soros tervével: elvégre mindkettő beszélt az EU határainak megerősítésének fontosságáról és arról, hogy az EU területén kívül kell menekülttáborokat felállítani.
Merkel győzhet, Juncker megerősödhet, NGO-k segítik a mozgást a Földközi-tengeren keresztül. Mi van, ha az EU kimondja, hogy bevándorló országgá kell lenni?
– kérdezte a műsorvezető.
Orbán szerint „a Soros-tervnek megfelelően már egy éve kész a bizottság javaslata az állandó szétosztás mechanizmusára. De a miniszterelnökök tanácsa még nem tűzte ezt napirendre, mert jeleztük, hogy itt nem lesz meg az egyhangúság, én biztosan vétózni fogok, volt már erre példa.”
Orbán a gazdaságról beszélve elmondta: "aki akar, az tud dolgozni Magyarországon”, ahol 2010-ben „3,8 millió ember dolgozott és 1,8 millió adózott”, ellenben „most 4,4 millióan dolgoznak és mindenki adózik”
Orbán a novemberi adatok ismeretében kilátásba helyezte a nyugdíjak emelését. „Ezek nem nagy összegek, de minden forint számat a nyugdíjasoknak” –mondta.
Kitartott az személyijövedelem-adó csökkentése mellett, fenntartva, hogy inkább a fogyasztási adókból kell beszednie az államnak a bevételei egy részét. „Ez még igazságosabb is, mint a gyakran elrejthető jövedelmeket adóztatni. Amíg az szja-kulcs magas volt, az ügyesebbek, gazdagabbak el is rejtették egy részét. Rossz ösznépi játék lett ebből, az igazságosság elveszett.”
„A munkát terhelő adók folyamatos csökkentésének híve vagyok. Ezzel az állam arra bíztat, hogy keress minél több pénzt. Ezért kell inkább a pénz elköltésénél alkalmazni a magasabb adót”
A választás nyomán a kormány mindenre felhatalmazást kapott, én is kaptam.
A kérdés az, hogy van-e elegendő erőm. A válasz az, hogy nincs.
– mondta Orbán, megindokolva, hogy miért kell az októberben induló, Soros-tervre felhúzott újabb nemzeti konzultáció. Ha ez megmutatja, hogy „az elsöprő többség ugyanazt az álláspontot képviseli, mint a magyar miniszterelnök” az segítséget nyújt ahhoz, „hogy a magyar polgárok családok védelmében elérendő célokat elérjük.”
Orbán szerint „a 400 millió euró korrekt igény a magyar és európai határok, a magyar és európai emberek biztonságának megvédéséért”. „Ez 270 milliárd forint, a kerítéssel, az ott álló emberek kiképzésével együtt. Mi azt kérjük, hogy ennek a költségnek a felét állja az EU. Nem zseretnek fizetni, de a végén majd elszámolunk egymással.”
Orbán szerint Kijev az európai szokástól eltérően vissza akar venni a késebbségek jogaiból az új nyelvtörvénnyel. „Volt egy elfogadható helyzet a kisebbségek számára, európai jogi színvonalú megoldást alkalmazott eddig Ukrajna, erre egyszer csak bejelentik, hogy csökkentik a bolgár, görög, román, magyar nyelvtanunlási lehetőségeket.”
„Nem politikai természetű ügyről van szó. Ennek az ügynek a végén román, görög bolgár, magyar gyerekek és szüleik vannak, akik nem ártottak az ukrán államnak” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy Ukrajna nem közeledhet Európához, ha közben kisebbségpolitikája nem európai.